EZT ették az őskori babák

-ezek a bizonyítékok-

kép forrása: Katharina Rebay-Salisbury

kép forrása: Katharina Rebay-Salisbury

.

írta: Lukasz Rebeka, dietetikus, csecsemő-szülő kapcsolati konzulens

.

Az őskori hozzátáplálás idejéről már tanúskodtak nyomok (pl. a fogakon), de arról, hogy a babák mit is ettek pontosan ebben az időszakban, eddig nem sok fogalmunk volt. Egészen mostanáig.

Három kerekded, a babák számára könnyen megfogható “cumisüveg” maradványt találtak Európában gyermeksírokban, melyekből egy pici nyílás segítette a kicsiket ételhez jutni. A kutatócsoportot a Bristoli Egyetem vezette.

Ez az új tanulmány azt igazolja, hogy 7000 évvel ezelőtt is tudták azt az anyukák, hogy a gyermeküknek olyan “cumisüvegekre” van szükségük, melyeket nagyon könnyű kézben tartani.

Az edények kb. 5-1O cm átmérővel rendelkeztek, és nagyon kézre álltak. A tartalmuk is ismert lett a különböző speciális vizsgálatoknak hála. Úgy tűnik, hogy ezeket a kis edénykéket kérődző állatok tejével  (pl. szarvasmarha/juh/kecske) töltötték meg a bronz-, és vaskori anyukák. Akkor használták, amikor a szoptatás kiegészítére vagy az elválasztásra volt szükség. Az egyik edényben azonban anyatej vagy nem kérődző állat teje volt (pl. sertés).

 Ez bizonyíték arra nézve is, hogy a háziasított állatok tejét széleskörűen használták, fontos volt a korai közösségekben is.

Nagyon nagy dolog ez a felfedezés, hiszen ez az első közvetlen bizonyíték arra nézve, hogy az őskorban mivel táplálták a babákat.

A kutatók nem álltak meg itt: kíváncsiak voltak arra is, hogy a babák vajon hogyan használták ezeket az eszközöket. Elkészítettek egy ugyanilyen edényt, megtöltötték híg almaszósszal, és átadták egy lelkes 1 éves babának.

.

“A kezébe vette és szopni kezdte – és imádta” – mondta dr. Julie Dunne, a Bristoli Egyetem kutatója a Live Sciencenek.

.

Itt nem áll meg a történet, hiszen ezek a leletek a bizonyítékok arra, hogy a más helyeken talált hasonló edényeket is babatáplálásra használhattak, így fontos képet nyújtanak az emberi történelem változásáról.

“A vadászó-gyűjtögető közösségekben a gyermekszületések között kb. 5 év telt el. Ezzel szemben a földművelő közösségeknél ez már kb. két év lett, hiszen stabil életmódjuk és lehetőségeik miatt (ide tartozik a háziasított állatok teje is) a gyermekeket már tudták táplálni és gondozni. Hozzáfértek a tejhez, a gabonához rendszeresen, így a családok gyorsabban növekedtek.  Ez vezetett a nagyobb települések kialakulásához, majd az urbanizációhoz”- magyarázza Dunne.

A tanulmányt ITT találod. Ha szeretnéd elolvasni a babatáplálás történelmét az ügyanyáink, dédanyéink idejéből, ITT írtam róla.