Előre leszögeznénk, hogy biztosak vagyunk benne, hogy mindenki a legjobb szándékkal, a legjobb tudása szerint kezeli a gyerekeket. Célunk nem megbántani a szakembereket, hanem rávilágítani arra, hogy nem mindig kell egy tanácsot szülőként sem készpénznek venni, és hogy szükséges a friss szakirodalmak olvasása. Így lehetünk csak biztosak abban, hogy a gyakorlatunkkal együtt a legjobbat nyújtjuk a gyermekeknek, és nem kezeljük félre őket -akaratunk ellenére.
Ha kedves Szülő, te is kaptál hasonló tanácsokat, tudd, hogy visszakérdezhetsz mindig. A szakember azért van ott, hogy segítsen, és támogasson! Biztos, hogy nem ártani szeretne vagy megrémíteni, de tudd, hogy nehéz munka a miénk, hatalmas megterhelés. Köszönjük, hogy megérted, és ha átküldöd az alábbi cikket védődődnek, gyermekorvosodnak!
Alábbi tanácsokat láttuk az utóbbi évben a leginkább problémásnak, melyeket minden esetben szakember adott a szülőknek.
-
„Amíg nincs rágófoga a babának, addig ne adjunk neki darabos ételt!”
A babáknak valójában nincs szükségük a kezdeti hozzátáplálási szakaszban, 6 hónapos koruk után feltétlen őrlőfogakra, ehelyett az ínyükkel nyomják össze /csócsálják/ az ételt, előtte pedig metszőfogaikkal tépik/harapják le a falatot. Ha a baba elég fejlett, jól ül, a falat a fejlettségéhez igazodik (marok-, majd csipeszfogás, azaz finger food, aztán 1,5×1,5 cm kicsi de nem pici falatok, össze lehet őket nyomni annyira puhák, nem kerekek), teljesen biztonságos őrlőfogak nélkül is fogyasztani őket. Az evés is tanult viselkedés, ehhez gyakorlás szükséges.
Az őrlőfogak alapvetően azok a fogak, amelyeket az étel rágására használunk. A legtöbb babának minimum 10-16 hónapos koruk után bújnak ki ezek a fogak, nem lehet helyénvaló a darabos táplálással ennyit várni, hiszen a baba minél előbb az (egészséges) családi ételeket eszi (a családdal együtt) annál kisebb a valószínűsége a későbbi evési problémák megjelenésének. Az utolsó pár őrlőfog 2 éves kor körül bújik ki, eddig ne kapjon banánt?
A darabos/szilárd ételek fogyasztásának képessége a gyermek képességeitől függ, és nem attól, hogy van-e foga vagy sem. A darabos ételek biztonságos kínálásáról ITT hallhatunk.
.
-
„Tegye tejmentes diétára 1 éves koráig, de azért egy pici joghurt pár naponta belefér!”
Ezt a tanácsot védőnő adta.
Védőnő, dietetikus, gyógypedagógus, stb- NEM adhat olyan tanácsot, amely valamely étel kizárását kívánja a GYERMEK étrendjéből.
Allergénekre vonatkozó diétát CSAKIS a gyermekgyógyász (pl. allergológus/gyermek-gasztroenterológus) adhat, és ennek menete jelenleg a „gold standard” az eliminációs diéta, amelyet CSAKIS ez a szakember állíthat meg van kérheti tovább (mint az előírt 2-4 hét).
NEM hagyunk rajta gyermeket csak úgy diétán, és sok esetben, enyhe tüneteknél ma már tudjuk, hogy a diéta nem hogy segít, csak ront a dolgon. Ezért ha bármilyen allergént, összetevőt a gyermek étrendjéből ki akarunk vonni, irány a gyermekgyógyász (tüneti naplóval). Mástól ezt a tanácsot ne fogadjuk el egyszerűen.
Ha pedig tejfehérje mentes diéta van, az eliminációs diéta alatt semmilyen ezt tartalmazó étel/ital nem fér bele, 1 korty sem, mert utána újra kezdődik a diéta időtartama (amely alatt a tünetnek javulnia kellene, ha nem javul, más lehet a gond). Ha pedig a terhelésnél a gyermeknek nincs tünete, megnyugodhatunk, hiszen ezeket ki lehet az esetek nagy részében nőni.
1 éves koráig egy gyermeket ma már nagyon ritkán diétáztatnak visszaterhelés nélkül! INFO a tejmentes diétáról ITT olvasható.
.
-
„Nem vezethető be 1 éves korig tojás, hal, földimogyoró!”
A legújabb (több éves) szakirodalmak szerint ennek ellentéte igaz. A magyar Csecsemőtáplálási irányelv is aktualizálódott, el lehet itt olvasni.
Ha a gyermek nem atópiás (nincs fennálló allergia ÉS/ VAGY nincs ekcéma) be lehet ezeket IS vezetni a megfelelő állagban, és bevezetés után rendszeresen adni, hogy a kicsi szervezete felismerje, megszokja. A helyes allergénvezetésről ITT hallhatunk.
.
-
„Kicsit duci a gyerek, álljanak át szénhidrátmentes diétára!”
A gyerek nem duci, hanem cuki, figyeljünk a szavakra, amelyeket a kicsi vagy az anyukája előtt használunk!
A szénhidrát pedig alapvető MINDEN gyermek táplálásánál. Van többféle szénhidrát, belefér a gyümölcs, a teljes kiőrlésű keksz, a zabkása, és persze a nagyi kalácsa is. Ha a gyermekkel súlyprobléma van (akár túlsúlyos, elhízott, sovány vagy alultáplált), irány a dietetikus, aki a megfelelő orvosi vizsgálatot, leletek birtokában képes egy olyan étrendet összerakni, hogy a gyermek a diétából semmit ne vegyen észre, finomakat egyen és a súlya, növekedése is helyre álljon.
Podcast erről ITT hallható.
.
-
„Csempésszen az ételeibe azokat az ételeket, amelyeket utál!”
A szakember a dúsításra gondolhat itt, amely egy konyhatechnológiai tanács: egy falat ételben minél több tápanyag legyen. Tudok csinálni kiflit lisztből, vízből és sóból, de tudok lisztből+zabpehelylisztből+tojásokból+reszelt sajtból+vajból is. Ötszörös tápanyagmennyiség.
A dúsítás, a csempészés (pl. reszelt alma, banán, cékla, répa, darált hús) a szelektív evő, válogatós gyerekeknél szokott szóba jönni.
ALAPVETŐ elv, hogy úgy dúsítunk, hogy amikor a belecsempészés alatt bejön a konyhába, ne kelljen előtte ezt a tevékenységet elrejteni.
Azaz ha amúgy néha eszik banánt, de nem mindig, lehet azt a banánt beletenni a muffin tésztába. De ha utálja/fél/undorodik a banántól, bele ne tegyük semmibe, mert el fogja veszteni a bizalmát, és az étrendjét még inkább bolti ételekre szűkíti, mert az mindig ugyanolyan és megbízható. Sok ilyen kis negatív élmény evészavarhoz tud vezetni, és egy sima válogatós fázist krónikussá tesz.
EHELYETT tegyük EZT.
:::
Pontosan a fenti félretájékoztatás miatt indítottuk el szakembereknek szóló eseményeinket, ahol minden témából uptodate dolgokat hallhat. Igyekszünk segíteni, és persze mi magunk is folyamatosan képződünk itthon és külföldön, főleg az USA-ban.
Közelgő webináriumunkat ajánljuk védőnőknek, gyermekorvosoknak, dietetikusoknak, és mindenkinek, aki gyerekek evésével foglalkozik. ITT láthatja a témákat.
:::
Segítünk, hogy segíthessen!
