Lassan eszik a gyerek, az étkezési helyzet 30-40 percnél is tovább tart? Alig akarja lenyelni a falatot? Gyakran még az étkezési helyzet után is ételdarabokat köp ki, seper ki a kezével a szájából? Ezek ijesztő és frusztráló helyzetek lehetnek a szülők számára. A legtöbb gyerek a pofazacskókban vagy az ínyek mögött tartogatja a falatot, amelynek hátterében több ok is állhat.
Az érzékszervi feldolgozás zavara:
Olykor előfordulhat, hogy a kóstolt étel állaga nem tetszik a gyereknek, de ahelyett, hogy kiköpné, inkább benntartja a szájában.
Más esetekben pedig előfordulhat, hogy nem érzik, hogy hol van a falat a szájtéren belül. Számunkra, felnőttek számára ez természetes, de egy szenzoros feldolgozási nehézségekkel küzdő gyermeknek már egyáltalán nem ilyen egyértelmű. Sokszor azt tapasztalhatjuk, hogy olyan, mintha nem találná, nem érezné az ételt a szájterén belül. Ugyanakkor mivel nem érzik megfelelően a falatot a szájukban előfordulhat, hogy egyszerre sokat tömnek a szájukba, pont azért, hogy jobban érezzék a falatot.
Az orál-motoros készségek gyengesége:
Az orál-motoros készségek alatt az arc és száj izmainak megfelelő és koordinált működését értjük. Például azt, hogy hogyan mozgatjuk a nyelvünket rágás és nyelés közben, valamint, hogy az ajkainkat képesek vagyunk összezárni annak érdekében, hogy rágás közben ne essen ki a falat a szánkból.
Ha egy gyermek az orál-motoros készségeiben elmaradást mutat, akkor a falat irányítása gyakran problémát jelenthet számára, ami megnyilvánulhat abban, hogy a falat megreked a szájterén belül. De mégis hogyan? A leharapott falatot a nyelvünkkel az őrlőfogakhoz irányítjuk, megrágjuk és elindul a nyálelválasztás, e két folyamat hatására pedig pépes állagúvá válik az étel. Ha a rágás során az arcizmok nem feszülnek meg eléggé és a nyelv keverő mozgása renyhe, akkor a falat kicsúszhat a pofazacskókhoz, illetve, ha a nyelvünket a falatképzés során nem tudjuk kanálszerűvé formálni, akkor a fogíny mögé, a fogakon belülre csúszhat a falat.
Fájdalmas vagy kellemetlen nyelés:
Ha egy gyereknek valamilyen okból kifolyólag nehéz, kellemetlen vagy fájdalmas érzés a nyelés, akkor megküzdési mechanizmusként előfordulhat, hogy tartogatja a falatot a szájában. Megfigyelhető lehet torokfájás, krónikus reflux vagy megduzzadt, megnagyobbodott mandulák esetén is csak hogy néhány okot említsünk. Általában a kiváltó ok megszűnésével az étel tartogatása is megszűnik. Ugyanakkor bizonyos esetekben, ha hosszan fennáll a nyelést nehezítő tényező, a nyeléstől való félelem szokássá vagy tanult viselkedéssé válhat, ilyenkor pedig megfelelő megsegítésre van szükség, hogy a gyermek túl tudjon lépni a fennálló mentális blokkon.
Az ételek tartogatása gyakran megfigyelhető jelenség az extrém válogatós gyerekek és az evési/etetési nehézségekkel élő, a PFD (Pediatric Feeding Disorder) azaz gyermekkori táplálási zavarral diagnosztizált gyerekek esetében. Ugyanakkor, ha a gyermeked alkalmanként tartogatja az ételt a szájában, akkor annak az étel állaga, textúrája lehet az oka, a puha ételek könnyebben kerülnek a pofazacskókba vagy a nyelv alá. Egyes gyerekeknél pedig az új ételek kínálása során figyelhető meg ez a szokás, valószínűleg az étel állaga furcsa, esetleg nyomasztó lehet számukra.
Mikor érdemes segítséget kérni?
Az ételek tartogatása utalhat összetettebb táplálási, evési nehézségekre is, amelyek akadályozhatják, hogy gyermeked eleget tudjon enni. Bármelyik esetről is legyen szó, ha a gyermeked rendszeresen tartogatja a szájában az ételt, esetleg sokat töm be egyszerre a szájába, fontos, hogy tájékoztasd róla a gyermekorvost és keress fel olyan szakembert, aki jártas a probléma kezelésében!
Az evéstechnikai problémák hátterében nagyon sok tényező állhat, amelyek öklendezés vagy nyelési és rágási nehézségek formájában jelentkezhetnek. A 0-6 év közötti gyermekek evéstechnikai vizsgálata során az evésszituáció elemzésével, az orofaciális, azaz a száj és arc körüli izmok állapotának felmérésével és az evési reflexek megfigyelésével törekszünk ezen okok feltárására.
