ÓLOM a csapvízben! Babák, kisgyermekek és várandósok, figyelem!

Egy friss vizsgálat során kiderült, hogy legalább 750.000 ember él Magyarországon olyan helyen, ahol a csapvíz ólomtartalma túl magas, veszélyes. Ez potenciálisan káros lehet a csecsemők (tápszeres babákra maximálisan), a kisgyermekek és a várandósok számára egyaránt. Mutatjuk ennek tüneteit, következményeit, megelőzését és a hazai térképet!

______

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) a hazai csapvíz ólomtartalmát vizsgálta. Eszerint aggasztóan sok háztartás csapvizének fogyasztása potenciálisan veszélyes lehet. Kiemelten a csecsemők, kisgyermekek, várandósok számára, de rajtuk kívül sem egészséges senki számára.

Nincs olyan mennyiségű ólom, amely biztonságos lenne gyermekkorban. Erős neurotoxin.

.

Miért káros az ólom?

Koragyermekkorban az agy és a test folyamatosan fejlődik. Éppen ezért kiemelten fontos, milyen hatás éri a gyermekeket ebben a borzasztó érzékeny periódusban. Az idegrendszer fejlődésének akár visszafordíthatatlanul árthat az ólombevitel.

Az ólom származhat magából a vízellátásból, vagy a ház vízvezetékéből, berendezéseiből, csapjaiból is (vízórából is..).

Az ólom felhalmozódik a testben abban az esetben is, ha csupán kis mennyiséget fogyaszt valaki, de ezt rendszeresen teszi. Ha valaki a tápszert például ezzel keveri be babájának, az igen veszélyes lehet, hiszen a kicsi testsúlykilogrammra vetítve sokkal több vizet fogyaszt így, mint bárki más a családban. De a kisgyermek, a várandós anya ételeinek készítésekor sem jó ötlet a magas ólomtartalmú víz, hiszen az ólom hő hatására sem bomlik le! Sőt, koncentrálódik. Éppen ezért a forralás sem segít ezen a problémán. Ivásra sem ajánlott.

A magas ólomtartalmú víznek nincs különösebb szaga, íze vagy kinézete.

Mit okozhat?

Aggasztó következményei lehetnek a rendszeres ólombevitelnek, ezek tartós egészségügyi problémák, például:

-a szervezet minden részére kihat: hormon-, szív-, érrendszer, immunrendszer, vérképzés, vesék, szaporodási képességek, sőt: a csontban elraktározódhat, és a várandósság alatt vagy az anyatejes táplálás során felszabadulhat (a megnövekedett kalciumigény miatt az anya csontjaiból nem csak a kalcium szabadul fel, hanem az ólom is – akkor, ha az anya korábban ki volt téve ólombevitelnek. Ez az ólom bekerül a placentába, és megjelenik az anyatejben/köldökzsinórvérben. Ez akár vetélést is okozhat, csökkentheti a születési súlyt, gyerekeknél pedig az alábbiakat okozhatja..)

– gyermekkorban viselkedésproblémák, figyelemzavar, és vérszegénység, hallásproblémák

-az IQ és tanulmányi teljesítmény csökkenése

Az NKK azt írja: “Mára bebizonyosodott, hogy azok az expozíciós szintek, amelyek nem okoznak nyilvánvaló tüneteket és korábban biztonságosnak tekintették, a károsodások széles spektrumát okozzák a gyermekeknél, úgymint a kognitív képességek és koncentrációképesség csökkenését, viselkedészavarokat, diszlexiát, figyelemhiányos rendellenességeket, magas vérnyomást, vesekárosodást, az immunrendszer és reproduktív szervek károsodását. Ezek a hatások többnyire tartósak és visszafordíthatatlanok. Az ólom már viszonylag kis vérólomszint mellett is káros lehet az emberi, elsősorban a kisgyermekek egészségére, perzisztens, idővel felhalmozódhat a testben, így nincs biztonságosnak tekinthető koncentrációja. “

Mi a gond ezzel?

Az leginkább, hogy nincs benne a köztudatban. Most (22.október) van a nemzetközi van a Nemzetközi Ólommérgezés-megelőzési Hét, ezért tesszük közzé újra cikkünket.

Ez nem riogatás, inkább figyelemfelhívás: nézzük meg a hivatalos térképet ITT , és ha olyan helyen/épületben élünk, ahol ez probléma, vizsgáltassuk be a csapvizet (INFO ITT ). Rendszeresen, bizonyos időközönként. Nem mindegy a mintavétel sem, nézzük meg a linkeken. Kockázati szinteket határoztak meg (nagyon magas/magas/közepesen/alacsony/nagyon alacsony). Ezek közül nézzük meg, mi a teendő, van némi különbség (besorolás ITT, 2. sz.táblázat).

Ne csak a háztartásunkra gondoljunk hanem arra az intézményre is, ahová gyermekünk jár. Jellemzően például a bölcsikben, ovikban csapvízzel kínálják a gyerekeket, kiemelt jelentőségű, hogy az intézményvezető is tudjon erről a veszélyről.

Pánik?

Nincs okunk rá, az nem segít. Ugyan nincs biztonságos ólomszint, ez a rizikó kiküszöbölhető: ne csapvízből készítsük gyermekünk tápszerét, ételeit ha ilyen helyen lakunk.

Azt találták, hogy az ólomszintet jelentősen csökkenti, ha felhasználás előtt 1-2 percig folyatjuk a vizet, így megtisztítva a vezetékben lévő vizet, mintegy átöblítve azt. Ezt csak naponta egyszer ajánlják, és a kifolyt vizet a hűtőben lehet tárolni, 1 napig. Ezzel aztán lehet főzni, inni is lehet (de utalnak rá, hogy érdemes a kifolyatás után is bevizsgáltatni az ólomszintet, mert lehetséges, hogy így is magas a koncentráció!).

Ha nincs is gond az ólommal a háztartásunkban, akkor is:

figyeljünk a korrózióra, rendszeresen vizsgáltassuk be a rendszert
hideg vizet igyunk, ezzel keverjük a tápszert (utána lehet melegíteni!), ezzel főzzünk. 1 éves kor alatt forraljuk fel a tápszerkészítéshez, iváshoz használt vizet a babának.

NE langyos, meleg vizet folyassunk a csapból, az nem olyan tisztaságú általában és a melegvíz miatt a fémek „kimosódhatnak” a csövekből.

.

.

Ki a felelős, ez hogyan történhet meg?

Az NKK azt írja, „az épületek, lakások belső hálózatán bekövetkező vízminőségi változás a tulajdonos felelőssége”, illetve:

“A közműszolgáltató a vízóráig felelős a vízminőségért. Az ingatlanon belül már a tulajdonos feladata a a víz megfelelő minőségének a biztosítása. ”

„Végleges megoldást csak a vízellátó rendszer ólomtartalmú szerkezeti anyagainak teljes körű cseréje jelenthet – tehát nem elég a lakáson belül intézkedni, az egész épület vízhálózatát fel kell újítani.”

Ajánlott csövek ITT.

Marad a víztisztító?

A projektben a víztisztítókat is tesztelték. Meglepő az összefoglaló táblázat (ITT ) , hiszen több ismertebb terméknél azt írják: „3 év alatti gyermekeknek és várandósoknak nem javasolt.”.

Egyetlen olyan termék volt, amely az ólmot is kiszűrte ÉS semmilyen más kedvezőtlen változást nem okozott a csapvízben.

Korábban is írtuk a könyvünkben, a víztisztító berendezésekre figyelni kell, folyamatosan tisztítani, hiszen esetenként ronthatnak is a helyzeten: az ólmot nem mindig tüntetik el, alkalmazásukkal beoldódhatnak a vízbe különböző egyéb, nemkívánatos anyagok (pl. nitrit, nikkel, réz), kórokozók (pl. pangó víz), illetve az ásványi anyagok mennyisége pedig csökkenhet. Figyeljünk a vásárlásnál, a karbantartásra és a fertőtlenítésre, szűrőcserére nagyon!

Érdekes kérdés, hogy mit igyon a baba, a kisgyermek. Van erről nemzetközileg elfogadott ajánlás, ITT olvasható.

.

Mit tegyünk akkor?

Olvassuk el az NKK ajánlását ITT. Itt látható, hogyan lehet bevizsgáltatni a csapvizet, mi ennek a menete.

Nézzük meg a térképet, keressük meg a címünket (színek jelölik az ólomszintet).
Ha ez nem zöld, vizsgáltassuk be a csapvizet ITT infó. NE csak akkor, ha régi házban élünk.
Amíg nincs eredmény, a várandós anyák, a gyerekek kiemelten ne igyon a vízből, a tápszert ezzel ne keverjék be forralás után sem. Főzés/ivás során az 1-2 perces kiengedés után, hidegvizet jelölik meg, én addig ezt sem tenném.
- Ha az eredmény megjött, és kiderült a baj (ólom a vízben), tegyük meg az óvintézkedéseket (fent). Például szereltessünk fel megfelelő szűrőt. Az amerikai ajánlás szerint vérteszt szükséges, ha az 1-2 éves gyermek magas rizikójú ezügyben, akkor is, ha egészségesnek néz ki. Magas rizikónak tekintik például, ha régi épületben él a gyermek, és a csapvizet fogyasztotta eddig rendszeresen (pl. tápszerben/ételben/ivás során, — nálunk ez látható a részletes térképen).
- A hazai ajánlás így fogalmaz a vérvizsgálattal kapcsolatban (NKK): “Amennyiben bármilyen forrásból felmerül az ólombevitel lehetősége, érdemes lehet megvizsgáltatni a vér ólomtartalmát, mellyel kapcsolatban egyeztessen a háziorvosával. A pillanatnyi vérólomszint két részből tevődik össze: az aktuális bevitelből, valamint a korábban bevitt, csontokban raktározódott, és aktuálisan a véráramba kerülő mennyiségből. A vérólomszintre jelenleg javasolt beavatkozási szint gyermekek esetén az amerikai egészségügyi és környezetvédelmi hatóságok (CDC, US EPA) ajánlása szerint 5 mikrogram/deciliter. Sok kutatás utal arra, hogy nincs biztonságosnak mondható vérólomszint, így törekedni kell minden forrásból, így az ivóvíz által is az ólombevitel csökkentésére. Felnőtteknél a mérsékelten határérték feletti ólomtartalmú víz fogyasztása általában nem okoz észlelhető elváltozást”
Ha nincs gond, forraljuk fel akkor is a csapvizet kisgyermekünknek való kínálása előtt, vagy válasszunk babavizet. Az ásványvizek zöme nem csecsemőtáplálásra alkalmas rendszeresen (szulfát és nátriumtartalomra, fluorra ügyelni kell!!) , illetve a desztillált víz sem. A csapvíz, ha be van vizsgáltatva, itthon kiváló minőségű élelmiszer.
A víztisztító berendezések ügyében legyünk körültekintőek: nem minden arany, ami fénylik, válasszunk minőségit (táblázatban pl. olvasható ami jól szerepelt), és azt is rendszeresen tisztítsuk! Nem szerencsés kiszűrni a hasznos ásványi anyagokat, elemeket, amely a megengedett, kimért mennyiségben a csapvízben van.
Juttassuk el ezt a cikket széles körben az emberekhez, különösen a várandós anyákhoz, kisgyermekes családokhoz, tápszeres babák szüleihez.