fbpx
32.7 C
Budapest

Immunerősítés kisgyermekkorban

Tudtad?

dr. Tóth Barbara
Gyógynövénykutató gyógyszerész, egészségügyi-szakfordító tolmács. Főbb kutatási területe a növények hatásosságának és biztonságosságának, valamint tartalomanyagainak vizsgálata. Évek óta részt vesz a gyógyszerész- és orvostanhallgatók egyetemi képzésben és egészségügyi szakemberek továbbképzésében. Több fórumon és módon is közreműködik a nagyközönség hiteles és szakszerű tájékoztatásában, az érdeklődők számára elérhetővé és megérthető téve a legfrissebb tudományos eredményeket.

Immunerősítés kisgyermekkorban

Mit használhatunk és mit kerüljünk?

A betegségekkel szembeni ellenállóképesség fokozásában kiemelkedő szerepe van a természetes eredetű anyagoknak és vitaminoknak. Bár a legtöbb ásványi anyag és vitamin esetén a zöldségben, gyümölcsben gazdag, állati fehérjét is tartalmazó étrenddel biztosítható a megfelelő bevitel. Étrendi és életkori sajátosságok miatt a vitaminhiány világszerte közel 180 millió gyermeket érint.

Gyógynövényekkel az erős immunrendszerért

Az alábbiakban azokat a növényeket mutatjuk be, amelyekből az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vonatkozó értékelése alapján növényi gyógyszer illetve hagyományos növényi gyógyszer is készülhet. Egészen kisgyermekkorban nem ajánlott beavatkozni az immunrendszer természetes működésébe növényi szerekkel, és bár mint azt látni fogjuk egyik növény sem javasolható 6 éves kor alatt, a későbbi életkorokban ezeknek a növényeknek jó hasznát vehetjük. Illetve azt is fontos tudni, hogy a felnőttek esetén oly kedvelt kasvirágcseppeket nem szabad kisgyermekeknek adni.

A kasvirág fajokkal végzett vizsgálatok során kiderült, hogy hatóanyagaik több ponton is befolyásolják az immunrendszer működését, emellett antibakteriális, gyulladáscsökkentő és sebgyógyító hatással is rendelkeznek. A fajokból előállított készítmények – a terápia kiegészítőiként – jótékony hatásúak lehetnek megfázásos, illetve krónikus felső légúti és húgyúti betegségek kezelésében. Az időben megkezdett kezelés jelentősen lerövidíti az akut betegségek időtartamát. Helyileg alkalmazva, szopogató tablettaként, vagy folyékony készítmények formájában is kifejtik immunstimuláns hatásukat, így használatuk előnyös lehet a nehezen gyógyuló sebek, fekélyek, valamint a száj-garat gyulladásos megbetegedései esetén.

Humán vizsgálatokra és a hagyományos alkalmazásra támaszkodva három kasvirág fajból, a bíbor kasvirág föld feletti részéből és gyökeréből, a halvány kasvirág gyökeréből, és a keskeny levelű kasvirág gyökeréből készülhet olyan kivonat, vagy préslé, amiből aztán gyógyszert lehet előállítani. Az európai hatóság (EMA) ajánlása alapján a kasvirág fajokból készült gyógyszereket a betegség kezdetén kell elkezdeni alkalmazni és maximum 10 napig használhatók. Fontos kiemelni, hogy a hosszú időn át alkalmazott kasvirág készítmények betegségmegelőző hatása nem igazolt. Klinikai vizsgálatok hiányában egyik növény sem ajánlható 12 éves kor alatt, továbbá használatuk ellenjavallt immunszupresszív terápia alatt, valamit autoimmun és krónikus progresszív betegségek (pl. HIV, sclerosis multiplex) esetén. A fenti növények étrend-kiegészítő formájában is forgalomba kerülhetnek, de jó tudni, hogy az életkori határt és ellenjavallatokra vonatkozó ajánlásokat ezen termékek esetén is javasolt betartani.

A dél-afrikai muskátli szintén igazolt immunstimuláló és antibakteriális hatással rendelkezik, és alkalmazható akut légúti betegségek tüneteinek enyhítésére és a gyógyulás elősegítésére. A növényből hagyományos növényi gyógyszer, illetve étrend-kiegészítő is készülhet. Hagyományos növényi gyógyszerként a megfázás tüneteinek enyhítésére, maximum 7 napig alkalmazható. Alkalmazása 6 éves kor alatt nem ajánlott.

Az immunrendszer egészségéhez szükséges vitaminok

Az A-vitamint az 1920-as években antiinfektív, azaz fertőzésellenes vitaminként is emlegették, és az elnevezés nem volt alaptalan, hiszen az A-vitamin több ponton is befolyásolja az immunrendszerműködését. A-vitaminra szükség van a vér alakos elemeinek képződéséhez, így az immunválaszban kulcsszerepet játszó fehérvérsejtek termelődéséhez is, továbbá hiány esetén sérül az immunválasz (csökken a citokin- és az antitesttermelés).

Az A-vitamin előanyagai, a számos zöldségben és gyümölcsben megtalálható karotinoidok is kedvező hatással van az immunrendszer működésére. A β-karotin nemcsak jó antioxidáns hatással rendelkezik, de fokozza az immunválaszban résztvevő sejtek [természetes ölősejtek (NK-sejtek) és a fagocitáló sejtek] aktivitását.

A B6-vitamin (piridoxál, piridoxamin és piridoxol) nélkülözhetetlen az aminosavszintézishez, ezért hiányában az immunvédekezés egyik legfontosabb eleme, az antitestképződés szenved zavart. Mind a B6-vitamin-hiány, mind a folsavhiány az immunválaszban kulcsfontosságú sejtek (limfociták, fagociták) működésének károsodásához vezet. B12-vitaminhiány esetén (ami különösképp vegetáriánus és vegán étrend esetén alakul ki) a nem specifikus immunválasz is sérül, károsodik egyes fehérvérsejtek (pl. neutrofil granulociták) képződése és működése.

A C-vitamin (l-aszkorbinsav) nélkülözhetetlen az emberi szervezet egészséges működéséhez, kiemelkedő szerepe van az immunrendszer megfelelő működésében, és erős redukálószerként részt vesz az oxidációs folyamatokban. Ennek ellenére elmondható, hogy a C-vitamin bevitellel összefüggésbe hozott jótékony hatások egy része túlzó és tudományosan nem bizonyított. A klinikai vizsgálatok nem erősítették meg a néhány 100 mg dózisú C-vitamin bevitel kedvező hatását a megfázásos betegségek megelőzésében és kezelésében átlagos fizikai terhelésnek kitett egyének esetén.

A D-vitamin fontos szabályozó szerepet tölt be az immunválasz kialakításában és valamennyi immunsejtre hatással van. Míg a fertőzésekkel szembeni, természetes, veleszületett immunválaszt fokozza, addig a később kialakult immunválaszban résztvevő sejtek (T- és B-limfociták) osztódását gátolja. A D-vitamin számos ponton gátolja a kóros immunválaszt, ezért megfelelő vitaminbevitel csökkentheti az egyes autoimmunbetegségek kialakulásának a kockázatát. Jó tudni, hogy D-vitaminhiány esetén fokozódik az influenza kockázata.

Az E-vitamin szintén hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez, valamint fokozza a szervezet oltásokra adott immunválaszát. Erős antioxidáns hatása révén védi a sejtalkotókat, és A-vitaminnal, illetve karotinoidokkal együtt alkalmazva mérsékli azok oxidációját. Az E-vitamin kifejezés hagyományosan 8 különböző vegyületet takar, melyek közül vitaminhiány megelőzésére az α-tokoferolt használják. Mivel az E-vitamin, az A-, D- és K-vitaminokhoz hasonlóan zsírban oldódó vitamin, ezért túladagolható és a maximálisan ajánlott beviteli értéket – amennyiben az orvos másképp nem rendeli – be kell tartani. A nagy dózisú E-vitamin-fogyasztás (>400 mg) csökkenti a sugárterápia hatékonyságát. Az E-vitamin előállítására csak növények képesek, bevitele növényi olajokkal, magvakkal megoldható.

Az immunrendszer működéséhez elengedhetetlen vitamin forrásait és ajánlott, illetve maximális beviteli értékeit az alábbi táblázatban tüntettük fel.

Vitamin Természetes források Átlagos ajánlott napi bevitel gyermekeknek A bevitel legfelső biztonságos szintje
A-vitamin (retinol)* A-vitamin: halolaj, tejtermékek, hús, máj

karotinoidok: sárga zöldségek és gyümölcsök (pl. édesburgonya, sárgarépa, mangó, sárgabarack)

250 – 750 μg csecsemőknek és gyermekeknek 1-3 év: 800 μg

4-6 év: 1100 μg

7-10 év: 1500 μg

11-14 év:2000 μg

15-17 év: 2600 μg

B6-vitamin* piridoxol: búzacsíra, búzakorpa, brokkoli, dió, mogyoró

piridoxál, piridoxamin: hal, hús, máj, belsőségek

7-11 hónap: 0,3 mg

1-14 év: 0,5-1,2 mg

15-17 év: 1,3 mg (lányok esetén), 1,5 mg (fiúk esetén)

1-3 év: 5 mg

4-6 év: 7 mg

7-10 év: 10 mg

11-14 év: 15mg

15-17 év: 20 mg

B9-vitamin (folsav)* hüvelyesek (pl. bab, borsó, lencse), zöldleveles zöldségek (pl. spenót), brokkoli, spárga, tojás 7-11 hónap: 80 μg

1-3 év: 120 μg

15-17 év: 330 μg

A 3-15 éves korú gyermekek számára ajánlott folsav mennyiséget az életkor alapján lehet kiszámolni a 120 és 330 μg-os határok segítségével.

1-3 év: 200 μg

4-6 év: 300 μg

7-10 év: 400 μg

11-14 év: 600 μg

15-17 év: 800 μg

B12-vitamin* máj, tojás, húsok, halak 7-11 hónap: 1,5 μg

15-17 év: 4 μg

Az 1-15 éves korú gyermekek számára ajánlott B12-vitamin mennyiséget az életkor alapján lehet kiszámolni a 1,5 és 4 μg-os határok segítségével.

Az EFSA nem határozott meg felső értéket.
C-vitamin*,*** zöldségek (pl. paprika, brokkoli, káposta)

gyümölcsök: csipkebogyó, kivi, citrusfélék

7-11 hónap: 20 mg

1-3 év: 20 mg

15-17 év: 100 mg fiúknak és 90 mg lányoknak

A 3-15 éves korú gyermekek számára ajánlott C-vitamin mennyiséget az életkor, és nem alapján lehet kiszámolni a 20 és 100/90 mg-os határok segítségével.

1-3 év: <400 mg/nap

4-8 év: <650 mg/nap

9-13 év: <1200 mg/nap

14-18 év: <1800 mg/nap

D-vitamin** napsütés hatására a bőrben keletkezik, D-vitaminnal dúsított élelmiszerek tartalmazzák, de a nem dúsított élelmiszerekkel a beviteli szükséglet nem fedezhető 0-1 év: 400–1000 NE

1-6 év: 600-1000 NE

6-12 év: 600–1000 NE

12-18 év: 800–1000 NE

0-1 év: 1000 NE

1-6 év: 2000 NE

6-12 év: 2000 NE

12-18 év: 4000 NE

E-vitamin (α-tokoferol)* növényi olajok, olajos magvak 0-6 hónap: az anyatej, tápszer biztosítja a szükséges mennyiséget

7-11 hónap: 5 mg

1-3 év: 6 mg (mindkét nem számára)

3-10 év: 9 mg (mindkét nem számára)

10-18 év: 13 mg fiúknak és 11 mg lányoknak

1-3 év: 100 mg

4-6 év: 120 mg

7-10 év: 160 mg

11-14 év: 200 mg

15-17 év: 220 mg

 

*Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ajánlása alapján

**A ’Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Orvosi hetilap. 2012, 153, 5-26.’ közelmény alapján

*** Az EFSA nem határozott meg felső értéket, más források azonban a táblázatban lévőt ajánlják.

Kell-e pótolni a vitaminokat gyermekkorban?

Még a fejlődő országokban is gyakori probléma a vitaminhiány, ezért érdemes egyeztetni a házi gyermekorvossal a vitaminpótlás szükségességéről. Bár sok gyümölcsben és zöldségben megtalálható, mégis gyakori probléma C-vitamin hiány. Gyermekek esetén előfordulhat hiány folsavból és B12-vitaminból is. Az USÁ-ban serdülők körében gyakori az A-vitamin-hiány, de majd az összes vitamin és ásványi anyag esetén jelentős azok hányada, akik jóval az ajánlott mennyiség alatt visznek be. Törökországban riasztó mértékű hiányt írtak le B-vitaminokból, valamint A-, E-, C-vitamin esetén. Világszerte az egyik legáltalánosabb a D-vitaminhiány. A D-vitamin-bevitel Európában az ajánlott érték felét sem éri el.

Milyen terméket válasszunk?

A gyermekek immunerősítésére szánt készítmények között a klinikai hatásosság és biztonságosság figyelembe vételével előállított termékek közül is javasolt a gyógyszereket előnyben részesíteni. A gyógyszerek ugyanis magasabb biztonságot garantálnak, mint az étrend-kiegészítők, amelyeknek a nyilvántartásba vételi folyamata nem biztosítja a nem megfelelő minőségű termékek kiszűrését. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által készített és elfogadott monográfiák alapján mind a kasvirág fajokból, mind a dél-afrikai muskátliból készülhet gyógyszer, de mint láttuk, ezek csak 12, illetve 6 éves kortól használhatók. Ezen növények esetén az adagolás bizonytalansága miatt nem ajánlott a teakészítés és a teafogyasztás.

Ne feledjük…

Több növénynek van immunmoduláló hatása, amelyek közül a kasvirág fajok tettek szert a legnagyobb népszerűségre. Kevéssé ismert, de szintén hatásos növény a hagyományos növényi gyógyszerként is forgalomba hozható dél-afrikai muskátli. Számos vitamin immunrendszerre gyakorolt hatását vizsgálták már, és bizonyítást nyert, hogy a B-vitaminokon túl a C-vitamin, valamint a zsíroldékony A-, D- és E-vitaminok több ponton is támogatják az immunrendszer megfelelő működését. A megfelelő készítmény kiválasztásában kérjük a gyermekorvos és a gyógyszerész segítségét.

_________________

Jelen írás nem helyettesíti az orvosi, ill. szakemberektől való diagnózist. Nem ad személyre szóló tanácsot, kezelési kiindulási pontot. Amennyiben a gyermeknek tünetei vannak, illetve táplálása, viselkedése problémát okoz, javasoljuk mielőbb szakorvos, szakember személyes felkeresését.

Források

  1. Community herbal monograph on Echinacea angustifolia, radix, EMA/HMPC/688216/2008
  2. European Union herbal monograph on Echinacea pallida (Nutt.) Nutt., radix, EMA/HMPC/737380/2018
  3. European Union herbal monograph on Echinacea purpurea (L.) Moench, herba recens, EMA/HMPC/48704/2014 Corr 1
  4. European Union herbal monograph on Echinacea purpurea (L.) Moench, radix, EMA/HMPC/424583/2016
  5. European Union herbal monograph on Pelargonium sidoides DC and/or Pelargonium reniforme Curt., radix, EMA/HMPC/444244/2015
  6. Rodler Imre: Élelmezés- és táplálkozásegészségtan. Medicina Könyvkiadó, 2008. pp. 122–124.

írta: Dr. Tóth Barbara, gyógyszerész, egyetemi adjunktus

WEBSHOP

MEGÉRKEZETT

Prémium szilikon termékek Amerikából

FRISS

VIP klub

Segítünk babád vagy kisgyermeked táplálásában.

error: Vedd fel a kapcsoaltot velünk, ha szeretnéd átvenni anyagainkat.