Barion Pixel

GYERMEKORVOSOK KÖZLEMÉNYE: Gyerekitalok, tejitalok, junior italok

Az AAP (Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia) FRISS közleményében arra figyelmeztet, hogy az ún. junior italok/tejitalok/gyermekeknek szánt tejes italok, azaz az 1 és 3-4 év közötti gyermekek számára készült italkeverékek szabályozatlanok, nem feltétlenül szükségesek és akár tápanyagproblémát okozhatnak.

Milyen termékekről van szó pontosan?

Vannak olyan termékek a hazai és nemzetközi piacon is, amelyeket kifejezetten az 1 évesnél idősebb gyermekeknek gyártanak. Ez a termékcsoport összetételében és elnevezésében is elég heterogén, az ide tartozó termékeket többek között„12+ követő tápszernek”, „junior italnak”, „12M+ tejes italnak”, „gyermek tejitalnak” nevezik. Ezt a termékkategóriát a továbbiakban OIYCF-nek jelöljük (older infant-young child formulas, azaz idősebb csecsemő-kisgyermek tápszer).

Ezek a készítmények a boltokban jellemzően az anyatej-helyettesítő csecsemőtápszerek mellett találhatóak meg, sokszor azonos cég termékeként, azonos grafikával, márkán belül egységes korcsoport-meghatározással (ha a termékből van 1, 2, 3, 4, illetve 6M+, 12M+ stb.) A skála egyre szélesedik.

forrás:

Ki az az AAP?

Az AAP (American Academy of Pediatrics, Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia, továbbiakban AAP) a gyermekorvosok legnagyobb szakmai szövetsége az Egyesült Államokban. Az ajánlásaik, közleményeik – melyeket itthon és nemzetközileg is felhasználnak – vezető gyermekegészségügyi szakértőktől származnak. Evidenciaalapú, azaz bizonyítékokon alapuló kutatásokat fogalmaznak meg, alátámasztják ajánlásaikat. Nemrég (2023. októberében) megjelent közleményük tudományos bizonyítékokkal alátámasztva tárgyalja az OIYCF-ekkel kapcsolatos kérdéseket és problémákat.

Marketingtrükk vagy alapvető élelmiszer?

Az anyatejes táplálás (helyes) népszerűsítésének hála csökkent a csecsemőtápszerek kereslete az AAP szerint. A kieső bevételeket ugyanakkor ellensúlyozta az OIYCF (tudjátok, ezek a junior italok) megnövekedett értékesítése.

A Nielsen kiskereskedelmi adatait (USA) szerint 2006 és 2015 között 7%-kal csökkent az anyatej-helyettesítő tápszerek forgalma, szemben az OIYCF termékekkel, melyek több mint 158%-kal nőttek a vizsgált időszakban.

Free photo hand of caucasian man holding paper with marketing word over isolated blue background

 Az AAP szerint az OIYCF termékek hirdetései/ címkéi/ leírásai egy szükséges „következő szakaszként” vagy „következő lépésként” hivatkoznak ezekre a csecsemőtápszerek után. A szülők döntésébe beleszólhat a márkahűség, hiszen gyakran a csecsemőtápszereket kínáló gyártó OIYCF készítményekkel is rendelkezik. Ezt erősíti a címkézés is (6 hónapos kor alatt 1-es, majd 2-es, 12 hónapos kor után a számozás növekszik/grafika hasonló, azt mutatva, ez egy következő lépés).

A közlemény szerint az OIYCF termékek csomagolására gyakran írnak olyan állításokat, amelyek nem bizonyítékokon alapulnak, amelyeket az FDA nem vizsgált vagy nem hagyott jóvá.

 Az FDA (Food and Drug Administration, az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) az egyik legismertebb és legszigorúbb egészségügyi hivatal. Az ő engedélyük kell Amerikában az élelmiszerek, egészségügyi termékek és a gyógyszerek forgalomba hozatalához.

Szerintük sok fogyasztó tévesen azt hiszi, hogy az OIYCF termékek tulajdonságait tesztelték és tudományosan bizonyították.

Ilyen állítás gyakran:

  • kognitív képességet javulása
  • immunrendszer/ immunfunkciók javulása, biztosítása
  • növekedés támogatása

Ezek az állítások azt sugallhatják, hogy ezek a termékek egészségesebbek vagy jobbak a normál élelmiszereknél, vagy hogy a bizonyos alkotóelemeket (pl. C-vitamin, omega-3 zsírsav, cink, vas stb.) az élelmiszerekhez képest nagyobb mennyiségben tartalmaznak. Éppen ezért a szülők az AAP szerint meg vannak arról győződve, hogy ha ezeket a termékeket kínálják gyermekeknek, akkor egészségesek lesznek, jobban fognak növekedni.

Az AAP szerint a termékek neve zavart okozhat a szakembereknél, a döntéshozóknál és a szülőknél egyaránt. Léteznek olyan tápszerek, melyeket különböző betegségek esetén használunk (pl. kalorizálás érdekében/terápiás céllal bizonyos betegségeknél), és vannak szakmai előírások alapján készült csecsemőtápszerek is, de a fenti termékcsalád ezektől igen eltér. A hasonlóságok miatt a fogyasztók egy része összekeverheti az OIYFC termékeket más, szakmailag indokoltan alkalmazott készítményekkel.

Összetétel

Amerikában, Európában – ahogyan Magyarországon is – a 12 hónapos kor alatt adandó ún. anyatej-helyettesítő csecsemőtápszerek összetételét szigorúan ellenőrzik és szabályozzák. Meg kell felelniük bizonyos törvények által előírt követelményeknek, előírásoknak, és ezeket a gyártók be is tartják. Ezeknek a csecsemőtápszereknek meg kell felelniük a kisbaba táplálkozási igényeinek az élete első 12 hónapjában.

Ettől ELTÉRŐEN az OIYCF termékeknek (azaz kisgyermek tejitalok/junior italok) NINCS külön kategóriája sem, az USÁban, sem az Európai Unióban, de Magyarországon sem. Ezeket a termékeket nem szabályozza egységes kritériumrendszer, összetételükre nincs ajánlás. Éppen ezért a termékek összetétele nagy szórást mutat. E tápszerek némelyike szükségtelennek vagy potenciálisan károsnak tartott összetevőket tartalmaz, és az is előfordul, hogy a komponensek mennyisége eltér az optimálistól. Így előfordul túl sok vagy túl kevés fehérjét, a tehéntejhez képest túlságosan sok nátriumot és hozzáadott cukrot és édesítőszereket tartalmazó készítmény is.

Az OIYCF termékek a jelentés szerint táplálkozási szempontból NEM TELJESÉRTÉKŰEK. Éppen ezért NEM HELYETTESÍTIK a dietoterápiás speciális tápszereket (pl. növekedési problémáknál léteznek speciális termékek, ahogy különböző betegségek esetén is használják őket a szakemberek az eltérő tápanyagigény miatt). Nem megfelelőek ezek a termékek az AAP szerint azoknak sem, akiknek betegségspecifikus tüneteik vannak (pl. ételallergia miatti mentes táplálkozás, cöliákia).

Kieg.: A termékekkel kapcsolatos egységes hazai előírást vagy szabályozás nem lelhető a jogszabályokban, a hatóságok és szakmai szervezetek weboldalain és közleményei között. Ha ettől eltérően Ön tud olyan szabályzásról vagy iránymutatásról, amely ezen termékek összetételét, ellenőrzését egységesen szabályozza, kérjük, küldje el nekünk, és javítjuk a cikket!

Tápanyagigények

2010-ben a Magyar Gyermekorvosok Társasága koordinálásában, több hazai régió bevonásával, 1-3 éves gyermekek komplex táplálkozási vizsgálatára került sor. Az eredmények szerint a napi energiabevitel az ajánlások közelében volt (egyszerű cukrokból ugyanakkor többletet találtak), viszont a többi mikrotápanyag esetében:

  • jelentős D-vitamin hiány,
  • jelentős folsavhiány,
  • kis mértékű C-vitamin hiány,
  • magas nátriumbevitel,
  • alacsony kalciumbevitel

jellemző a kutatás szerint.

Az egyik legfontosabb, a vasbevitel is alacsonyabb volt, és ennek befolyása lehet a szellemi és szomatikus fejlődésre.

Az AAP állásfoglalása kiemeli, hogy az 1-3 éves gyermekek mennyiségi és minőségi tápanyagigénye kielégíthető a jól összeállított étrenddel.

Hazai kutatások hasonló eredménnyel zárultak, azaz bár vannak hiányosságok a korcsoport táplálkozásában, de ez azért étrenddel megoldható lenne.

A „food first” elv mentén a szülő képes figyelni megfelelő tanács, edukáció mellett arra, hogy gyermekének:

  • napi 5× kínáljon ételt, minden tányéron 2-3 félét (azaz a tízórai ne csak egy almalé legyen, hanem alma + teljes kiőrlésű keksz például)
  • naponta kínáljon vasban gazdag ételeket, leginkább magas hústartalmú készítményeket, húst; ha ezeket a gyermek/szülő elutasítja, a megfelelő vaspótlás elengedhetetlen (nem növényi forrásból, melyből nem túl jó hatásfokkal – azaz 1-5%-ban – szívódik csupán fel)
  • naponta 4-5 adag tej/tejterméket kínáljon, hiszen a kalciumbevitel legfontosabb forrása ez az ételcsoport. A tejről keringenek városi legendák, melyek legtöbbjét olyan gyártók terjesztik, akinek van alternatív terméke a tehéntej helyett. Valójában a hazai tehéntej minősége szigorúan szabályozott, tápértéke megfelelő, nincs benne antibiotikum, és ha a bocik jóllétére is szeretnénk figyelni, létezik bio és szabadtartásból származó tej is. A tejről, és arról, hogyan ne vizsgáljuk a tej káros hatásait ITT olvashatsz.
  • naponta kínáljon 3-5 adag zöldséget, gyümölcsöt (a gyermek tenyerének a mérete = 1 adag)
  • minden főétkezés tartalmazzon komplex szénhidrátot, azaz gabonaféléket (pl. tészták, bulgur), burgonyát, rizst, stb.
  • heti 2× kínáljon halat
  • gyakran kínáljon friss vizet, és ebben a korcsoportban (1-3 év) 2 éves kor után 1-1,5 dl 100%-os vagy frissen préselt gyümölcslevet

Minden élelmiszernek megvan a maga szerepe, nem baj, ha a tehéntej nem vasforrás, ha a hús nem kalciumforrás, ha az alma nem fehérjeforrás – mindegyiküknek van szerepe, előnye, ezt jelenti a vegyes táplálkozás.

Kiegészítjük: Egy 1 éves felüli gyermeknek mások a tápanyagszükségletei, mint egy csecsemőnek (nem minden igény növekszik, valamelyik inkább csökken, pl. a vasigény, a C-vitamin igény). Becsapós, hogy a kisgyermekektől 200 gramm étel megevését várják, ez hatalmas tévhit. Régebben a püréknél ez a mennyiség NEM az alapanyag mennyiségének súlya volt, hanem a vízé (amellyel pürésítették, a bolti üveges bébiételt is). 200 gramm darabos ételből nem kevés, ez kb. 2 egész banán súlya. Ennyit biztosan nem várhatunk el egy 1-2 éves gyermektől alkalmanként. Éppen ezért a pár falatnak tűnő, de minden ételcsoportot tartalmazó étrend, napi 5×2-3 félét a tányéron kínálva, önállóan de együtt étkezve tökéletesen elég lehet. A tápanyagigényeket az alábbi Kisokosból letöltheted! 

Emellett az egészséghez, immunrendszer megfelelő működéséhez nyilván a jó családi légkör, a stresszmentesség, az alvás, a levegőn töltött idő is nagyon sokat számít. Egy jó étrend mellett kizárólag a D-vitaminra van szükség plusz étrend-kiegészítőként, a többi tápanyag bevitele étrendi forrásból teljesen megoldható. Ha a szülő ezt kevésnek érzi, segít a dietetikus, illetve ha evészavar miatt az egyik ételcsoport kiesik, az evéssel foglalkozó szakember (vigyázz: evésterapeuta képzettség itthon nem létezik).

Kiegészítjük: A jól összeállított étrend alapját, az egyik ingyenes Kisokosunkból letöltheted.

Arra figyelj, hogy szakember segítségét kérd ebben az életkorban akkor, ha a gyermeked (mindegyik esetben):

  • egész ételcsoportokat kerül,
  • fél/undorodik/szorong bizonyos ételek miatt (konstans módon elutasítja ezek megkóstolását, független a helytől és a kínáló személytől),
  • gyermeked növekedési görbéje (ITT ellenőrizd) nem megfelelő, stagnál/túlsúlyos, vagy éppen alultáplált,
  • gyermeked furcsán eszik (szülőként nem tetszik a rágása/nyelése/tartása stb.)
  • gyermeked tüneteket produkál evés közben/után (öklendezés, hányás, félrenyelés, dagadás, székletprobléma, bőrtünet, légzésprobléma stb.)
  • speciális módon szeretnéd táplálni (pl. vegetáriánus irányzatok),
  • étrendje nem tartalmazza naponta a nagyobb ételcsoportokat (húsok, hal, tojás, tejtermékek, tej, zöldségek-gyümölcsök, gabonafélék)

A fentiek okozhatnak tápanyagproblémát, amely még megfelelő étrend biztosítása esetén is kialakulhat. Evésprobléma esetén az okokat kell megtalálnunk, nem csak a tünetet kezelni.

A válogatósságot könnyű összetéveszteni az evészavarokkal (ITT olvashatsz erről), illetve a szülőket sajnos sok írás, oldal félrevezeti. Rossz tanácsot kapva nem adnak a gyermeknek például tehéntejet (amely a legjobban hasznosuló kalciumforrásuk, napi max. 4-5 dl-ben), elég vasforrást (mely jól felszívódik, leginkább a húsok), nem biztosítanak heti 2× halat, és napi 5×-i étkezést (ebből sok közös étkezést).

Gyermeked táplálásában ITT tudunk segíteni, a Kiskanál Kommandó Gyermektáplálási Központban, illetve bármely probléma esetén (menük összeállítása, allergia, bölcsis/ovis evés, válogatósság) tudsz nézni SEGÍTŐ VIDEÓANYAGOKAT ITT.

Amerikában is folytak vizsgálatok a kisgyermekek étrendjével kapcsolatban, amelyek azt találták, hogy a vizsgált korosztály étrendje általában rendben van (ami hiányos: a rost-, a D- és E-vitamin-bevitel).

Az AAP közleménye is azt állítja, hogy a szoptatott, 1 éves kornál idősebb csecsemőknek is általában a célszerű folytatni a D-vitamin-pótlást, mivel az egyéb étrendi D-vitamin-források minimálisak.

A D-vitamin pótlásról (az étrend kiegészítésével) kilenc hazai orvostársaság 2022-ben közös ajánlást alakított ki.

Eszerint a napi javasolt bevitel:

1,5-6 éves kor között 400-500 NE (biztonságosan bevihető mennyiség felső határa 1000 NE),

Vannak rizikócsoportok az adagolás szempontjából, ahol többet ajánlanak, de ezt a GYERMEKORVOS dönti el, ne adjunk többet a D-vitaminból saját döntés alapján!

Az AAP szerint is elkezdhetnének tehéntejet fogyasztani a gyerekek 12 hónapos kor után, és ez teljes mértékben kielégítené szükségleteiket (kalcium, foszfor, magnézium stb.). A tehéntej ivásánál arra kell figyelni, hogy a napi bevitel legfeljebb 4-5 dl legyen (ennél több vashiányt okozhat). Sok gyermeket ebben az életkorban anyatejjel is táplálnak még, annak vitathatatlan előnyös tulajdonságaival.

Kiegészítjük: mi a napi 4-5 adag tej/terméket ajánljuk ebben a korcsoportban, változatosan a tehéntej és tejtermékek kombinálásával (1 adag = 1 dl / 80 g), azaz a tehéntej mellett a sajtok, joghurt, túrók, kefír is ide tartozik.

Ebben az életkorban már előfordul a növényi italok ok nélküli fogyasztása. Fontos, hogy ezek a termékek a tehéntej receptbeni helyettesítésére szolgálhatnak (például hogy az a gyermek is ehessen palacsintát, aki tejfehérje-érzékeny), NEM pedig tápanyagforrásként. Egyes termékek kifejezetten sok cukrot tartalmaznak, így az ajánlások szerint ezeket az alternatív termékeket KIZÁRÓLAG a tejallergiás (nem laktóz-intoleranciás!) gyermekeknek szabad kínálni, addig, amíg a diéta tart, mások számára nem jelenthetnek rendszeres, kizárólagos tejhelyettesítést, mivel tápanyaghiányhoz vezethetnek.

Mit jelent ki az AAP a junior italok (OIYCF) kapcsán?

Szabályzás

A legfontosabb, hogy a szokásos anyatej-helyettesítő tápszerektől eltérően sem az Egyesült Államokban, sem az Európai Unióban (és Magyarországon) sincs külön kategória az OIYCF termékekre, és nincsenek egységes nemzetközi kritériumok a 12 hónaposnál idősebb gyermekek tápszereinek összetételére vagy meghatározására.

Noha az OIYCF-k tartalmazhatják a mikrotápanyagokat, a szülőknek és a gyermekek táplálásáért felelős felnőtteknek emellett IS változatos étrendet kell biztosítaniuk (azaz ezek a termékek nem helyettesítik az egészséges táplálkozást)

Az OIYCF-ek használata az anyatej-helyettesítő tápszerek kiszorulását eredményezheti, jóllehet nincs alapvető szerepük a mikrotápanyagokkal való ellátottságban a csecsemőtáplálásban

Az OIYCF termékeknek nincs kölönleges előnye, és nincs szükség a fogyasztásukra

  • A legjobb megközelítés az, ha a gyermekorvos célzott táplálási vizsgálatot végez (táplálási naplót néz át, kikérdez) az ásványi anyagokban és vasban gazdag szilárd élelmiszerek bevitelét figyelve, és mérlegeli, hogyan lehet a legjobban tanácsot adni a családoknak. Ennek az értékelésnek figyelembe kell vennie a tejtermékek és húsok, valamint a gyümölcsök és zöldségek bevitelét. Azok a családok, akik keveset fogyasztanak bizonyos mikrotápanyagokból, kapjanak ajánlást ezzel kapcsolatban a gyermek dietetikustól. A legtöbb család esetén e a elegendő lehet a szilárd táplálék bevitelének módosítása. Mások számára D-vitamin-, ásványianyag- vagy vaskiegészítésre lehet szükség. Mindig részesítsük előnyben a táplálkozás alapú megközelítést, kisgyermekek esetében pedig a vegyes étrend iránti ízléspreferencia kialakítása az ideális!
  • Az OICYF termékek drágábbak, mint a tehéntej, és jelentős költségterhet jelenthetnek a családoknak, különösen rendszeres fogyasztás esetén
  • Az OIYCF termékek marketingjének egyértelmű és világos különbséget kell tennie a hagyományos anyatej-helyettesítő tápszerektől a promóciós anyagokban, a logókban, a terméknevekben és a csomagolásban. Az OIYCF termékek nevét semmilyen módon nem lenne szabad az anyatej-helyettesítő tápszerhez kapcsolni (számok, lépések, szekvenciális név), és másként kellene jelölni, mint a tápszereket – például kisgyermekkori „ital” vagy „ital” de nem kisgyermek „tápszer”. Az OIYCF-ek bolti polcain a termékmegjelenítést nem lenne szabad a szokásos anyatej-helyettesítő tápszerek mellett elhelyezni
  • Az AAP ösztönzi, hogy a családok a gyermeklátogatás részeként (kieg.: nálunk: védőnő, házi gyermekorvos) kapjanak tájékoztatást az OIYCF-ekről
  • Az gyermekek egészségéért és táplálásáért felelős szakembereknek a táplálkozási elemzése után, figyelembe véve az ásványi anyagokban és vasban gazdag szilárd élelmiszerek fogyasztását, szükség szerint javasolniuk kell a szilárd táplálék bevitelének módosítását és/vagy a vitaminpótlást.

Bár különböző nemzetközi szakértői csoportok összetételi ajánlásokat dolgoztak ki az OIYCF termékekre, az Egyesült Államokban jelenleg nem létezik olyan szabályozói felügyelet (megj.: az EU-ban sem), amely biztosítaná, hogy ezek a termékek szabványosak.

Az OIYCF termékek táplálkozási szempontból nem teljes értékűek. Ezek a termékek nem helyettesítik az orvosi, dietetikai alapú táplálálásterápiát azok számára, akik deprivált állapotban vagy növekedési megtorpanásban (pl. alultápláltság) vannak, nyelési zavarokkal vagy evészavarral, bénultság/evéstechnikai zavarokkal küzdenek. Nem megfelelőek azok számára sem, akiknek betegségspecifikus szükségletei vannak (pl. cöliákia, gyomor-bélrendszeri betegségek, veleszületett anyagcserezavarok, ételintolerancia vagy allergia).

 Mi a helyzet Európában?

Az Európai Bizottság 2016-ban készített jelentés a termékcsoportról az Európai Parlament és Tanács számára.

A BEUC (Bureau Européen des Unions de Consommateurs, Európai Fogyasztói Szervezet) azzal érvelt, hogy jogalkotási intézkedés szükséges a kisgyermek italok összetételének szabályozására és a marketingtevékenység korlátozására. Más civil szervezetek (IBFAN, az International Baby Food Action Network és a BFLG, a Baby Feeding Law Group) is egyetértettek a szabályozásé szükségességében, és figyelmeztettek arra is, hogy fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a termékcsoport fogyasztása nem szükséges a kisgyermekek számára.

A legújabb, konszenzusnyilatkoznak tekinthető állásfoglalás szerint (AAP- benne: Amerikai Dietetikai és Táplálkozástudományi Akadémia (AND), az Amerikai Gyermekfogászati Akadémia (AAPD), az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia  (AAP) és az Amerikai Szív Társaság (AHA) ) szerint a junior italok a „nem ajánlott” kategóriába sorolandók (ahogyan a növényi italok sem). 

Jelenlegi tudomásunk szerint (kérjük írjatok, ha ezzel ellentétes információtok van) NINCS egységes szabályozás, ellenőrzés, vagy ezen termékek összetételére vonatkozó egységes ajánlás itthon sem.

A hazai boltok, webshopok polcaink is ott vannak ezek a termékek, eltérő összetétellel. Esetenként legalább azt kiemelik a termékeken, hogy ez a termék az egészséges táplálkozást nem helyettesíti.

Egy összetevőt emeljünk ki példaként: az egyik termék 100 ml-ként 12,2 mg C-vitamint ot tartalmaz. Ez az általuk ajánlott bevitellel, azaz 500 ml-vel számolva 60 mg. Az 1-3 éves korosztály napi ajánlott C-vitamin bevitele csupán 20 mg – ez annak a háromszorosa. Ha emellé a gyermek gyümölcsöt, gyümölcspürét vagy levet is iszik, könnyen az ajánlott többszöröse lehet a bevitel, s akkor még nem is beszéltünk arról, hogy sok szülő még csepp formában is ad C-vitamint a gyermekének. 

A napi C-vitaminbevitel tízszerese rendszeresen kínálva bizonyítottan növeli a vesekő kialakulásának kockázatát, erre figyelnünk kell a termékek adása mellett. Az egyik termékben (100 ml elkészített italban) 65 mg kalcium van, a másikban 125 mg, azaz majdnem a duplája. Ugyanúgy a vas hol 0,8 mg, hol 1,4 mg, azaz a termékek összetétele nem egységes mikro- és makrotápanyagszinten.

Kisgyermeked tápanyagigényeit ITT tudod letölteni.

Amit még kiemelnénk, az a kalóriaigény.

Az 1-3 éves korcsoportban  a napi kalóriaigény 1000-1400 kcal (betegség esetén ettől eltérhet, és nyilván a korral növekszik, aktivitási szinttől és nemtől, mérettől is függ).

A gyártók által ajánlott 500 ml junior ital átlagosan 330 kcal-t tartalmaz, ez pedig egy 1,5 éves kisfiú napi kalóriaigényének több mint a harmada. Ha a szülő az adagolási javaslatot nem tartja be (például azért, mert az ital a gyermeknek nagyon ízlik…), és többet kínál, a kalóriabevitel még ennél is magasabb lehet.

Lényeges pont a „cukor”, az édesítés általában maltodextrinként formájában van jelen a termékekben, a hozzáadott cukortartalom 500 ml-ben akár 40-42 gr is lehet. A jelenlegi ajánlások szerint 2 éves kortól a napi maximális cukorbevitel (a hozzáadott cukrokat is tartalmazó termékek is ide tartoznak) 24 g (2 evőkanál).

Leszögeznénk, hogy a vegyes, jól összeállított étrenddel biztosítható az életkori tápanyagigény (a D-vitaminon kívül, melyet pótolni kell).

Miért aggódnak az AAP szakértők?

A fentiek miatt. Fuchs és más szakértők rámutatnak a kisgyermektejekre vonatkozó szabványok hiányára, aminek következtében az összetétel márkánként nagyon különböző lehet.

A termékek zöme hozzáadott cukrot tartalmaz, és olyan gyermekeket céloz meg, akik abban a korban vannak, amikor a tartós édességíz-preferencia kialakul. Egyszerűbben fogalmazva: ha a kisgyermek rászokik a cukrozott italtra, nagyobb eséllyel lesz elhízott, ami számos krónikus betegség kockázatát is fokozza.

„Ezek a termékek jelentik az első lépést a cukros italok fogyasztása felé” – mondta Frances Fleming-Milici, a Connecticuti Egyetem kutatóprofesszora. Elmondta, hogy a vállalatok úgy reklámozzák ezeket a termékeket, hogy a szülők azt hihessék, hogy az italok táplálkozási szempontból szükségesek.

„Nemhogy nem olyan jók, mint a tehéntej és a kiegyensúlyozott étrend, de még rosszabbak is” – mondta Fuchs, a Kentucky Egyetem gyermekgyógyász professzora.

Egy tanulmányban a kisgyermekeket gondozók 60%-a azt mondta, hogy úgy gondolja, hogy az italok olyan tápanyagok forrásai, amelyet a gyerekek más ételekből nem kapnak meg.

Az AAP korábbi felméréséből az is kiderült, hogy rengeteg szülő cumisüvegből kínálja ezeket a termékeket, sokuk alváshoz. Arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a gyakorlat a tejfogak fogszuvasodását okozhatja (akár emiatt a gyermek túl korán el is veszítheti a tejfogait, mely fontos a megfelelő táplálkozási szokások kialakításához), problémát okozhat a maradandó fogak helytelen helyzete miatt, és a felnőttkori fogszuvasodás fokozott kockázatával is jár. Azt ajánlják, hogy a gyermekorvosok tájékoztassák erről a szülőket.

Mit kell tenniük a családoknak és a szakembereknek az AAP szerint?

A felhívás szerint a családokat és az egészségügyi szolgáltatókat tájékoztatni kellene arról, hogy a kisgyermek/junior italoknak „nincs konkrét szerepük az egészséges gyermekek ellátásában”. A szakembereknek ezeket a termékeket nem szabad összetéveszteni a dietoterápiában használt speciális tápszerekkel.

Az AAP azt is szeretné elérni, hogy a termékek ne kapcsolódjanak a szabályozott anyatej-helyettesítő tápszerekhez, és ne forgalmazzák azokat a tápszerek melletti közvetlenül elhelyezve. Egy egészségügyi szervezet 2020-ban petíciót nyújtott be az FDA-hoz a kisgyermekitalok szabályozása érdekében, de az ügynökség még vizsgálja a kérést.

Következtetés

Jelen cikkünk célja, hogy egy szakértői csoport állásfoglalását közérthetően közvetítsük a magyar szülők felé. Mint mindig, most is a legfrissebb, evidenciaalapú, tudományos bizonyítékokra alapuló tanácsokat adjuk a szülőknek.

Fontos tudni a fenti témáról!

Ugyanakkor nem győzzük hangsúlyozni, hogy ezeket a termékeket, amelyeket sok kisgyermek fogyaszt, ne vegyük el egyik napról a másikra a táplálkozásukból, mert ez gondot okozhat (lelkileg is).

Evészavaros gyermekekkel is foglalkozunk, és sokak bizonyos termékekhez ragaszkodnak, náluk sem szoktuk a termékek elhagyását minden esetben tanácsolni. A helyesebb az, ha számolunk a termékkel bevitt tápanyagokkal, és ezt figyelembe véve oldjuk meg a tápanyagbevitelt. Ez mindig egyéni mérlegelést igényel!

Ha a gyermek egészséges, növekedése, tápanyagbevitele (ellenőrizd le: a 7 kijelentés a cikk elején, amelyek közül ha egy is igaz, szakember segítsége szükséges) rendben van, ha képes enni,  tökéletes elegendő a vegyes táplálkozás.

Ha bármilyen kérdésed van, keress minket!

dr. habil, Csupor Dezső, PhD, szakgyógyszerész

Külön köszönet a cikk lektorálásárt dr. Csupor Dezsőnek a Pirulakalauz alapítójának. Kövessétek oldalukat a legfrisebb hiteles szakmai tartalmakért.

Szakirodalom, felhasznált irodalom lista ▴

https://publications.aap.org/pediatrics/article/doi/10.1542/peds.2023-064050/194469/Older-Infant-Young-Child-Formulas

Prado EL, Dewey KG. Nutrition and brain development in early life. Nutr Rev. 2014;72(4):267–284

Lott M, Callahan E, Welker Duffy E, Story M, Daniels S. Healthy Beverage Consumption in Early Childhood: Recommendations from Key National Health and Nutrition Organizations. Technical Scientific Report. Healthy Eating Research; 2019. Available at: http://healthyeatingresearch.org. Accessed January 13, 2023

https://healthydrinkshealthykids.org/app/uploads/2019/09/HER-HealthyBeverageTechnicalReport.pdf

Pomeranz JL, Romo Palafox MJ, Harris JL. Toddler drinks, formulas, and milks: labeling practices and policy implications. Prev Med. 2018;109:11–16

American Academy of Pediatrics, Committee on Nutrition. Federal regulation of foods and infant formulas, including addition of new ingredients: food additives and substances generally recognized as safe (GRAS). In: Kleinman RE, Greer FR, eds. Pediatric Nutrition. 8th ed. American Academy of Pediatrics; 2019:1379–1413

US Food and Drug Administration. Infant formula guidance documents & regulatory information. Available at: http://bit.ly/2KnJ7vH. Accessed January 13, 2023

Koletzko B, Bhutta ZA, Cai W, et al. Compositional requirements of follow-up formula for use in infancy: recommendations of an international expert group coordinated by the Early Nutrition Academy. Ann Nutr Metab. 2013;62(1):44–54

Suthutvoravut U, Abiodun PO, Chomtho S, et al. Composition of follow-up formula for young children aged 12–36 months: recommendations of an international expert group coordinated by the Nutrition Association of Thailand and the Early Nutrition Academy. Ann Nutr Metab. 2015;67(2):119–132

Lippman HE, Desjeux JF, Ding ZY, et al. Nutrient recommendations for growing-up milk: a report of an expert panel. Crit Rev Food Sci Nutr. 2016;56(1):141–145

Kostecka M, Jackowska I, Kostecka J. A comparison of the effects of young-child formulas and cow’s milk on nutrient intakes in Polish children aged 13-24 months. Nutrients. 2021;13(8):2511

Liem DG, Mennella JA. Sweet and sour preferences during childhood: role of early experiences. Dev Psychobiol. 2002;41(4):388–395

Ahluwalia N, Herrick KA, Rossen LM, et al. Usual nutrient intakes of US infants and toddlers generally meet or exceed dietary reference intakes: findings from NHANES 2009-2012. Am J Clin Nutr. 2016;104(4):1167–1174

Eldridge AL, Catellier DJ, Hampton JC, Dwyer JT, Bailey RL. Trends in mean nutrient intakes of us infants, toddlers, and young children from 3 feeding infants and toddlers studies (FITS). J Nutr. 2019;149(7):1230–1237

Lovell AL, Davies PSW, Hill RJ, et al. Compared with cow milk, a growing-up milk increases vitamin d and iron status in healthy children at 2 years of age: the Growing-Up Milk-Lite (GUMLi) randomized controlled trial. J Nutr. 2018;148(10):1570–1579

Akkermans MD, Eussen SRBM, van der Horst-Graat JM, van Elburg RM, van Goudoever JB, Brus F. A micronutrient-fortified young-child formula improves the iron and vitamin D status of healthy young European children: a randomized, double-blind controlled trial. Am J Clin Nutr. 2017;105(2):391–399

Chouraqui JP, Turck D, Tavoularis G, Ferry C, Dupont C. The role of young child formula in ensuring a balanced diet in young children (1-3 years old). Nutrients. 2019;11(9):2213

American Academy of Pediatrics, Committee on Nutrition. Formula feeding of term infants. In: Kleinman RE, Greer FR, eds. Pediatric Nutrition. 8th ed. American Academy of Pediatrics; 2019:79–112

Meek JY, Noble L; American Academy of Pediatrics, Section on Breastfeeding. Technical report: breastfeeding and the use of human milk. Pediatrics. 2022;150(1):e2022057989

American Academy of Pediatrics, Committee on Nutrition. Iron. In: Kleinman RE, Greer FR, eds. Pediatric Nutrition. 8th ed. American Academy of Pediatrics; 2019:561–590

Domellöf M, Braegger C, Campoy C, et al; ESPGHAN Committee on Nutrition. Iron requirements of infants and toddlers. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2014;58(1):119–129

Choi YY, Ludwig A, Harris JL. US toddler milk sales and associations with marketing practices. Public Health Nutr. 2020;23(6):1127–1135

World Health Organization. Infant and young child feeding. Available at: https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/infant-and-young-child-feeding. Accessed October 11, 2022

Meek JY, Noble L; Section on Breastfeeding. Breastfeeding and the use of human milk. Pediatrics. 2022;150(1):e2022057988

American Academy of Pediatrics, Committee on Nutrition. Follow-up or weaning formulas. Pediatrics. 1989;83(6):1067

Belamarich PF, Bochner RE, Racine AD. A critical review of the marketing claims of infant formula products in the United States. Clin Pediatr (Phila). 2016;55(5):437–442

Richter APC, Duffy EW, Smith Taillie L, Harris JL, Pomeranz JL, Hall MG. Toddler milk claims on beliefs and misperceptions: a randomized experiment with parents of young children. J Acad Nutr Diet. 2022;122(3):533–540.e3

Romo-Palafox MJ, Pomeranz JL, Harris JL. Infant formula and toddler milk marketing and caregiver’s provision to young children. Matern Child Nutr. 2020;16(3):e12962

Pereira C, Ford R, Feeley AB, Sweet L, Badham J, Zehner E. Cross-sectional survey shows that follow-up formula and growing-up milks are labelled similarly to infant formula in four low and middle income countries. Matern Child Nutr. 2016;12(Suppl 2):91–105

World Health Organization. Guidance on Ending the Inappropriate Promotion of Foods for Infants and Young Children: Implementation Manual. World Health Organization; 2017

Pomeranz JL, Harris JL. Federal regulation of infant and toddler food and drink marketing and labeling. Am J Law Med. 2019;45(1):32–56

Duffy EW, Taillie LS, Richter APC, Higgins ICA, Harris JL, Hall MG. Parental perceptions and exposure to advertising of toddler milk: a pilot study with Latino parents. Int J Environ Res Public Health. 2021;18(2):528

Berry NJ, Jones SC, Iverson D. Circumventing the WHO Code? An observational study. Arch Dis Child. 2012;97(4):320–325

Romo-Palafox MJ, Harris JL. Caregiver’s provision of non-recommended commercially prepared milk-based drinks to infants and toddlers. J Nutr Educ Behav. 2021;53(8):643–653

https://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=SWD%3A2016%3A0099%3AFIN%3AEN%3APDF&fbclid=IwAR1zj6nvuXekznYWU8uaDBR39tb1zQSWppLwnyYxTnLXs3fd3DU4WbUh1EE

https://www.hbcs.hu/uploads/jogszabaly/2981/fajlok/EMMI_szakmai_iranyelve_%20csecsemo.pdf

https://jogkodex.hu/jsz/2003_24_eszcsm_rendelet_5545569?ts=2004-09-11#ss110

https://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2013:181:0035:0056:HU:PDF

https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2021/03/mdosz-taplalkozas-akademia-hirlevel-2021-marcius-d-vitamin-1-3-eves-gyermek.pdf

https://www.researchgate.net/publication/337825545_0-3_eves_koru_csecsemok_es_kisdedek_taplalkozasi_szokasainak_felmerese_kulonos_tekintettel_a_makro-_es_mikronutriens-bevitelre

https://publications.aap.org/pediatrics/article/144/2_MeetingAbstract/713/3839/Bottles-at-Bedtime-Prevalence-of-the-Use-of-Milk?autologincheck=redirected

Lukasz Rebeka
Lukasz Rebeka
dietetikus, csecsemő-szülő kapcsolati konzulens, a Kiskanál Kommandó alapítója Évek óta foglalkozik gyerekekkel, személyesen és online egyaránt segítve a szülőket. A célja, hogy a szülők etetés helyett megtanulják táplálni gyermeküket. Fő érdeklődési területe a koragyermekkori táplálási problémák és a hozzátáplálás. Nagy hangsúlyt fektet a legújabb szakmai ajánlásokra és a fejlődésre, ezért rendszeres résztvevője és előadója a hazai gyermekgyógyászati konferenciáknak. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete Egészségértés díját 2018-ban vette át a Kiskanál Kommandóért, amely könyveit és kisokosait a Házi Gyermekorvosok Egyesülete és a Magyar Gyógyszerészi Kamara szakmailag ajánlja.

ÚJ KISOKOS

KISOKOSOK

Ingyenes letöltés

error: Vedd fel a kapcsoaltot velünk, ha szeretnéd átvenni anyagainkat.