Barion Pixel

1. Probléma: Nem kóstolja meg!

Mi történik?

Egy (vagy több) felnőtt megpróbálja rávenni a gyermeket, hogy kóstoljon meg valamilyen ételt. A gyermek többféleképpen reagálhat: megkóstolja, de keveset eszik belőle, vagy meg sem kóstolja, esetleg kiöklendezi kóstolás után, elkerüli a szituációt, stb.

A felnőtt nyomást gyakorol a gyermekre. A nyomás pozitívnak is tűnhet: dicsérés, megvesztegetés, jutalmazás, tapsolás, ígéretek, rábeszélés vagy épp ennek ellentéte -a szülői taktikák, a szülő lelkiállapota, etetési stílusa vagy/és hozott minta miatt-: megszégyenítés, kritizálás, büntetés, fizikai kényszerítés, zsarolás, fenyegetés.
Mit érez a gyermek?
Sok függ a szülő-gyermek kapcsolaton. A gyermek ettől, ill. a korától, lelkiállapotától, temperamentumától függően érezhet bűntudatot, szégyent, félelmet, szorongást, kilátástalanságot. Kibúvót keres, és figyeli a reakciót. Érezhet elkeseredettséget, ellenkezni akar.
Mi történik valójában?
A kutatások azt mutatják, hogy az evés alatti nyomásgyakorlás a gyermekek esetében a következőket okozza:
-Idővel még kevesebb ételt fog enni a gyermek
-Még kevésbé szeret majd enni a gyermek
A lehető legkisebb százalékban lesz a nyomás miatti kóstolásból megkedvelt étel.
Ha megpróbálja a szülő rávenni bizonyos ételek fogyasztására, az arra készteti, hogy még inkább elkerülje azokat. A gyermekek evésére nehezedő nyomás mindig visszaüt.
A logika értelmes a szabály mögött, hiszen az ételek kipróbálására ösztönzi a gyereket. Ha nem ízlik neki, jobb esetben a szülő megáll, és nem erőlteti tovább. Bővíti a gyerek látókörét. De a temperamentummal és a gyermek egyéni sajátosságaival, helyzetével nem számol.
Milyen érzés lenne nekünk, felnőtteknek bemenni egy nyaralás alatt egy svédasztalos, külföldi étterembe, ahol az a szabály, hogy mindent, amit a pincér mond, meg kell kóstolni? Persze nem ismerjük az ételeket. De le kellene ülni, és mindent megkóstolni, miközben mindenki – a szakács is – néz minket, hogy ugye ízlik!? Felháborodnánk rajta.
A gyerekek zömének emiatt a szabály miatt negatív kapcsolata alakulhat ki az amúgy finom, érdekes ételekkel.
A kényszerítés evés közben negatív következményekkel jár. A legjobb esetben a nemkívánatos ételt még nemkívánatosabbá teszi. Rosszabb esetben elhozza a negatív kapcsolatot az ételekkel, érzelmi evéssel, evészavarokkal. Krónikussá, maradandóvá tehet egy egyébként normál, válogatós, neofób fázist.
Szorongást szül, a szorongás evés körül pedig egy idő után hipervigilanciához (fokozott éberség) vezet. A gyerek így egy ördögi körbe kerül.
Mit tehetünk, hogy mégis megkóstolja?
Legyen a cél, hogy biztonságos kóstolási, felfedezési élményt teremtsünk. A gyereknek biztonságosan kell magát éreznie közben, nem nyomás alatt.
Kihasználhatjuk a felfedezésre való vágyát (ez nem minden gyereknél azonos), ezt és a játékot hívjuk segítségül.
-Érezze a gyermek, hogy ő dönti el, mi kerül a szájába, mi kerül a testébe. Hogy van lehetősége nemet mondani, elutasítani valamit, ami a szájába kerül.
A döntés szabadsága jár neki. Erre törekszünk és erre jó, ha tanítjuk őket hosszútávon. Kutatások bizonyítják, hogy kisgyermekkorban a címkézés („egészséges/ egészségtelen”) nem segít, hiszen ugyanolyan örömöt okozhat a mogyorókrémes palacsinta mint a mangó, ezt kár vitatni. Nem bűnös az, aki mogyoróvajas palacsintát meg tortát eszik és élvezi. A lényeg a kiegyensúlyozottság, hogy ne érezze jutalomnak a gyerek, ha finomat ehet.
-Kerüld a nyomást: ahelyett, hogy nyomást gyakorolnál gyermeked evésekor, kövesd az Evési Dinamika – Modellt (FDM). Eszerint az etető személy (felnőtt) felelőssége biztosítani az ételeket, ezeket tálalni, változatosan és kiegyensúlyozottan, a gyermek feladata pedig eldönteni, hogy kér-e belőle, és ha igen, mennyit szeretne.
-Alkalmazd és kérd minden gyermekedet étellel kínáló felnőttől, hogy fogadják el a „nem, köszi” szabályt. Ez azt jelenti, hogy gyermeked mondhat nemet a kóstolásra, a bátorítás ellenére. Lehet az asztalon egy szalvéta, amibe hogyha nem ízlik valami, beleköpheti a gyermek az ételt.
-Bátorítsd gyermekedet, hogy felfedezze az ételeket: keltsd fel a kíváncsiságát („vajon hány gerezd van ebben a mandarinban? „ „ki talál több magot a paprikában, versenyzünk?” stb.)
-Biztosíts gyermekednek napi 5 étkezést, kiegyensúlyozott menüvel, ahol mindig van olyan étel előtte, amit elfogad (otthon és az otthonon kívül is). Ha ez megvan, megvan számára a biztonság, a nyugalom is ahhoz, hogy felfedezhesse a többi finomságot, ha akarja.
-Mutass példát: egyél sok zöldséget, gyümölcsöt, fogyassz vizet, ez legyen az a minta, amit gyermeked otthon lát (modellálás)!
-Védd meg gyermeked, állj mellé, ha tudomásodra jut, hogy valaki kényszerrel kóstoltatta meg bármilyen étellel, akarata ellenére.
-Kérdezd meg magadtól: miért akarod, hogy megkóstolja? Aggódsz valamiért? Nem ideális a súlya? Válogat? Mindennapi gond az evés? Ha igen, kérd szakember segítségét, aki megvizsgálja a helyzetet, és tartható megoldást ad rá!
-A legtöbb gyerek néha szeret kipróbálni újdonságokat, néha nem. A veleszületett kíváncsiság szuper, hiszen a gyerekek kíváncsiak a környezetükre, így az ételekre is. Ne vegyük el a kedvüket! Legyünk türelmesek, és kínáljunk változatos menüt minden nap. Ha mindig van olyan étel IS az asztalon, amit a gyerek szeret, mi magunk pedig a családi menüt esszük, és közben beszélgetünk, kommunikálunk, a válogatós fázist kinőve egyszer csak azt fogjuk hallani : „anya, mi ez?” „milyen ízű az az izé?”
-Menjetek piacra, boltba, étterembe, ahol a gyermeknél nem az lesz a cél, hogy megkóstolja az újdonságokat, hanem hogy megismerje. Tapasztalatot, élményt szerezzen vele. Például lerajzolunk egy sárkánygyümölcsöt otthon, és az a játék, hogy keressük meg a boltban. És mondjuk 5 ilyen feladat van. Vagy a pékségben találjuk meg a legviccesebben kinéző finomságot, amit otthon megvizsgálhat. Egész nap ki lehet tenni őket a változatosságnak, ne csak az asztal köré biztosíts felfedezést a gyermeked számára! Mesélünk olyan könyvekből, amik az ételekről szólnak, ma már számtalan edukatív könyv van!

Összefoglalva, a kényszerítése az ételek megkóstolásának veszélyezteti a gyerek függetlenségét és negatív kapcsolatot hozhat létre az étel-gyerek között.

Ha nem javul a helyzet, a gyermek elzárkózik, vagy problémás az evése, szeretettel várjuk az online gyermekdietetikai rendelésen, ennek részleteit a https://kiskanalkommando.hu/rendeles oldalon olvashatjátok.

Lukasz Rebeka
Lukasz Rebeka
dietetikus, csecsemő-szülő kapcsolati konzulens, a Kiskanál Kommandó alapítója Évek óta foglalkozik gyerekekkel, személyesen és online egyaránt segítve a szülőket. A célja, hogy a szülők etetés helyett megtanulják táplálni gyermeküket. Fő érdeklődési területe a koragyermekkori táplálási problémák és a hozzátáplálás. Nagy hangsúlyt fektet a legújabb szakmai ajánlásokra és a fejlődésre, ezért rendszeres résztvevője és előadója a hazai gyermekgyógyászati konferenciáknak. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete Egészségértés díját 2018-ban vette át a Kiskanál Kommandóért, amely könyveit és kisokosait a Házi Gyermekorvosok Egyesülete és a Magyar Gyógyszerészi Kamara szakmailag ajánlja.

ÚJ KISOKOS

KISOKOSOK

Ingyenes letöltés

error: Vedd fel a kapcsoaltot velünk, ha szeretnéd átvenni anyagainkat.