.A székrekedés a gyermekek akár 30% -át érinti.

Fontos, hogy ha funkcionális székrekedés gyanúja merül fel, különös figyelmet kell szentelni a pszichoszociális vagy környezeti tényezőknek, amelyek befolyásolhatják a gyermek bélműködését. Jó ötlet, ha ilyenkor egy tüneti naplót készítesz. Ez azt jelenti, hogy kb. egy hétig írod, mikor mit eszik, iszik a gyermek, mikor és milyet székel, van-e bármilyen egyéb tényező (pl. ovi váltás, költözés, utazás stb.). Ennek kiértékelésében segít a dietetikus, van-e étrendi hiba, illetve más tényező, ami ezt a helyzetet okozhatja. Az is segít, hogy ha visszagondolsz: mikor fordult elő először, mi történt akkor? Véletlenül nem akkor volt a közösségbe szoktatás? Egy új helyzet? Szobatisztaságra nevelés kezdése? Ezek mind lelki tényezők lehetnek, melyek kihathatnak a székrekedés megjelenésére.

.Milyen ételek, italok okozhatnak (funkcionális) székrekedést?

• fontos megemlíteni, hogy a tehéntej bevezetése egyes babáknál székrekedést válthat ki
• alacsony rosttartalom (kevés gyümölcs vagy zöldség)
• alacsony folyadékbevitel

A mai, modern étrend rengeteg feldolgozott ételt tartalmaz. Kevés rostot, gyümölcsöt, zöldséget. A kisgyermekek zömmel 1 éves koruk után már a család ételeit fogyasztják, ahol jó, ha megjelenik a zöldség savanyúság formájában egyáltalán. 

Milyen helyzetek okozhatnak székrekedést?

• események, változások (pl. ovikezdés, költözés, szobatisztaság)
• étrend változása (pl. hozzátáplálás: túl sok gabonapép jellemzően, és ezzel egyidőben még kevés a rost és a folyadék a baba étrendjében, így kialakulhat a székrekedés)
• fájdalmas székelési emlék
• pszichológiai faktorok („nem akarom elengedni”)
•  stresszhelyzet

Diéta székrekedés esetén

Rostbevitel növelése minden esetben (akár funkcionális, akár organikus), bár ellentmondásosak a kutatások ebben. Súlyos székrekedésnél főleg kevés a bizonyíték. Ha növeled a rostbevitelt, fontos, hogy a folyadékbevitelt is növeld.

Magas rosttartalmú ételek:

barack, eper, körte, alma, szilva, mangó, avokádó, paradicsom, édesburgonya, lencse, babfélék, brokkoli, borsó, zabpehely, karfiol, sárgarépa, káposzta, kukorica

Ne egyoldalúan gondolkozz, az étrend tartalmazzon az összes élelmiszercsoportból alapanyagokat. A leggyakoribb rostforrások a teljes kiőrlésű pékáruk (kenyér/zsemle/kifli), hüvelyesek és diófélék, gyümölcsök, zöldségek.

Tippek a fenti listához:

• kínálj a nap folyamán többfélét, ne 1-2 félét forszírozz
• székrekedéses epizódnál inkább tejes kiőrlésű pékárukat kínálj gyermekednek (1 éves kor után). Egyébként ha nincs székrekedés, a napi gabonabevitel fele legyen csupán teljes kiőrlésű.
• keverj zabpelyhet az ételekhez (muffin, palacsinta, fasírt pl.)
• kevés fehér lisztet használj, kevés keményítőt
• minden étkezés mellé kínálj gyümölcsöt vagy zöldséget
• aszalt szilva: szuperül lazítja a székletet, csak 4-5 éves kor alatt könnyen félrenyelhető. Akkor nem, ha beáztatod és leturmixolod, és így adod hozzá a gyermeked ételéhez (pl. joghurt, püré, mártogatós)
• 1 éves kor felett egy kis gyümölcslé (kb. 120-240 ml/nap) a víz mellé, főleg szilvalé/almalé/körtelé (nem cukrozott, hanem 100%-os). De ennél jobb, ha a gyermek ezeket nem lé formájában fogyasztja.
• 4 éves kor után jó szolgálatot tehet a pattogatott kukorica
• Korpovit keksz kisétkezésekre, gyümölccsel, joghurttal
•  Olvasd el a címkéket, és amelyik terméken több, mint 3 gr rostot ír, kínáld gyermekednek (ha az életkorának megfelel a termék),
• A kisgyermek fogyasszon napi kb. 3 étkezésre teljes kiőrlésű pékárut, gabonaféléket, 5 vagy több adag zöldséget (babot is ideértve), vagy gyümölcsöt, sok folyadékot.

2 évesnél fiatalabb gyermekek

.Rostbevitel – észszerű célja napi körülbelül 5 gramm. Ez úgy érhető el, hogy naponta több adagot kínálsz zöldségekből, gyümölcsökből és magasabb rosttartalmú gabonakészítményekből. A legtöbb zöldség és gyümölcs adagonként kb. 1 gramm rostot tartalmaz (kivéve: aszalt szilva, borsó: 2 g-t).

.Ha a babánál hirtelen székrekedés lép fel, és egyeztettél a gyermekorvossal, lehet a pürébe gyors megoldásként szilvapürét, esetleg körtepürét keverni. Kerüld a cukrozott bébiételeket, hiszen a cukor fokozhatja a tüneteket, ahogy a rizsliszt is (sok bébiétel ezzel van sűrítve).

• Folyadékbevitel – nincs szükség a folyadékbevitel növelésére, kivéve, ha a gyermek kiszáradt.

A minimális napi folyadékbevitel a gyermek súlyától függ.

• 5 kg-os csecsemő kb. 500 ml/nap
• 10 kg-os gyermek kb. 960 ml/nap
• 15 kg-os gyermek kb. 1260 ml/nap
• 20 kg-os gyermek kb. 1500 ml/nap

• A tehéntej napi maximális adagja 1 éves kor után legyen kb. 500 ml, mivel ugyan a kutatások ellentmondásosak, előfordulhat székrekedés a tej bevezetése utáni időszakban.

.2 évesnél idősebb gyermekek

.Szobatisztaság

Alapvető, hogy ne forszírozd és kényszerítsd, szégyenítsd meg gyermekedet emiatt sem. Eljön a maga ideje. Okozhat ez az időszak székrekedést, ezért kiemelten fontos a jó gyakorlat.

.Biztosíts nyugodt körülményeket. Maradj nyugodt te magad is.

1. Lábtámasz: amikor a WC-re ül a gyermek (ha ez nem bili), ne lógjon a lába. Tegyél alá egy kis fellépőt, így a széklet könnyebben távozhat.

Ha fájdalommal találkoznak székelés közben a gyermekek, reagálhatnak rá székrekedéssel. Próbálják visszatartani, hogy nehogy legközelebb újra fájjon.

– Rostbevitel: A gyermek életkora plusz 5–10 gramm / nap (pl. 3 éves gyermeknél 8–13 g/nap). Ennél több nem feltétlen előnyös, hiszen éppen székrekedést is okozhat a rendszeres, nagyon magas rostbevitel (főleg, ha a folyadék és mozgás mellé nem elegendő). A fenti alapanyaglista bővelkedik rostokban, ebben az életkorban is ajánlott).

– Tejbevitel maximalizálása: Napi max. 6–7 dl (itthon ennél kevesebbet ajánlanak!), hiszen elveszi az étvágyat nagy mennyiségben, így a gyermek nem fog gyümölcsöt, zöldséget sem enni, inni, vizet nem fog kívánni.

– Étrend: fokozni lehet a bélmozgást például szorbitot tartalmazó élelmiszerekkel (szilva-, körte-, almalé). Nem cél, hogy a gyermek a székrekedés megoldódása után víz helyett gyümölcslevet igyon, ezt a módszert kiegészítésként használjuk a víz mellé a székrekedéses időszakban.

____________________________________

Dr. Cseh Áron gyermek-gasztroenterológust is megkérdeztük a Szülőakadémiában (részlet), ő is segít neked Kedves Olvasó, nézd csak:

Érdekelnek a pocipanaszok? Az alvás? Az evés? A mozgásfejlődés? A beszéd? A fejlődésmenetek? A pszichológiai témák? A készítmények? A gyógynövények? Az oltások, szűrések? Az, hogy mikor lehet gond és mit kell tenned ha mégis észleled? Segítünk ITT.