Ezt érzi a nem/nem jól evő kisgyermek legbelül

-minden szülőnek látnia kell-

írta: Lukasz Rebeka, dietetikus, csecsemő-szülő konzulens jelölt

.

Hajlamosak vagyunk a gyermekünk nem evését/nem jól evését csak a saját, szülői szemszögünkből vizsgálni.

Számunkra rossz, majd elviselhetetlen ez a helyzet, hiszen

  • mindennapi stresszforrás, ingerlékenyek, csalódottak, kimerültek, tehetetlenek vagyunk
  • sok energiát elvesz, és van, hogy feladjuk
  • kellemetlen a családtagok, ismerősök, gondozónénik előtt (biztos azt hiszik mi rontottuk el..)
  • aggódunk érte, vajon minden tápanyaghoz hozzájut? Lesz ennek maradandó következménye?
  • kiabálunk, veszekedünk vele, és tudjuk, emiatt sérülhet is a kapcsolatunk, a bizalalma felénk
  • ellentét helyzetet teremthet még köztünk, anya-apa között is
  • nem tudjuk, mikor van az a pont, ahol segítséget kell kérnünk, pedig mi mindent meg akarunk neki adni.

Jó hír, hogy van kiút. De előbb a gyermek szerepébe kell képzelni magunkat, analizálni a helyzetet, az ő „szemüvegét keresztül” látni a világot. Persze attól függően érzi bármelyiket, hogy milyen problémája van. Más és más táplálási/ evés zavarok léteznek koragyermekkorban, videó ITT.

Bármennyire is triviális, a példamutatás fontos! 🙂

.

Jöjjenek tehát a:

Kihívások, amelyekkel szembesül az evés/ táplálási zavaros gyermek

  1. Orvosi kihívások:

“ Fájni fog! Nem lesz jó érzés.” 

Amikor a fájdalom és a hányinger az evéssel együtt jelentkezik, az egyik leggyakoribb oka az étel visszautasításának.” (Harris és mtsai, 2000)

  • pl. a következők miatt: székrekedés, allegia, reflux, eosinophil oesophagitis, stb.

.

  1. Orális motoros kihívások:

“Nem tudom.”

  • pl. a következők nem megfelelő működése miatt: “csócsálás”, rágás, szopogatás, légzés, nyelés, nem megfelelő ülési pozíció, stb. amikor az étel a szájba kerül.
  • amikor erre túlzottan koncentrálnia kell vagy sok energiát belefektetni, nem tud már az evés hosszára és a jóllakottságára figyelni.
  • anatómiai eltérések: mandulák, légcső, nyelőcső, mellkas, fogak, pajzsmirigy, stb. Fontos, legjobban korrigálható: nyelvmozgás (oldalra mozog a nyelve? jól rág?)
  1. Szenzorikus kihívások:

“Nem tudom/nem akarom megtapasztalni, milyen érzés/ízű/hangja van/hogy néz ki. Kényelmetlenül érzem magam.”

  • SPD (sensory processing disorder: szenzoros feldolgozási zavar)(de! 1-4 éves korban egyébként normális, ha a gyermek nem szereti keverni az állagokat. Az alábbi csupán vázlat, mindegyik elemét más is okozhatja!)
    • Íz/illat
      • Csak enyhe vagy erős illatű ételeket szeret
      • Hasonló ízű ételeket szeret
      • Elfordul az erős illatok elől
    • Vizuális
      • Nem szereti a fényes/villogó fényeket
      • A mintás dolgokat zavarónak találja
      • Csak egy bizonyos csomagolású/márkájú ételt fogad el

l

    • Taktilis
      • Szereti, ha tiszta a keze, nem ragad, koszos, nem viseli el, ha étel van az arcán, kezein
      • Nem szereti a kevert textúrájú ételeket vagy nagyon szereti a ropogós ételeket
      • A lábai evés közben mozgolódnak
      • Egy bizonyos hőmérsékletű ételeket szeret
    • Auditórikus
      • Érzékenyebb a zajokra, mint a társai
      • Szereti a zenét vagy a folyamatos háttérzajt
      • Váratlan zaj elhallgatása után sokáig szorong
  • LISTA: írjunk listát (táblázat 4 oszloppal), ahol összeszedjük,
      • a gyermek mit imád (azaz bármikor megenné/inná),
      • mit kedvel (általában megeszi),
      • mit visel el (néha megeszi, de nagyon ritkán),
      • és mit utál (amit soha nem enne meg).

Ez egy kiinduló pont, én a gyerek rendelésemen ezzel dolgozom, egyesével “pakolgatva” az ételeket az utálom felől. Attól függően, a gyermek hol tart: hajlandó, elviseli: ránéz/hozzáér eszközzel/kézzel/megszagolja/szája felé közelíti/beveszi a szájába/rágja de kiköpi/megeszi/stb.)

  • ÖN-reguláció működik? Azaz ismeri, érzi, az éhség-jóllakottság-étvágy háromszöget? (pl. érzés-keresők- tipikusan az állandóan jóllakottságot kereső gyermeknél hiposzenzitivitást nézni szükséges)
  1. Temperamentum és természet:

“ Nem akarom! Szeretném a magam módján csinálni.”

Szeretné a kakilást visszatartani, majd kap egy székletlazítót vagy a szülei a végbelélnyílását piszkálják: lelkileg ez megviselheti, hiszen nem tud szabályozni ezekben az esetekben. Nincs teljes befolyással a teste működésére.

  • Gyakori: székrekedés, erőltetés
  • “A gyerek feladata az evés, a kakilás és az alvás” (amerikai közmondás)- nagyon helytelen

.

5. Negatív tapasztalatok:

”Félek, hogy a …. megint meg fog történni!”

  • Félelem, szorongás, pánik
  • Félrenyelés, öklendezés, fuldoklás, hányás (az is néha, ha valakit lát hányni), betegség, ételmérgezés, csípős étel, robbanós cukorka, ANYA SÍR HA NEM ESZEK, SIKÍT ANYA HA MEGESZEM ,  anya rosszul reagál az öklendezésre (pl. szükségtelenül kikapja a székből, hátát ütögeti- nézzük meg ITT, mikor szükséges), stb.
  • Ezek az események tipikusan, gyakran okoznak evészavart
  • szakembereknek: PANS

Sajnos néhány gyermeknek több kihívással kell szembesülnie.

.

Amit javaslok táplálási/evészavaros gyerekekkel is foglalkozó szakemberként:

  1. Listát írni (szenzoros résznél, oszlopos táblázat)- majd szakember általában segít a „deszenzitizálásban”, azaz hogy a gyermek elfogadja adott érzékszervével az adott ételt (én pl. sok sok játékkal). Kérdések még: mi alapján szelektál a kicsi? Mitől függ?
  2. Megfigyelni a gyermekünket (hogyan eszik, mióta áll fenn a probléma, mi súlyosbítja, van-e más tünete, stb.)
  3. Megfigyelni magunkat (mi hogyan reagálunk? milyen gyerekek voltunk? vannak problémáink az evéssel? Mitől félünk? )
  4. Visszaemlékezni (lehet rossz emléke az evéssel kapcsolatban – akár csecsemőkori?)
  5. Megnézni az élő videót, ami erről szól
  6. Helyes, életkorban és fejlettségi szintnek megfelelő etetési póz biztosítása (videó) ÉS eszközök ÉS nem etetjük (ha képes egyedül enni, de persze ott vagyunk).
  7. Étrendjének átnézése szakemberrel, aki úgy oldja meg a bővítést, hogy ne kelljen tukmálni, pontos mennyiséget betartva enni (kisgyermekkorban ez szinte lehetetlen lenne, bármilyen tökéletes is az étlap).
  8. Szakemberkeresés a fenti infók birtokában, ha nem javul.
  9. Nem tukmálni, nem erőszakoskodni (még megnyalnia sem kell!!), nem zsarolni.

(lefagyott a kislány, ezt ne csináljuk)

+1 : játék az ételekkel, reális elvárások ÉS TÜRELEM (ami nem egyenlő a belenyugvással)

..

Több táplálási/evés zavar nem javul magától (bár van, ami elmúlik, pl. neofóbia és válogatós korszak- de csak akkor, ha jól reagálunk rá), felnőttkorig is tarthat, egyre rosszabbodva.

.

Szakembert kell mielőbb keresni (red flags), amennyiben a gyermekünk

(ha 1 is igaz az alábbiak közül)

  • furcsán viselkedik evés előtt/közben/után (bármelyik): pl. kiborul, szomorú lesz, sír, elkerülő magatartás, agresszió, düh, stb.
  • általában az étkezések több, mint 3O percig tartanak
  • ha azt sejtjük, hogy fájdalmas/nehéz számára az evés
  • ha azt sejtjük, hogy nem jól rág
  • problémát okoz ez az egész minden nap (akkor is, ha „csak” nekünk, pl. kapcsolati, interakciós zavar)
  • tünete van emellett (székletgond/pocigond/hányás/stb.)
  • növekedési gond (akár stagnál, akár fogy, akár hízik- a megfelelő percentilisgörbén ellenőrizzük)
  • gyakran öklendezik, félrenyel, hányás jelentkezik

Akárhogyis, de van kiút. Egyéni, hiszen minden gyermek más, és ebben ez nehéz. Mégis, a szülők idővel kiismerik gyermeküket, viselkedésének okát és együtt, a szakemberrel csapatot alkotva megtanulják kezelni a helyzetet. Itt tudok segíteni.