Az ételallergiák előfordulása világszerte aggasztó mértékben nő. Bár a pontos okokat még nem sikerült feltárni, a legújabb kutatások alapján egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a gyomor-bélrendszer működésének és a bélflóra egészséges egyensúlyának felborulása is jelentős szerepet játszik ebben. Az utóbbi néhány évben bebizonyosodott, hogy a gyomorsavlekötők és az antibiotikumok egyaránt megzavarják az immunrendszer és a bélflóra működését. A túlzott gyógyszerhasználat számtalan kockázattal jár, és ezek egyike lehet az életallergia kockázata. Egy most közzétett kutatás alapján az összefüggés egészen drámai: a vizsgált gyermekek körében a gyomorsavlekötők használata 6-szorozásra, az antibiotikumoké 2-3-szorosára növelte az ételallergia kockázatát. Aggasztó továbbá, hogy az ételallergián kívül az anafilaxiás reakciók, az atópiás dermatitisz és az allergiás rinitisz előfordulása is hasonló mértékben nőtt a savlekötő- és az antibiotikum-használat következtében.

Az ételallergiák előfordulása és okai

Ételallergia esetén az immunrendszer heves reakcióval reagál egy a táplálékban előforduló, egyébként nem allergiások számára ártalmatlan anyagra. Az ételallergia előfordulása 5-10% körülire tehető, de aggodalomra ad okot, hogy az érintettek száma jelentősen emelkedett az utóbbi évtizedekben. Az ételallergia tünetei számos szervet és szervrendszert érinthetnek. Jelentkezhetnek bőrtünetek (pl. kiütés), gyomor-bélrendszeri tünetek (pl. hasmenés, hasi diszkomfort), légúti tünetek, a szív-érrendszeri és az idegrendszert érintő tünetek is. Az ételallergia megnehezíti az érintettek és családjuk mindennapi életét. Bár az allergiát kiváltó ételek (pl. tej, tojás, kagylófélék) kerülése napjainkra egyre egyszerűbben kivitelezhető, az ételallergiára nincs ismert gyógymód. Mára számos olyan tényezőt azonosítottak, amelyek hajlamosíthatnak az ételallergiára. Az allergia gyakrabban érinti azokat, akiknek az édesanyjuk a várandósság alatt antibiotikumot alkalmazott, valamint, akik gyermekkorukban antibiotikumokat vagy gyomorsavlekötőket kaptak. Az egyéb allergiás megbetegedésben (pl. ekcéma, allergiás rinitisz) szenvedők körében is gyakrabban fordult elő ételallergia, és megfigyelhető volt a családi halmozódás is.

A gyomorsavlekötők csökkentik a gyomor savasságát, és nem feltétlen előnyös:

A gyomorsavlekötők túlzott használatának kockázatai jól ismertek. A gyomor savassága védelmet jelent a szervezet számára. Számos kórokozó nem képes túljutni a gyomor igen savas közegén, ha ez a savasság, például savlekötők alkalmazása miatt csökken, a kórokozóknak nagyobb esélyük lesz túlélni, és távolabbi bélszakaszokra eljutni. A legfrissebb, allergiákkal kapcsolatos kutatások során felfigyeltek arra, hogy a gyomorsavlekötők használata összefüggésében lehet az ételallergiával. A gyomorsavlekötők ugyanis más módon is megzavarják az emésztés egészséges folyamatát. A gyomorban lévő nagyon savas környezetben, alacsony pH-n viszonylag gyorsan lebomlanak a fehérjék, ha azonban a pH nő, a gyomor kevéssé lesz savas, akkor az emésztés is lassabban következik be, és a fehérje még azelőtt a gyomor-bélrendszer távolabbi szakaszaira haladhat tovább, mielőtt teljesen lebomlana, így az immunrendszer az adott, félig emésztett fehérjét nagyobb eséllyel ismeretlenként azonosíthat, és kóros immunválasszal reagálhat rá.

Becslések szerint a várandósok 85%-a használ savlekötőt, a legújabb kutatások alapján a savlekötők várandósság alatti használta a születendő gyermek allergiás betegségekre való hajalmát jelentősen fokozhatja.

A gyomorbél-rendszeri reflux a csecsemők körében is gyakori jelenség, ezért körükben is számolni kell a savlekötők alkalmazásával. Több nemrég megjelent kutatás is igazolta, hogy az ételallergia előfordulása megnő azon gyermekek körében, akik már kaptak gyomorsavlekötőt. Egyelőre még nem feltárt azonban, hogy a savlekötő alkalmazásának időpontja, gyakorisága és a terápia hossza pontosan hogyan befolyásolja az ételallergia kialakulását, de feltételezhető, hogy minél fiatalabb korban alkalmazzák ezeket, minél gyakrabban és minél hosszabb ideig, annál nagyobb az esély az allergia kialakulására.

Egészséges bélflóra nélkül nincs egészséges ember sem

Az emberrel mikróbák milliárdjai élnek együtt. Széleskörű kutatások során bizonyították már, hogy a bélmikrobiom egészsége nélkül az ember egészsége sem képzelhető el. A bélflóra összetétele viszonylag stabil, de számos tényező (pl. étrend, gyógyszerek) hatására kedvezőtlenül változhat. A bélflóra összetétele, illetve annak megváltozása életünk szinte minden területére hatással van, beleértve a hangulatot, érzelmeket, viselkedést, egészséget és betegséget. A bélflóra mikroorganizmusai elengedhetetlenek az elfogyasztott ételek emésztéséhez, illetve egészségünk megőrzéséhez azáltal, hogy stimulálják immunrendszerünket és leküzdik a kórokozókat. A bélbaktériumok részt vesznek a B₁₂– és a K-vitamin szintézisében, valamint az emberi szervezetbe került gyógyszerek, és káros anyagok lebontásában. A táplálék egyébként emészthetetlen összetevőit (pl. a növényi poliszacharidokat) is a bélflóra mikroorganizmusai dolgozzák fel. A mikrobák védenek és táplálnak minket. A modern kor emberét érő káros hatások (pl. stressz, túlzott antibiotikum fogyasztás, feldolgozott élelmiszerek fogyasztása) igen gyakran eredményezik a bélflóra egyensúlyának felborulását.

Antibiotikumok, mint kétélű fegyverek:

Az antibiotikumok túlzott használata az antibiotikumrezisztencia világméretű terjedéséhez vezetett. Napjainkra az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okozta fertőzések óriási terhet rónak az egészségügyi ellátórendszerre, korábban jól kezelhető betegségek válnak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem kezelhetővé. Már ez önmagában indokolja, hogy antibiotikumokat kizárólag orvosi utasítás alapján és annak megfelelően használjunk. Az utóbbi évek kutatásai azonban rávilágítottak arra, hogy az antibiotikumok alkalmazása a rezisztencián túl, más, igen jelentős kockázattal is jár. Bebizonyosodott, hogy a bélflóra egyensúlyára már az egészen korai életszakaszban történő és egészen rövid idegtartó antibiotikumhasználat is káros lehet. Mivel a bélflóra az első két életév során igen intenzíven fejlődik, alakul és érik, bármilyen a bél mikróba közösségét érő káros hatás jelentősen befolyásolhatja a gyermek későbbi egészségügyi állapotát. A bélflóra mikroorganizmusai változatos módon járulnak hozzá az immunrendszer működéséhez, annak egészségéhez. A gyomor-bélrendszerre és a benne élő mikroorganizmusokra az emberi immunrendszer legnagyobb szerveként is lehet tekinteni. A bélflóra befolyásolja az immunrendszer érését, szabályozza az immunválaszt és így segíti a kórokozók leküzdését. Nemrégiben megjelent kutatások bizonyítják, hogy a bélflóra egyensúlyának felborulása rontja a bélrendszer külső behatásokkal szembeni védekezőképességét, valamint károsítja az immunválaszt. Mára több kutatás is megerősítette, hogy a bélflóra egyensúlyának felborulása (diszbiózis) fokozza a különféle allergiás és autoimmunbetegségek kockázatát. Ennek kapcsán számos friss kutatás igazolta, hogy az ételallergia kockázata jelentősen nő azon gyermekek körében, akik antibiotikumot kaptak életük korai szakaszában. Egy több ezer gyermek bevonásával végzett Egyesült Államokbéli kutatás során kimutatták, hogy minél többször alkalmaztak antibiotikumot, annál nagyobb lett az allergia kockázata. Minél többször zavarjuk meg tehát a bélflóra egyensúlyát, annál többször hatunk kedveztőlenül az immunrendszerre is.

Mit (t)ehetünk?

Fontos tudni, hogy a betegségek diagnosztizálása az orvos feladata, a megfelelő kezelési terv felállítása is az ő kompetenciája. Különösen a kisgyermekeket érintő betegségek esetén érdemes minden esetben a szakorvos véleményére hagyatkozni. Bár számos savlekötő kapható vény nélkül is, ezen alkalmazását is minden esetben beszéljük meg a házi gyermekorvossal.

Amikor csak lehetséges törekedjünk a bélflóra egyensúlyúnak megtartására. Például ne zavarjuk meg a működését antibiotikumokkal, ha nem szükséges. Az antibiotikumok vényköteles szerek, alkalmazásuk során minden esetben tartsuk be az orvos utasításait. Az előírt idő előtt ne hagyjuk abba szedésüket, és sose használjuk ezen szereket orvosi utasítás nélkül.

A megfelelő bélbaktérium összetételt, a bélbaktériumok működését, szaporodását elősegíthetjük pre- és probiotikumok fogyasztásával. A probiotikumok olyan mikroorganizmusok, amelyek a bélrendszerben kifejtett hatásaik révén jótékonyan befolyásolják a gazdaszervezet működését. Probiotikumok elérhetők úgynevezett monokomponensű készítmények formájában, amelyek csak egy baktérium, illetve gombatörzset tartalmaznak, illetve kaphatók több törzset tartalmazó probiotikus készítmények is. A prebiotikumok mintegy tápanyagként szolgálnak a vastagbélben lévő baktériumok egy részének, stimulálva azok növekedését vagy aktivitását. Számos prebiotikum élelmiszerként is fogyasztható, a prebiotikumok ugyanis nem emészthető élelmiszer-összetevők. A prebiotikumok fontos képviselői számos növényben pl. hagymafélékben, hüvelyesekben, csicsókában, banánban is nagy mennyiségben megtalálható. A fermentált élelmiszerek, pl. savanyú káposzta, joghurtok, kefirek, fermentált szójatermékek, tofu, szójaszósz is prebiotikus hatásúak. Jelentős prebiotikum források a gombák is.

Ne feledjük…

Mind a savlekötők, mind az antibiotikumok túlzott használata számos okból veszélyes, ezért orvosi javaslat nélkül ne használjuk ezen gyógyszereket gyermekeknél. Továbbá ezek a gyógyszereket is, mind egyébként minden más gyógyszert javasolt csak a szükséges ideig és az előírt adagolást betartva alkalmazni. A bélflóra egyensúlyának helyreállításában segíthet a probiotikumok alkalmazása és a prebiotikus hatású ételek fogyasztása

_________________

Jelen írás nem helyettesíti az orvosi, ill. szakemberektől való diagnózist. Nem ad személyre szóló tanácsot, kezelési kiindulási pontot. Amennyiben a gyermeknek tünetei vannak, illetve táplálása, viselkedése problémát okoz, javasoljuk mielőbb szakorvos, szakember személyes felkeresését.

Források

1. Davis EC, Jackson CM, Ting T, Harizaj A, Järvinen KM. Predictors and biomarkers of food allergy and sensitization in early childhood. Ann Allergy Asthma Immunol. 2022;129(3):292-300. doi: 10.1016/j.anai.2022.04.025.

2. Feng H, Xiong X, Chen Z, Xu Q, Zhang Z, Luo N, Wu Y. Prevalence and Influencing Factors of Food Allergy in Global Context: A Meta-Analysis. Int Arch Allergy Immunol. 2023;184(4):320-352.

3. Li M, Lu ZK, Amrol DJ, Mann JR, Hardin JW, Yuan J, Cox CL, Love BL. Antibiotic Exposure and the Risk of Food Allergy: Evidence in the US Medicaid Pediatric Population. J Allergy Clin Immunol Pract. 2019 Feb;7(2):492-499. doi: 10.1016/j.jaip.2018.09.036

4. Love BL, Mann JR, Hardin JW, Lu ZK, Cox C, Amrol DJ. Antibiotic prescription and food allergy in young children. Allergy Asthma Clin Immunol. 2016;12:41. doi: 10.1186/s13223-016-0148-7.

5. Renz H, Skevaki C.: Early life microbial exposures and allergy risks: opportunities for prevention. Nat Rev Immunol 2021; 21: pp. 177-191

6. Roberfroid MB. Prebiotics and probiotics: are they functional foods? Am. J. Clin. Nutr. 2000, 71:1682S–1687S.

7. Shu SA, Yuen AWT, Woo E, Chu KH, Kwan HS, Yang GX, Yang Y, Leung PSC. Microbiota and Food Allergy. Clin Rev Allergy Immunol. 2019;57(1):83-97. doi: 10.1007/s12016-018-8723-y.

8. Tanzo J, Chaaban M, Kaelber D. Association of Acid-Suppressive Medication and Antimicrobial Use in Infancy with Food Allergy and Anaphylaxis. J Allergy Clin Immunol 2024, 153, S.AB260, https://doi.org/10.1016/j.jaci.2023.11.832

 írta: Dr. Tóth Barbara, gyógyszerész, egyetemi adjunktus, SZTE GYTK Klinikai Gyógyszerészeti Intezet