A táplálás/evés zavarai koragyermekkorban

-miért nem eszik a gyerek?-

..

írta: Lukasz Rebeka, dietetikus, szülő-csecsemő kapcsolati konzulens jelölt

.

Egyes adatok szerint a 4 év alatti, tipikusan fejlődő gyermekek 40%-át, a nem tipikusan fejlődő gyermekek 80%-át érinti valamilyen evéssel kapcsolatos zavar. Nem szabad összekevernünk az evészavart és a táplálási zavart, hiszen:

Evészavar: genetikai, környezeti zavarok, komplex neuropszichiátriai háttér, a legtöbbet testképzavar jellemzi, veszélyezteti a gyermek egészségét (pl.  ARFID)

Táplálási zavar: Többnyire az étellel való kapcsolatból adódnak vagy ezeknek következményei, esetleg kapcsolati, interakciós elcsúszás a gondozó és a gyermek között (pl. regulációs zavar)

Tehát egy kicsit válogatós gyermekre nem mondható, hogy evészavara lenne általában. 

Szülőként tudjuk, mennyire nehéz ez a helyzet: aggódunk a gyermekünkért, nem tudjuk, mit tegyünk és mit ne. Jelen cikkben és videóban összefoglalom a legfontosabb, uptodate tudnivalókat e témakörről.

.

Hogyan kezdődik? 

.

Egy kisgyermek különbözik egy kiskamasztól. A kisgyermek általában szelfcentrikus, egocentrikus, függetlenséget akar, és mágikusan gondolkodik. Utóbbira a videóban hozok példát (alul). Nem fogja belátni a gyermek, hogy ha nem eszik, annak milyen következményei lehetnek. Teljesen felesleges érvelnünk amellett, hogy “mi lesz, ha nem eszel:…” , sőt egyes érvek egyenesen károsak (pl. afrikai éhezőkkel való párhuzam). Máshogy tudunk rá hatni.

Nem mindegy, hogy az adott probléma mióta tapasztalható, és a gyermek életének mely területe érintett szintén (pl. van gond az alvással? A játékéval? Az együttműködéssel? A megnyugtatással?)

Nem egyetlen okra vezethető vissza a problémás evés. Általában több okot találunk. Például (Rowell, 2015):

  • Organikus okok, betegségek: koraszülöttség, PCT, táplálékallergia, H.Pylori, GERD, GOR, érrendszeri betegségek, vesebetegségek, dysphagia, stb.

  • Étvágytalanság: gyógyszer mellékhatás miatt/alultápláltság miatt/tápl.kiegészítők mellékhatása miatt

  • Környezeti faktorok: család, anya-gyermek kapcsolat zavarai, szülők pszichés, szociális háttere, családban jelenlévő evészavar, krízisek (válás, halál, stb.), testvér, költözés, stb.

  • Egyéni jellemzők: szenzoros feldolgozási zavar, temperamentum, viselkedés, stb.

  • Rossz táplálási előzmények: Zsarolás/jutalmazás/büntetés étellel, az első életévben nem megfelelő időben való ételek bevezetése (állag, íz)(segítség)

A fentieket értsük úgy, hogy pl. nem minden ételallergiás gyermek lesz evés/táplálási zavaros, de az esélyt növeli (pl azért, mert nem megfelelő az étrend, nem ismer meg rengeteg ételt ha nem megfelelően helyettesítik, később majd nehezebben fogadja el, fájdalom evés után, a szülő nem megfelelő reagálása, stb.)

.

Vajon miért nem eszik a kisgyermek?

.

     1. Neofóbia

Egy olyan életkori szakasz, amely a legtöbb kisgyermeket érinti, de 5 éves korra kinövik általában. Arról van szó, hogy egyszer csak a gyermekünk elkezd félni az új/más dolgoktól (nem csak a tányéron).

A neofóbia mindegyik gyermeket más és más intentitással ér el, egyesek félősebbek, mások bátrabban ebben az időszakban is. A kognitív éréssel párhuzamosan jelenik meg ez a viselkedés, bizalmatlanság.

Tulajdonképpen ilyenkor a szájukkal védekeznek. Ez az evolúció során előny volt, hiszen az él túl, aki egy más területre vándorolva nem eszik meg mindent gondolkodás nélkül. Tehát evolúciós előnynek is felfogható az embernél (sőt, több főemlősnél).

Azt gondolja a neofóbiás gyermek: “Ha ez nem ugyanaz az étel, akkor beteg leszek tőle”

Teendő, előfordulási gyakoriság, jellemzők: a videóban (lapozz alulra).

.

     2. Csipegető evő/válogatós (picky eater)

“Vajon mit fog anya reagálni, ha nem eszem meg? Nem kérem ezt most!”

Normál része a gyermek fejlődésének. Viszont előfordul, hogy nem múlik el, sajnos sok szülő rosszul reagál erre az életkori szakaszra, és bizonyos szokások, megküzdési módok a gyermekkel maradnak. Előfordul, hogy a szülő feladja, így az adott elutasított étel teljesen lekerül a gyermek étrendjéről.

A 18 hónap-6 év közötti gyermek hol elfogadja az adott ételt, hol nem (kezdete: 18 hó-3év között). Általában ez több, mint 30-féle ételt jelent. A kontroll irányítja, ő választ, bizonyos falatokat preferál a többivel szemben.

Általában nincs organikus ok a háttérben, de szenzoros érzékenység tipikusan jelen van.

Jellemzők, teendő a videóban (lent)

.

   3. ARFID (elkerülő, korlátozó táplálékbeviteli zavar, EVÉSZAVAR! ), angolul: Avoidant Restrictive Food Intake Disorder /korábban SED=szelektív evészavar, extreme picky eater

A rejtőzködő ismerős, melyről nagyon kevesen tudnak, mégis, nagyon sok gyermeket érintő problémáról van szó, melyet csak úgy nem lehet kinőni. A DSM-5 diagnosztikai kritériumrendszer tagja 2013 óra ezzel az elnevezéssel. Evészavarnak tekinthető.

Az ARFID-dal küzdő gyermeket a félelem vezeti, azt gondolja:

“félek, hogy …  fog történni, ha megeszem” vagy “félek, hogy ismét meg fog történni, ha megeszem”

Általában születéstől láthatóak a jelei, de 4 éves korig biztosan jellegzetes képet mutat a gyermek viselkedése. Nem nőhető ki, felnőttkorban is megmarad, de jelentősen javítható ez az állapot. Ételcsoportokat/bizonyos mennyiséget kerül (jellegzetes tulajdonságuk/korábbi negatív tapasztalat miatt). Gyakran társul hozzá OCD, ASD, korábbi negatív, étellel kapcsolatos trauma (pl. erőszakos etetés, hányás, reflux, félrenyelés, SPD, stb.

A gyermek akkor sem kóstolja meg az adott, félelemkeltő élelt, ha a szülő a csillagokat ígéri cserébe. Kisebb gyermekeknél sajnos látjuk, hogy a szülőknél gyakran elszakad a cérna, és mégis valahogy sikerül a gyermek szájába helyezni a falatot, ennek a vége általában a hányás, öklendezés (megszeretni, elfogadni biztosan nem fogja ezzel a módszerrel).

Gyakori a komorbiditás, azaz organikus tünetek is vannak (pl. : GOR, nyelészavar, tejallergia, stb.).

Nem mindegyikük növekszik rosszul, de általában sajnos azt látjuk, hogy ezek a gyerekek alulfejlettek, soványak, vékonyak. Vannak kivételek, hiszen jellenzően szeretik a bézs, magas szénhidráttartalmú ételeket, így elhízott is van közöttük.

A gyerekek lassan esznek, sokszor halmozzák az ételt a szájukban. Sokáig elvannak evés nélkül, tipikusan nem válik be a szülői praktika: “ha éhes lesz, majd megeszi”- nem fogja.

Előfordul gyakran, hogy az ételeket különböző szenzorikus tulajdonsága alapján kerülik: textúra, hőmérséklet, alak, szín, illat, stb.  Márkahűek, ha csak egy pici változtatás van a csomagoláson, gondot okozhat. Ugyanez igaz az étel jellemző tulajdonságainak megváltoztatására (pl. kettétörés).

1. Keksz 2. Nem keksz

Jellemzők, teendő, diagnosztika, segítség a videóban (lent).

.

     4. Szenzoros étel averzió

Mindannyian érezzük a környezetünk ingereit az érzékszerveinkkel. Hallunk, látunk, érzékeljük a testünket a térben, egyensúlyt tartunk, ízlelünk, szaglunk, tapintunk. Ezek az ingerek információkat adnak nekünk a körülöttünk lévő világról, és arról, hogyan reagáljunk rájuk (pl. égett szag-mi ég? menekülés?)

De különbözőképpen reagálunk. Vannak emberek, akik túl/esetleg alul, pl.: így lehetnek hiper-, és hiposzenzitívek is. Mindegyik ingerre különbözőképpen reagálunk, például a kisgyermek

  • szaglás: elfordítja a fejét a kanál elől, még mielőtt tudná, mi van rajta/ oda sem ül az asztalhoz a szag miatt, amit érez

  • ízlelés: kiköpi az ételt, undorodik bizonyos állagtól (pl. ha maszatos lesz a keze/ ha hideg ételhez ér a szája, stb)

Deszenzitizálni szükséges ezeket, hogy egy normál tartományban tartsuk a működést. A fenti reakciók kombinációban is előfordulnak.

Említsük meg a hiposzenzitív gyerekeket, akiknél az éhségérzet gyakran mintha hiányozna: mindent megesznek.

Jellemzők, teendő, segítség a videóban (lent).

.

 5. Failure to thrive (FTT) /gyarapodási képtelenség (mely malnutríciós szindróma)

.

“Gyarapodási képtelenség, vagy súlyvesztés jellemzi, és amely organikus, magatartásbeli és környezeti faktorok együttes hatására vezethető vissza” (Oláh, 2008)

Gyakoribb ez a probléma rossz szociális környezetben (pl. lehet, hogy a gyermek nem kap megfelelő ételt minőségben, mennyiségben vagy mindkettőben). Általában a gyermekek 3 pct alatt vannak.

Okai (Venkateshwar, 2017):

  • 0-3 hó: perinatális fertőzés, GER, IEM, CF

  • 3-6 hó: HIV, GER, IEM, tejfehérje allergia, CF, RTA

  • 7-12 hó: GER, helytelen táplálás, RTA

  • 12hó+: GER, tuberkulózis, krónikus betegségek

Jellemzők, teendő, segítség a videóban (lent).

.

6. PFD (gyermekgyógyászati táplálkozási zavar), angolul paediatric feeding disorder

Az evés a készségek bonyolult kombinációja és összehangolása. Ez a legösszetettebb és fizikailag legidőigényesebb feladat, amelyet egy baba teljesít az élet első heteiben, sőt akár hónapjaiban is (F.Matters).  Egyetlen nyelés 26 izom és 6 koponyaideg használatát  igényli, amelyek tökéletes harmóniában működnek.  Ha 1 vagy több puzzledarab hiányzik vagy nem jól működik ebből, a gyermekek nehezen tudnak étkezni vagy inni. 

“Az orális bevitel károsodását jelenti életkortól függetlenül, nem megfelelő orvosi, táplálkozási, vagy táplálási készséggel és/vagy pszichoszociális zavarral jár együtt” (WHO, 2018)

Az eltérően fejlődő gyermekek csaknem 80%-nál jelen van (Manikam, R. 2000). Ezeknek a gyermekeknek az összes étkezés ijesztő vagy fájdalmas, sőt lehetetlen lehet. Akadályozza a fejlődést, a növekedést, és az általános jóllétet. 

Jellemzők, teendő, segítség a videóban (lent).

7. Amelyeket nem említettem, hiszen más témakör alá tartozik: PICA, falásrohamok, a. nervosa, stb. 

+1: Regulációs zavar az evés területén

A kisgyermek viselkedési szabályozásának zavara. Nincs organikus oka, de erre is ráépülhet. Bővebben a videóban! 🙂

.

Szülőként mit tehetünk? 

Üljünk le, minden szülő papírral és tollal. Gondolkodjunk el a következő kérdéseken, mindketten feleljünk (apa is):

-Honnan tudjuk, hogy gyermekünk éhes? hogy már nem kér enni?

-Milyen mintákat hozunk otthonról, a saját gyermekkorunkból- a szituációk, mintha már egyszer megtörténtek volna más időben? Mi hogyan viszonyulunk az evéshez?

-Miket szeret/nem szeret enni gyermekünk (lista, 4 oszlopos alap feladat – videóban lent!!)

-Mely területen vannak gondok: mennyiségek, minőség, változatosság?

-Hogyan mutatja a gyermek, ha éhes/nem kér többet, MI HOGYAN reagálunk erre?

-Hogyan reagál az újdonságokra (harag/düh/elkeseredettség/dac/nevetés/stb.)?

-Hogyan reagál, ha mások olyat esznek amit  nem szeret/nem ismer?

-Hogyan reagál új helyzetekre/emberekre/ingerekre?

Expozíció: kitettség, azaz ne adjuk fel. VIDEÓban bővebben! Amit nem szabad: erőltetés!, és a varázsmondat:

“Próbáld ki, ha szeretnéd, de nem muszáj” (ahelyett, hogy “kóstold meg”)

.

.

Úgy érzem gond van, mit tegyek?

Ha a családnak gondot okoz a gyermek nem evése (akár együtt jár bármilyen tünettel, akár nem!), javaslom hogy keressenek fel táplálási zavarokkal is foglalkozó szakembert. Elsőként a gyermekorvossal szükséges beszélni, utána én is várom szeretettel felmérésre a gyermeket, ahol egyéni igényekhez mérten segítek (jelenleg online, ITT). A team fontos, alapelv!