EZPZ™ Első Falatok szett - Kék 
1.Mikor ajánlott elkezdeni a hozzátáplálást?
Általában a baba kb 6 hónapos korában (legkésőbb a 26. héten ha jól fejlődik, attól függetlenül, hogy anyatejes vagy tápszeres)
Tápszeres babáknál 4 hónaposan, anyatejes babáknál 6 hónaposan
Minden esetben kizárólag a baba 6 hónapos kora után
A hazai csecsemőtáplálási irányelv szerint:
„A hozzátáplálást legkorábban az 5. hónap elejétől el lehet kezdeni, és legkésőbb a 6. hónap végéig el kell kezdeni, ami nem zárja ki a 6 hónapos korig tartó kizárólagos szoptatást.
A hozzátáplálást úgy kell 5-6 hónapos korban elkezdeni, hogy a szoptatás gyakorisága ne csökkenjen a következő hónapokban sem”
A 6 hónapos időpont optimális, ha a baba mutatja mellé azokat a fejlettségi jeleket, amelyek szükségesek a hozzátápláláshoz (stabil fej-, nyaktartás, érdeklődés, tárgyakat egyik kezéből másikba teszi, hason fekve, nyújtott könyökkel kinyomja magát, stb.). Nem jó elhalasztani, főleg nem hónapokkal (lassult súlyfejlődéshez vezethet, mivel babád 6 hónapos kora után kizárólag az anya- tejből/tápszerből nem jut már elég tápanyaghoz és az allergia kialakulásának kockázata is fokozódhat), és a 4 hónapos kor előtti kezdés sem ajánlott. 6 hónapos kor előtt pedig a gyermekorvos, szakorvosi javaslatra kizárólag.
Ha időre született, egészséges babád van, akkor ráérsz 6 hónaposan elkezdeni a hozzátáplálást. Addig elég a szoptatás (főleg ha te is vegyesen étkezel), ennek hiányában a megfelelően kiválasztott és elkészített tápszer. Ha bizonytalan vagy, kérj segítséget az optimális időpont eldöntéséről gyermeked házi gyermekorvosától, egyeztess védőnőddel!
Ha a babád koraszülött volt, illetve nem fejlődik, gyarapodik megfelelően, kérd házi gyermekorvosod segítségét, konzultálj illetékes szakemberrel, koraszülött ba- bád esetén gyermeked neonatológusával. Fontos, hogy minden baba hozzátáplálása kezdődjön el a gyermek 26 hetes koráig.
Töltsd le az ingyenes Hozzátáplálási Kisokost, melyet a Házi Gyermekorvosok Egyesülete ajánl
2.Egészséges gyermekeknek a nemzetközi ajánlások szerint mikor érdemes bevezetni a gyakori táplálékallergéneket?
1 éves kora előtt
1éves kora után
2-3 éves kora után
Az ételallergia sok szülő számára komoly félelmet okoz. Az utóbbi 10 évben rengeteg, radikális változás van az ajánlásokban a főbb ételallergének (tej, tojás, földimogyoró, búza, szója, halak, puhatestűek, diófélék) optimális bevezetési idejéről. Rengeteg bizonyíték van arra nézve, hogy a korai bevezetés csökkenti a későbbi civilizációs betegségek előfordulását.
Éppen ezért a hazai és nemzetközi ajánlások szerint: a főbb ételallegének ne az elsőként adott falatok legyenek, de bevezetésük fokozatosan megkezdhető 6 hónapos kor körül (hozzátáplálás alatt, valami másba keverve például). Egyszerre 1 allergént vezessünk be a babának, és figyeljük (de ne stresszeljünk) a tünetek miatt. Ilyen tünet a kiütés, sápadtság, légzésprobléma, arcduzzanat, hányás, véres széklet, ekcéma, súlyos esetben anafilaxia. Ezek ritka tünetek, és pont ezek későbbi megjelenését tudjuk megelőzni az allergének rendszeres, fokozatos kínálásával. Az ekcémánál nem kell feltétlen ma már diétáztatni a babát (kivéve ha súlyos, és egyértelműen ételallergén okozza), ezért ha BÁRMELY tünet megjelenik, kérjük a gyermekorvos segítségét!
Allergének bevezetése itt.
3. A rizspehely egy jó alap babaétel.
Igaz
Hamis
A rizspehely nem rendszeres fogyasztásra ajánljuk, nincs ok arra, hogy általánosan a baba étrendjében kitüntetett helyen szerepeljen. Sokan ezt tanácsolták régebben, de ők nem a mostani rizskására gondoltak, hanem a túlfőtt rizsre. A mai rizspehelynek magas lehet az arzéntartalma, mindennapi fogyasztásra ezt sem, és a rizstejet sem javasoljuk indikáció nélkül.
Hozzátáplálás a gyakorlatban videó (benne sok sok gabonaféle is, ezekkel való sűrítés)
4. A földimogyoró optimális bevezetése egészséges babák esetében (nincs súlyos ekcéma/igazolt tojás vagy ételallergia) valósuljon meg:
1 éves kor előtt
2 éves kor után
3 éves kor után
A jelenlegi kutatások alapján kijelenthető, hogy nincs értelme a gyakori ételallergének 12 hónapos koron túli késleltetett bevezetésének, sőt.
Hozzátáplálás egyik fő célja az allergia megelőzése, éppen ezért majdnem 10 éve tudjuk, hogy a földimogyoró optimális bevezetési ideje 1 éves kor előtt javasolt. Kivétel lehet az igazolt tojás/ételallergiás baba és/vagy súlyos ekcémás baba, ezekben az esetekben a gyermekorvos tanácsát kell kikérni a földimogyoró bevezetése előtt (lehet, hogy hamarabb ajánlja, lehet, hogy rendelőben vagy egyáltalán nem). A földimogyoró protein nem csak étel útján juthat be a baba testébe, hanem belélegzés útján vagy bőrön át is, így nem kerülhető el teljesen az arra allergiásoknál a reakció azzal, hogy minél később vezetjük be.
A bevezetésnél a földimogyoró pürére/pasztára gondolunk/ földimogyorós pufira, nem az egész vagy tört mogyoróra. Utóbbiak nagyon kemények, veszélyes állagok a baba 3-4 éves koráig.
A földimogyoró bevezetésről ITT olvashatsz
Gasztroenterológus segít bevezetni videóban
5. 10-12 hónapos korban jó, ha a babát a szülők kanállal etetik (akár püré, akár darabos falatokkal).
Igaz
Hamis
Ebben az életkorban már az önálló evés útján tudunk állni a babával, ez az optimális. Ekkorra a baba már biztosan jól ül (lábtámasz, nincs hátra dőlés, asztal köldök magasságban), térde hajlítva), és rendelkezik azokkal a készségekkel, amelyek lehetővé teszik a boldog falatozást.
Érzi, tanulja a jóllakottságérzetét, ahogy azt is, mennyi az elég. Tanulja az evési technikát, és lemásolja a környezete viselkedését: az evés egy tanult viselkedés!
Nem tanul semmi ilyet, nem halad, ha etetik!
Nem a megetetés a lényeg, nem a nagy mennyiségek, hanem a tapasztalat és a tanulás! A baba képes annyit enni, ami neki elég! ű
Hiába tűnik püréből soknak az a 200 gramm, amit a szülő bele tud ekkor diktálni, az nem a tiszta alapanyag súlya, hanem nagyrészt a vízé, amivel hígítják (egy üveges püré ált. csak 67-70 kcal/100 g, ez nem túl sok, a gofri 3x több!!). Pár falat, minden étkezésre 2-3 féle összeillő étel (ekkor már: babacsinta kockák, barack kockák, vaníliás görögjoghurt) étel a gyermeknek és anyának is!
Ekkorra már napi 4-5x kínálhatjuk ezekkel a puha, jól formázott (nem kerek, nem pici, nem hatalmas) falatokkal, együtt ehetünk vele akár otthon, akár a kertben is. Pürés ételeket ehet NumNum kanállal önállóan, tökéletesen benne marad a falat (pl. krumplipüré, főzelék, zabkása, joghurt, stb.).
Ajánlott eszközök a könnyű evésért itt
Tévhitek helyett ajánlott hozzátáplálási könyv
6. Az alábbiak közül mely étellel biztosíthatod leginkább babád kalóriabevitelét?
Bolti babapüré rendszeres adása
Gabonafélék, zsiradékok házi ételekből (pl. rizs, bulgur, olívaolajon pirított ételek, vajas ételek, pékáruk, stb.)
Pufik, rizskorongok
A legtöbb energiát a zsírok (9,3 kcal/g), ennél kevesebbet a fehérjék (4,2 kcal/g) és a szénhidrátok (4,1 kcal/g) juttatnak a szervezetbe.
Nem az az elvárás, hogy mindenbe olajat locsoljunk (ekkor az étel nem lesz túl finom, a püré sem..), hanem az olajok, zsiradékok vegyes használata ételkészítés során (pl. olívaolajos-tonhalas tésztasaláta, vajas pirítós, sajtos mártogatós, avokádós szósz, görög joghurt, stb.)
A baba kalóriaigénye (kcal=kalória) hónapról hónapról változik. Számolgatnunk általában szülőként nem kell, de jó, ha tudjuk, hogy a WHO percentilisgörbén gyermekünk hol áll. Ez azt mutatja meg, hogy milyen a tápláltsági állapota, növekedése.
Enélkül nem lehet kellő alapossággal megbecsülni ezeket, ezért érdemes követni, és ha gond akad, szakemberrel egyeztetni (stagnálás/fogyás/túltáplálás/magas vagy alacsony növés/stb.).
Ha a babát hónapokig csak zöldségekkel, gyümölcsökkel tápláljuk, a kalóriabevitellel nem valószínű, hogy jól fogunk állni. Éppen ezért használunk zsiradékokat, fehérjéket, szénhidrátokat is, azaz gabonaféléket, húsokat, tojást, halat, pékárukat, rizst, bulgurt, tejtermékeket, zöldségeket gyümiket is a hozzátáplálás alatt.
1 görög joghurtos+tojásos+banános babacsintában 3-4x annyi kalória van, mint az üveges pürében – falatszámra kevesebbnek fog tűnni mégis, kalóriatartalomban sokkal több.
A püréket is tudjuk dúsítani, ha szükséges (nem csak gyógytermékekkel, hanem banánnal, baba vassal dúsított gabonafélékkel, oldódó zabpehellyel, reszelt keksszel, olívaolajon sült húsokkal, sajttal, stb.
Szuper, ha már az első 1-2 hét után komplett, finom menüt eszik a baba a párolt almapüré helyett. Párolástól lehet ellépni, lehet sütni, pirítani (nem keményre), sütőben is sütni!
WHO percentilisgörbék, növekedés ellenőrzése itt
Így készítsünk finom babaételeket
7. Nem baj, ha nem eszik a baba a hozzátápláláskor ételeket, az anyatej/tápszer elegendő 1 éves korig.
Nem mindig igaz
Mindig igaz
A WHO definíciója szerint :
„A hozzátáplálás egy folyamat, amely akkor kezdődik, amikor az anyatej önmagában már nem elegendő ahhoz, hogy megfeleljen a csecsemő táplálkozási igényeinek, és ezért más élelmiszerekre és folyadékokra is szükség van az anyatej mellett.”
Az ESPGHAN (Európai Gyermekgasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi
Társaság) nemzetközi ajánlása európai szoptatott és csecsemőtápszerrel táplált csecsemőknek egyaránt szerint: „Az egészséges anya kizárólagos szoptatással az egészséges, időre született csecsemője tápanyagigényének javát nagyjából 6 hónapos korig fedezi, de ez nem minden anyára és csecsemőre igaz. Néhány csecsemőnek szüksége lehet energia- vagy vaspótlásra 6 hónapos kora előtt. A köldökzsinór késleltetett elkötése javít az újszülött vasháztartásán, ezzel csökkentve a 6 hónapos kor előtti vaspótlás valószínűségét.”
A babák anyagcseréje viszonylag magas, és gyorsan nőnek. Tehát a hozzátáplálás alatt arányosan nagyobb tápanyagigényük van. A hangsúlyt az energiadús és vasban gazdag élelmiszerekre kell helyezni. Ezeket tudjuk biztosítani az anyatej/tápszer melletti kiegészítő élelmiszerek megfelelő megválasztásával. Éppen ezért a hozzátáplálás egyik legfontosabb feladata (a preventív allergénbevezetés és az örömteli tapasztalatszerzés, evés tanulás mellett) a tápanyagok kiegészítése az anyatejes/tápszeres táplálás mellett.
Kulcsszerepe van a vasnak, ezért magas vastartalmú ételeket naponta kínálunk a megfelelő állagban, és vassal dúsított élelmiszereket is.
Mennyit kellene ennie a babának?
8. Ha ekcémás a baba, tejfehérjementes diétát kell tartani.
Igaz
Hamis
Ma már tudjuk, hogy a bevett gyakorlat, hogy ekcéma mellett alapból a tejfehérjére gondolunk, és megvonjuk a babától évekig, gyakran helytelen, sőt, káros.
Diétát, próbálkozást minden esetben szakorvos, gyermekorvos javasolhat, bárki más NEM!
Középsúlyos és súlyos ekcémánál (ezt bőrgyógyász határozza meg, de nem 1-2 pöttyről van szó..)Felmerülhet az EGYIK triggerként ételallergén. Nem győzzük hangsúlyozni: az 1-2 pötty, kis kiütés, néhány folt nem ide tartozik.
Tehát: bőrtünetek esetében első körben bőrgyógyász, és ha ekcémás a baba, azt megfelelően ápoljuk (emoliens, olajtusfürdő, stb.- modern szerek vannak már), meghatározzák az ekcéma súlyosságát.
Ha súlyosabb az ekcéma, sebes, hámfosztott, akkor sajnos a baba már a hozzátáplálás előtt a sérült bőrén keresztül találkozhat az allergénekkel, létrejöhet allergizálódás- náluk éppen ezért szóba jöhet allergológus szakember vizsgálata (esetleg Prick-teszt) a tejfehérje, földimogyoró, tojás bevezetése előtt.
A diétánál van gold standard módszer, bizonyos időközönként létrás visszaterhelés, nem hagyunk csak úgy évekig rajta gyermeket diétán felügyelet nélkül! Éppen ezért csak úgy ne kezdjünk diétázni, mert kockáztatjuk a tápanyaghiányt (pl. kalcium), a későbbi evészavart (a baba rengeteg élelmiszert nem ismer), alultápláltságot (nem megfelelő helyettesítő termékek- pl. növényi italok)! Allergiánál allergológus segít, a dietetikus pedig az étrendet állítja össze, jó esetben csapatot alkotva. 🙂
Sajnos rengeteg a teljesen feleslegesen diétáztatott gyermek- szoptatott anya, ezért mindig kérjük gyermekorvosunk segítségét bármilyen étrend összetevő kivezetése előtt!
Tejfehérje allergiás babáknak, gyerekeknek
9. Amíg nincs foga a babának, nem ehet darabos ételt.
Igaz
Hamis
A fogzás egyedi, és szerencsére a csócsálgatást, amit az első életévben látunk állkapocsmozgásban (még nem fejlett, érett rágás) nem befolyásolja annyira, hogy miatta a baba ne tudna puha, jól formázott darabokat eszegetni.
Valójában a még „fogatlan” babák is mutatják azokat a készségeket, ami ehhez a technikához ekkor kell.
Az ínyük alatt vannak a kemény fogacskák, ezért az ínyük már elég kemény, hogy a puha falatokat összenyomja.
TESZT: ha te a mutató-, és a hüvelykujjaddal a falatot könnyedén össze tudod nyomni (erő nélkül), akkor tökéletes állagú puha étel az a babának is- akár van foga, akár nincs. Az ennél keményebb állagokat (pl. retek) kerüld 1 éves kor alatt még!
Ha a baba ül a jó pozícióban, tartja a buksiját, fejlett, az állag puha, nem lesz gond (de 9 hós kor körül már darabos falatokat eszik puhán, ez a cél- van, aki korábban is!).
Hozzátáplálás megfelelő állagai, darabos ételekről videó: https://kiskanalkommando.hu/termek/darabos-etelek-bevezetese/
Ajánlott babaétlap darabosan: https://kiskanalkommando.hu/9-honapos-baba-taplalasa-10-honapos-baba-taplalasa-darabos-taplalas-baba-napi-menu/
10.Mi állhat annak hátterében, ha a baba 10 hónapos korában még nem eszik darabos ételeket, pedig a szülő kínálja?
-Anatómiai/élettani/mentális eltérés
-Korábbi rossz emlék, akár betegség (hányás, reflux, easophagitis, stb.), akár félrenyelés miatt
-Nem megfelelő az ülési pozíciója
-Nem megfelelő a falatnagyság/állag
-Nincs mintája, nem esznek együtt vele
-Mindegyik válasz helyes
Extrém fontos, hogy eldöntsük, hogy ha itt a darabos táplálás ideje (legkésőbb 8 hós kor), akkor a kínálás ellenére a baba miért nem fogadja el ezeket. Nem tudja, vagy nem akarja? Egy sor kérdésre keressük a választ:
jól ül?
kínálják?
együtt esznek vele?
megfelelő az evési pozíciója, amely meghatározza a biztonságot és kényelmet?
jó a falatok állaga, mérete?
van egyéb tünete?
milyen a mozgása?
milyen a környezet?
milyen a szülők elvárása, gondolatai ezzel kapcsolatban (félelmek, reagálás?)
volt a babának rossz emléke, öklendezik, gyakran félrenyel? Ezt hogyan kezelik?
És ezek vizsgálatával állítható fel az ok, amiért a darabos táplálás nem megy. A hazai irányelv szerint:
„A rágcsálnivalókat akkortól kezdjük adni, amikor a csecsemő már önállóan tud ülni és kialakul az a finommotoros készég, ami lehetővé teszi, hogy kis darabos ételeket mutató és hüvelykujja közé fogva szájához vigye (8 hónapos kor).”
Azaz, ha a 8 hós baba a kínálás ellenére sem eszik darabos ételeket, akkor beleragadhatunk a pürézésbe, aminek számos negatív hatása lehet.
Kérjük szakember segítségét, aki átlátja a helyzetet, és gyors megoldást javasol!
Ajánlott eszközök, hogy könnyen menjen és ne ezen múljon itt:
Darabos ételek könnyedén videó itt
11. Ha az 1 év alatti baba nem eszik, akkor eljött a válogatós korszak.
Igaz
Hamis
1 éves kor alatt az evés elutasításának mindig konkrét oka van. Ez lehet triviális (nem finom, nem tetszik a babának valamiért, fáradt), nem esznek vele ilyet együtt így nem látja- nem fog enni talán, de lehet, hogy komolyabb az ok, hogy elcsúszott valami:
- nem ül kényelmesen (hátra van döntve/lóg a lába)
- nem tudja valamiért megenni (lenőtt nyelv-, ajakfék, fogprobléma, allergia, reflux, nyelőcsőgyulladás, megfázás, stb., VAGY/ÉS nem jó falatnagyság/állag)
De ez még nem a klasszikus válogatós korszak, az csak 1,5-2 éves kortól jelenhet meg. Ha furcsán eszik a baba, sokszor elutasítja az evést, akár még súlyproblémái vannak, gyorsan szakembert kell keresni. ARFID evészavarnak ekkor már lehetnek jelei, figyelj erre, ha ételcsoportokat utasít el konstans/ szélsőségesek a reakciói, stb..- szakember kell ekkor is.
A szakemberhez mindenképp vigyél evési videót, képeket, táplálási naplót!
Ha azonban jól fejlődik, egészséges, jól ül, finom az étel szerinted is, és csak 1-1x nem kéri az ebédet, az nem gond! 🙂 Adj neki ekkor olyat, amit elfogad, éhes ne maradjon azért, mert nem kóstol. Nem megfelelő az „éhes lesz, majd megeszi” taktika, károkat okoz ekkor főleg (később sem javasolt).
12. Minden baba etetőszék alkalmas a kényelmes, biztonságos hozzátáplálásra.
Igaz
Hamis
Nem minden baba etetőszék képes biztosítani a megfelelő, biztonságos és kényelmes evési helyzetet (a pihenőszékek meg végképp nem). A medence helyzete, a törzs stabilitása befolyásolja a száj működését. Ha ez nem megfelelő, akkor minden elcsúszik: a baba lába lóg, medencéje hátra dől, etetőtálca túl magasan van, a háta nekidől és belesüpped a támlába. Így a baba ficánkol, nem akar ott ülni, az evés kényelmetlen lehet, túl sok energiát igényel.
Rengeteg a nem megfelelő etetőszék, amely hátráltatja a babát az evésben. Ugyanolyan neki rosszul ülni, mint neked egy fotelben enni lógó lábakkal, hátra dőlve, fejedet döntve: rossz, kényelmetlen, kellemetlen.
Éppen ezért javasoljuk a sok szinten állítható gyermekszékeket, és így stabil, biztonságos pózt kapunk 6 hós életkortól. Ezen a táplálás ne múljon! A jó széket addig tudod állítani, amíg a gyermek felnőtt magasságú nem lesz (fából készült székek, elbírnak téged is, és minden életkorban tökéletesek lesznek, pl. íráshoz is).
Lábtámasz, térd hajlítva, medence előre dől, asztalotok köldök magasságban. A test, a száj így szabadon mozoghat!
13.Mikor lehet elkezdeni el a tápszeres babák hozzátáplálását?
– akár 4 hónapos korban
– kb 6 hónapos korban
Nincs különbség tápszeres és anyatejes babák hozzátáplálás elkezdési idejében. A fejlettségi jelek megléte ugyanolyan fontos anyatejes/tápszeres vagy vegyes táplálású babáknál (stabil fej és nyaktartás/születési súly duplázása/könyökkel kinyomja magát hason/néha érdeklődik/ kezével manipulál/stb.). Ezek a jelek nem jelentkeznek korábban a tápszerrel táplált babáknál!
Hozzátáplálás idejének eldöntése cikk.
