Bizonyos életkorban teljesen normális viselkedés a válogatósság. Bosszantó, de átmeneti és normális egy bizonyos pontig. Vannak azonban intő jelek, melyekből tudható, hogy itt komolyabb gond áll a háttérben, és lépni kell. De merre?
Számos történetet hallok a gyermekdietetikai rendelésen, amikor egy nem evő gyermeknek csupán látszat megoldásokat javasolnak a szakemberek:
- speciális tápszereket
- mogyorókrémet minden étkezéshez
- étvágyfokozó készítményeket, cseppeket
- „majd elmúlik”- hangzik el, vagy „az én gyerekem is ilyen volt, ne aggódjon”
.
De ez önmagában nem elég. Az okokat kell feltárni, és kezelni. Nem ugyanúgy működnek a gyerekek, nem mérvadó, hogy a másik gyereknél ez a folyamat hogyan zajlott le, nagyon nagy eltéréseket látunk és ha legyintünk, rejtve maradhat rengeteg dolog, így akár testi akár lelki fejlődést hátráltatva (pl. a szomszéd gyereke pár hétig válogatott majd visszajött a kedve, és evett. Ha a mi gyerekünk egyszer csak elkezd nem enni, és hallgatunk a szomszédra, nem csinálunk hetek-hónapok múltával sem semmit. Miközben lehet hogy a mi gyerekünknek az egész nyelőcsöve be van gyulladva csak nem tudja elmondani, hogy neki az evés fáj, ezért nem eszik. Vagy másik forgatókönyv, hogy éppen a gyermekünk lelkét valami nyomja (válás/költözés/közösségbe szoktatás, stb), és ezért az evéssel próbálja kifejezni félelmeit, kontrollját- itt sem megoldás a legyintés, a gyermek lelkét kell figyelembe venni ahhoz, hogy helyreálljon a rend. )
Számos oka lehet annak, ha egy gyermek nem akar enni. A fizikális körülményektől kezdve az evészavarokig (pl. ARFID= akut, korlátozó étel beviteli zavar, mely mentális betegség).
Az első kérdés, amit szülőként fontos feltenni:
„Mindig elutasítja, minden körülmények között, vagy azért néha néha elfogadja?”
.
A válogatás kb 1,5-3 éves korban kezdődik és általában pár hónapig tart csupán.
HA MINDRE IGEN A VÁLASZ AZ ALÁBBIAKBAN, nyugi:
- Egyik héten megeszi az ételt, másik héten nem
- Egyik helyen megeszi az ételt, máshol ugyanazt nem (ekkor inkább a szülő-gyermek kapcsolatot, illetve ha az oviban nem eszik, az ottani stresszforrásokat/kommunikációt kell felülvizsgálni, ha ez huzamosabb ideig így van, abból lehet evészavar könnyedén, ezért ezt vizsgáljuk meg, miért lehet!!)
- NORMÁL a súlygyarapodása (nem elhízott és nem alultáplált, a percentilisgörbéje jól halad- enélkül, hogy ezt ellenőriznénk, nem tudhatjuk..)
- Egészséges, nincs tünete, és semmit nem kell tenni hogy egyen technikailag (pl. NEM kell az állkapcsát tartani, nem kell pürésíteni mindent 10 hós kortól hogy meg tudja enni, ne öklendezzen, stb.)
- Ez a viselkedés nem igazán terheli meg a családot (csak egy kisebb frusztrációt okoz), nem mindennapos probléma
- Általában 6 éves korig kinövik a gyermekek, és nem áll a háttérben organikus ok.
Ha a szülők erre nem stresszelnek rá és nem adják fel a kínálgatást, elmúlik. Lehet trükköket bevetni: szép tálalás, sütikiszúrók, kisebb tányérok, új eszközök, más személy etesse a gyermeket, sokszor menjünk más helyszínre enni, felfedezni (pl. pékség, étterem, strand, büfé, stb.), EGYÜTT együnk (bárhol is), csinálunk gyerekünknek saját – képes- étlapot amiről választhat, NE kínáljuk kényszerítve, támogassuk, NE adjunk cseppeket pirulákat csak úgy, legyen napirend, jöhetnek az ételekről szóló mesék-sorozatok viccesen, érdekesen, szülői példamutatás, stb.
HA BAJ VAN:
- Amikor már nem fogadja el a gyermek semmilyen körülmények között az ételt (akkor sem, ha esetleg-nem helyesen- a szülő/nagyszülő megvesztegeti- vagy igen, de aztán öklendezik/sír közben, kihányja esetleg),
- Fogy a súlya/ vagy éppen elhízott, nem megfelelően növekszik,
- Szélsőségesen viselkedik (sír, kiborul, kiabál, stb.) az étkezések idején,
- Ökledezik evés közben,
- Bármilyen tünete van (kiütések, hányás, székrekedés, hasmenés, fejfájás, fáradékonyság, stb.)
- Ételcsoportokat egy az egyben elutasít (pl. zöldségek vagy gyümölcsök, húsok, stb)
- „Furcsán eszik 1 éves kor felett, a rágást nem látni, tartogatja a szájában az ételt vagy nem tudja megrágni, kilöki a nyelvével, kifolyik a szájából a víz, stb.
- 2 éves kor felett nem élelmiszereket kóstolgat, nyalogat rendszeresen (pl. kilincs, homok, fakéreg, fű, ablak, stb.)
- A családnak is komoly gondot okoz a nem evés
Bármelyik is igaz, szakemberhez kell fordulni. Ez a szelektív evés, mely akár evészavar is lehet, ennek több fajtája és így kezelési módja van, szakember képes ezt diagnosztikálni, például a Gyermektáplálási Központban mi ezt csináljuk (KATTINTS, hogy meglásd, milyen 🙂 ).
.
.
MI A KÖZÖS A NEM EVÉS KATEGÓRIÁIBAN?
A stressz mindig a forgatókönyv része. Átéli ezt a habozó, szelektív evő gyermek, a szülei, sőt az egész család.
Az evészavarok a tipikusan fejlődő gyermekek legalább 25%-át érinthetik, befolyásolva az egész test fejlődését, az agy növekedését. A nem tipikusan fejlődő gyermekek akár 8O%-át is érintheti a probléma. Autizmusban például nagyon gyakori az ún. ARFID (lsd. alább).
Állhat emögött organikus zavar (pl. tejallergia, reflux betegség, eosinophil oesophagitis, stb.) , sőt ezek mentén kialakulhat evészavar és regulációs zavar (ez érintheti a gyermek alvását/viselkedését/megnyugtathatóságát is), de nem feltétele.
Jöjjenek tehát az intő jelek részletesen, de ne feledd: egyik sem jelent helyrehozhatatlan akadályt, és lehet hogy online, elolvasva máshogyan értelmezed. Ha felmerül bármelyik, irány a szakember (ITT a hely, ahová fordulhatsz). Ne próbálkozz otthoni módszerekkel, többségük rosszul sülhet el (pl. zsarolás/jutalmazás étellel, kóstolás/megnyalás forszírozása, “nincs más, ezt kell megenned, ha éhes vagy”, stb.)
.
-
KÖVETKEZETESEN KERÜLI AZ ÉTELEKET.
Nem arról van szó, hogy néha van kedve brokkolit enni, néha meg nem. Soha nem eszik például brokkolit, akkor sem, ha egy játékboltot ígérsz cserébe.
Egyébként normális, ha egy gyerek vagy egy felnőtt bizonyos ételeket nem szeret.
De ha ez nem 1-1 ételre igaz, hanem például az ételek tulajdonságai alapján szelektál az ember, gond lehet.
Ilyen:
-az étel színe (pl. piros ételek kerülése)
-az étel textúrája (pl. roppanós ételek kerülése vagy éppen a püréké)
-hasonló ételekre kiterjesztés (pl. ha nem szereti a brokkolit, a karfiolt sem fogja emiatt)
-az étel illata (pl. hús/hal szag)
-az étel márkája (ha márkahű, és ugyanolyan ételt más márkából nem fogyaszt el)
Amikor ez már súlyosan korlátozza az életet, segítséget kell kérni. Szó lehet mögötte szenzoros feldolgozási zavarról, rögeszmés viselkedésről, de ez a viselkedés az autizmus spektrumzavar egyik jellemzője is lehet (persze hogy nem minden gyerek autista, aki a halszagot kerüli, nem ilyen egyszerű).
.
-
AMIKOR MÁR AZ EVÉS KÖRÜL FOROG MINDEN.
Ha minden nap, minden étkezésnél a gyermek nehezen dönti el, mit kér, ismét fel kell gyulladjon a vörös lámpa.
Ez kihat az egész napra, és az étkezés már stresszel indul. A gyerek határozatlan minden alkalommal, amikor enni kell. Nem ugyanaz, ha a simán válogatós 3 éves nem tudja néha, mit akar enni. Ez a kategória más, itt a gyermek minden alkalommal hezitál, túl érzékeny és a szülőt ez zavarja.
.
-
ÖKLENDEZÉS RENDSZERESEN.
Ennek számos oka lehet, nem csupán táplálkozási zavar (pl. reflux), éppen ezért ha a gyermek sokszor ökledezik evéskor, feltétlen orvosi vizsgálat szükséges. Nem szabad elfelejteni, hogy az öklendezés lehet akaratlagos is: a gyermek így próbálja a számára elfogadhatatlan falatokat kiköpni. Undorodik tőle, erre reagál.
.
-
ÚJ ÉTELEK KERÜLÉSE.
Gyakori és normális, ha egy kisgyermek fél az újdonságoktól: új ételek, emberek, helyek, szagok, helyzetek, stb. Egyfajta önvédelem, hogy ne “ugorjon” minden újdonságba bele.
Ez a neofóbia.
Sajnos előfodul, hogy ez a reakció megmarad, és fokozódik: a kisgyermek retteg az új ételek gondolatától is, nemhogy a szájába vegye azokat. Hosszú ideig csak a már megszokott ételeit kéri, és nem képes szorongás nélkül újdonságokat megismerni, megérinteni, megkóstolni soha.
.
-
RÁGÁSI ÉS / VAGY NYELÉSI NEHÉZSÉG.
Néha nem annyira egyértelmű, hogy az a gyerek hogyan rág, hogyan nyel:
-a kiflit a szájába veszi, és a kezével tépi ki onnan, vagy leharap belőle?
-volt csecsemőkorában asszimmetria az arcán, nyakán, vállövében?
Az is előfordulhat, hogy kellemetlen számára a rágás vagy a nyelés, csak ezt ő nem tudja elmondani (vagy azért, mert még nem beszél, vagy azért, mert mindig is így érezte).
Ha a gyermek csak püréket/puha ételeket eszik évekig (pl.: banán, joghurt, zabkása, sajtkrém, zsemle belseje), kerüli a hús evést/a roppanós ételeket/a keményebb állagokat, segítséget kell kérni ennek felmérésére (logopédus és gyermekorvos).
.
-
FOGYÁS / STAGNÁLÁS/ LASSÚ NÖVEKEDÉS.
Ez lehet tünet és következmény is. Minden szülő azt szeretné, hogy a gyermeke nagy és egészséges lenne, és általában ez az egy intő jel, amikor segítséget kérnek.
Ha a gyermek korlátozza a bevitelt, alultápláltság fordulhat elő. Nem biztos, hogy csak a súlyán és hosszán látszik, a makro és mikro elemet hiánya is tüneteket okoz (fájdalmak, gyengeség, aluszékonyság, alvászavar, ingerlékenység, töredezett köröm, gyakori megbetegedések, stb.).
A percentilisgörbén (itt letöltheted) lehet egyedül folyamatában a gyermek növekedését követni.
Ez a görbe megmutatja, hogy ha magasság/vagy súly szerint 1OO egykorú gyermeket egymás mellé tennék, a mért gyermek hányadik lenne a “tornasorban”. Ezt vezetni kell és folyamatosan értékelni, hiszen az elcsúszások nem csupán 1-1 adatból adódnak, hanem a növekedés folyamatának elakadásából. Minden gyermeknél javaslom.
Fontos, hogy már a gyermek születésétől hiteles információkkal rendelkezzünk, ne várjunk el olyat tőle amelyet az életkora és a fejlettsége még nem indokolna
- pl. 6 hónaposan napi 3x egyen mást is az anyatejen/tápszeren kívül (hozzátáplálás segítség itt)
püréket egyen hónapokig:a darabos ételeket érdemes a pürékkel párhuzamosan bevezetni, a hozzátáplálás megkezdésétől kb 2 hónap múlva legkésőbb (ált. 7-8 hónaposan), HA a gyermek egyébként egészséges (tehát pl. nem eltérő a fejlődésmenete, aminek lehet következménye hogy a fej-, nyaktartása nem stabil ezért nagyon könnyen félrenyelhetné a darabos ételt). Nagyon gyakori hiba, hogy a babák hónapokig pürén „vannak hagyva”. Így a motivációjuk elveszik, kíváncsiságukat nem tudják kielégíteni. Pedig a cél, hogy a gyermek (a szülő felügyelete mellett) minél hamarabb kompetens legyen saját maga enni. Nem jó, ha a babát infantilizáljuk, és nem haladunk előre az időben. Az, hogy egy 8 hónapos pürés baba már elkezd darabos ételeket enni, az nem BLW. Ez a normál fejlődés, normál pürés hozzátáplálás egy bizonyos szakasza: átmenet a darabos ételek felé. Fontos, hogy a darabos ételeket NE keverjük a püré állagú átelekbe, ez öklendezést válthat ki. Ennek lehet következménye az ételek visszautasítása– ez is okozhat súlyállást.
A kulcs: darabos ételek a pürékkel párhuzamosan, úgy, hogy a baba lássa – ő fogja meg- ő rágja, vagy köpje ki vagy nyelje le, de Ő SZEREZZEN tapasztalatot vele. A darabos falatkákra a legtöbb baba vevő, hiszen ebben az életkorban nyílik ki a világ: lehet, hogy a súlyállást, ha nem organikus gond okozza így át tudjuk hidalni simán. A baba megérzi, hogy ő ügyes, hogy ő képes magának jó érzést kelteni: az éhségét csillapítani tudja. A megfelelő információkra pedig itt találsz megoldást.
.
-
A GYERMEK MOTIVÁCIÓJA A FÉLELEM
Nem azt látni, hogy a gyermek dacos ha a “nem szeretem étel” kerül elő, hanem retteg. Mint egy pókfóbiás a pók közelében. Csakhogy pókokkal nem minden nap találkozik a fóbiás, míg ételekkel az ARFID-os gyermek minden nap, többször is. Az ARFID az akut, korlátozó ételbeviteli zavar.
Ők az ételektől rettegnek
-vagy ételfajtáktól/csoportoktól (pl. zöldségek/gyümölcsök)
-vagy mennyiségektől: “nehogy megint az történjen, ami múltkor” (pl. ha valamitől hányt, elkerüli és kitereszti ezt hasonló ételekre is, míg már egy nagyon szűk ételcsoport marad biztonságos)
Ez egy mentális zavar, ugyanolyan gyakori mint a bulimia vagy az anorexia, csak éppen kisgyermekkorban kezdődik. Nem jár testképzavarral, de általában alultápláltsággal igen. Fontos, hogy felnőttkorig is megmaradhat, nem igazán múlik el teljesen, de teljes élet élhető vele, ha a család megtanulja kezelni.
Ha a gyermek sír/kiabál/fél/kiakad többféle ételtől, segítségre van szükség ennek megoldására.
.
_______________________________________________________
A JÓ HÍR AZ, HOGY EZEKEN A TÜNETEKEN, ÁLLAPOTOKON LEHET SEGÍTENI. Nézd meg EZT a helyet.
A ROSSZ HÍR AZ, HOGY SAJNOS VISZONYLAG KEVÉS HELYEN. JÓL LÁTHATÓ, HOGY EGY MENTÁLIS ZAVAR MIATT NEM EVŐ GYERMEKNEK A MOGYORÓKRÉM NEM ELÉG.
Elődleges cél, hogy a gyermek megszeressen enni, és hogy bizalma legyen az ételek felé. Emellé jön a megfelelő tápláltsági állapot elérése.
Játék útján lehet ezt elérni.
.
(kép: saját rendelés: Kiskanál Kommandó Gyermektáplálási Központ)
A diagnózishoz és a kezeléshez különféle terápiák, eszközök, vizsgálatok elvégzése szükséges, pl.: tejallergia vizsgálat, vérkép, táplálási napló elemzés, percentilisgörbe elemzés, táplálási szituáció értékelés, rágási-nyelési viszgálatok, ultrahang, pszichológiai terápia, dietetikai segítség, orvosi segítség, stb.
Alapvető a közösségbe járó gyereknél az is, hogy a gyermeket gondozó felnőttek is tudjanak róla (ne bélyegezzék meg “válogatósnak”).
Az organikus okok mögötti válogatás talaján is ki tud alakulni ún. regulációs zavar, azaz önszabályozási zavar a gyermeknél, és a szülő-gyermek kapcsolatban elcsúszás. Ezt minden esetben külön szükséges kezelni.
.
____________
Amennyiben a fenti állapotokban ráismertél a gyermekedre, várunk szeretettel itt, és segítünk komplexen: gyermekpszichológussal együtt, ahogyan kell! Ne add fel, ne nyugodj bele, járj utána!
.
_____________
Útravaló: soha ne viccelj ételek elvételével, a gyermek átverésével. Az alábbi videóban komoly evészavaros gyermekeket is láthatsz (nem mind az). A videó felkavaró lehet. Sajnos sok szülő ezt viccesnek találja, de ami jól látható: ezek a gyerekek szenvednek, és segítségre van szüksége a családnak. (a feliratot ne nézd:) ) Itthon is kapok sorra ilyen videókat, ezt SOSE tedd, nem szabad erőszakkal kóstoltatni!!! Akár helyrehozhatatlan trauma lesz a vége, és a szülő-gyermek kapcsolat is sérül.
