Tényleg megvakulhat a gyerek a sült krumplitól?

-egy angliai fiú esete-

.

írta: Lukasz Rebeka, dietetikus

.

Megrémültek azok a szülők, akik a nemrégiben a magyar sajtót is bejárt történetet olvasták: egy angliai 19 éves fiú nem volt semmi mást hajlandó enni kisgyermek kora óta, csak ezeket:  chips, krumpli, néha egy pici sonka, fehér kenyér és kolbász. Megvakult emiatt.

.

Nem eszik olyan forrón a kását, nem legyinthetünk csak hogy “válogatós”. Nem, nem válogatós volt, hanem ARFID-ban szenvedett.

Az ARFID (Avoidant-Restrictive Food Intake Disorder) egy olyan evészavar, amelyben szenvedők csak bizonyos, biztonságosnak vélt ételeket tolerálnak, a többi ételtől pedig egyenesen rettegnek. Olyan nekik a nem elfogadott ételhez hozzányúlni egyáltalán, mintha egy tériszonyos toronyugrásra kényszerülne.

.

Széles a spektrum, hogy melyik beteg mit fogad el és mit nem, ettől függően kialakulhat malnutritio –alultápláltság. Itt is ez volt a helyzet. Természetesen nem a sült krumpli okozta a vakságot, hanem az egyoldalú, nagyon beszűkített étrend.

.

Az ARFID páciens akar enni, de képtelen rá mentálisan. Egyfajta szorongásos zavar.

Az ARFID már önálló diagnózis a DSM-5-ben (2013-tól, a mentális rendellenességek diagnosztikai és statisztikai kézikönyve), szakemberként ezt fontos tudnunk. Az evészavaros gyermekek negyede ide tartozik. 

.

Triggelheti a kólika, a GER, a hozzátáplálásnál figyelemfelkeltő lehet ha a baba sokáig nem fogadja el a szolidokat, lenőtt nyelv, félrenyeléses epizódok, gyógyszer mellékhatás, tonsillitis, allergia, kórházi tartózkodás, ikerterhesség, válás, új közeg, költözés, trauma… Persze ezek közül nem vezet 100% egyik sem ARFID-hoz, de ezekkel összefüggésbe hozható. Rizikótényező még az autizmus spektrumzavar, az ADHD,

.

Különböző csoportjai vannak: van, aki ételcsoportokat korláltoz, van, aki mennyiségeket, van, aki újdonságokat nem kóstol meg, és persze ezek kombinációi is léteznek.

.

Általában 0-4 éves korban kezdődik és felnőttkorban is fennmarad,  súlyos szociális problémákat okoz: a tini nem mer házibuliba menni, mert fél, ott nem fog tudni mit enni. Ugyanígy a szülinapi zsúrok kisebbkorban is problémát okoznak. A családi eseményeken mindenki piszkálja, ahogyan a társai, barátai is: “miért nem kóstolod meg!?”

Nem egyenlő azzal a normális gyermekkori fejlődési szakasszal, amikor a gyermekek valahol 1,5-3 éves korukban válogatnak egy darabig. Ez nem múlik el és károkat okozhat.

.

A szülőket a tini, fiatal felnőtt gyermekük testével kapcsolatban inkább az elhízás szokta foglalkoztatni. A másik oldal, ha nem is extrém sovány a gyermek, általában nem annyira van megvilágítva. Pedig fontos lenne!

.

Az anyának feltűnt, hogy a fiú “olyan vékony, mint egy gereblye”.

Mi is okozhatta a vakságot?

Az étrendjében nem voltak zöldségek és gyümölcsök, és különösebb fehérjeforrás sem. Az A-vitamin forrása egyáltalán nem volt meg, amely a leveles zöldségekben, narancssárga zöldségekben, gyümölcsökben (pl. sárgadinnye), és tojásban található meg nagyobb arányban. Az A-vitamin nagyon fontos a látás “szempontjából”, illetve hiánya növekedési zavart is okozhat (de vigyázat, ne menjünk csak úgy A-vitaminért a közértbe, túl lehet adagolni, és babáknak, kismamáknak a dózis különösen maximalizálva van!!-irány az orvos és a dietetikus!).

A fiúnak korábbi anamnéziséből kiderült, hogy kóros B12-hiányban szenvedett. 14 éves korában ez ki is derült a vérszegénysége kapcsán, amikor is kapott az orvosától táplálkozási útmutatást és B12-vitamin injekciót is.

A B12 kritikus eleme az idegrendszer egészségének, különösen a látóidegének. A fiú nem változtatta meg ennek ellenére a táplálkozási szokásait, a kezelést elhagyta. Általában a B12 hiány eleinte tompaságot, lassúságot okoz, de ha ez tartós, a látóideg tartós károsodását okozza.

.

Ha egy gyermek étkezési szokásai furcsák, válogat (ami nem azt jelenti, hogy egyik nap megeszi a sárgadinnyét, másnap nem), ételcsoportokat kerül pl.: húsok/zöldségek/gyümölcsök/stb.), esetleg súlyával gondok vannak (bármely irányban), plussz ha a táplálás, étkezés a családnak mindennapi stresszt és kihívást jelent, mindenképpen keressenek meg a szülők olyan szakembert, aki ért az ARFID-hoz. Ez a szakember felméri a táplálási állapotot és kezelheti a gyermeket, hogy elkerülhető legyen a lehetséges szövődmények tárháza az elégtelen tápanyagellátás miatt.

.

A hazavihető üzenet a szülők számára az ebből az esetből, hogy ne nyugodjanak bele gyermekük rossz táplálkozásába. Magától a helyzet nem szokott megoldódni. A team-munkában való terápia ami igazán segít ezeken a gyerekeken, melynek része a több szakember (dietetikus, gyermekorvos, gasztroenterológus, logopédus, gyógypedagógus, védőnő, stb.), a család ÉS a gyermek. Már a hozzátáplálásnál figyeljünk gyermekünk étrendjére, hiszen ebben a korai időszakban alapozódhatnak meg az étkezési szokások. Segít ebben az időszakban EZ, de ha szülőként kérdéseid vannak, gyermeked étrendjével, „nem-evésével” kapcsolatban, megtalálsz ITT.