Barion Pixel

Alultáplált a gyerek? -ennyi kalória kell a növekedéshez-

Semmi sem rosszabb annál, mint rádöbbenni, hogy szülőként valamit nem jól csináltunk eddig. Nem tudtuk, hogy máshogy kellene, és erre a gyermekkel foglalkozó szakember azt mondja, hogy ez lehet az oka annak, hogy a gyermekünk alultáplált, vagy „soványka”. Ennek hallatán elgondolkodunk: mi lesz most? Mi mindent tehetek meg annak érdekében, hogy feltornázzuk a súlyát? Tényleg elég egy „tápszer”?

Ezt a történetet én minden nap hallom a hozzám forduló szülőktől. Hibáztatják őket a szakemberek, de pontos segítséget a helyzet megoldásához nem kapnak, csak speciális tápszer vagy sűrítő receptet. Mondván, hogy a lényeg, hogy nőjön a gyerek súlya. De, hogy ez mennyire tartható, hogyan lehet ezekkel a készítményekkel ételt dúsítani, hogyan kerül a gyerekbe plussz kalória minden speciális készítmény helyett/mellett ételekkel, mi van ha a gyerek nem akar többet enni, arról nem esik sajnos szó.

Vannak gyerekek, akik életkorukhoz vagy magasságukhoz képest túl alacsony súlyúak/akik percentilisgörbéje stagnál, vagy nem jó ívet követ, esetleg nem tudnak eleget enni- ezeknek a dolgoknak ezer okuk lehet, és lehet az egész átmeneti probléma is. Ha azonban a szakember, és az ismételt mérések azt mutatják, hogy alultápláltsággal állunk szemben, meg kell keresnünk ennek pontos okát. Nem mindegy, hogy a szülő nem tudja esetleg, hogy nem elég feltétlen 2-3 éves korban a gyümölcspépek kínálása, vagy van a háttérben egy organikus ok, ami miatt a gyerek nem jut elég kalóriához (pl. fokozottabb anyagcsere). Szélsőséges esetekben ez a magasságnövekedést, a kognitív készségek, az immunrendszer normál működését is akadályozhatja, ezért kulcsfontosságú kideríteni a probléma forrását!

Kalóriaigény* 1-8 éves kor között

1 éves kor  900-1000  kcal/nap

2-3 éves kor között 1000 kcal/nap

4-8 éves kor között 1200-1400 kcal/nap (lány ) 1400-1600 kcal/nap (fiú)

*a pontos adat egyénenként változhat, függ pl. a napi aktivitástól (más egy sportoló gyermek/ beteg gyermek/ stb.)

.

MIT NÉZÜNK A HÁTTÉRBEN?

-Miért nem megfelelő a kalóriabevitel: Szülői tévinformációk? „Csendes” reflux? Szoptatási probléma? Tápszer elkészítése nem jó? Szájban lévő eltérés? Elhanyagolás? Anyai depresszió? Rossz táplálkozási szokások? Rossz orál-motoros koordináció? Toxinok-ólom pl? VÁLOGATÓS A GYERMEK?

-Miért nem megfelelő a tápanyagok felszívódása/ fokozott anyagcsere: Vérszegénység? Vashiány? Coeliakia? CF? IBS? Fertőzés? Tejfehérje allergia? Asztma? Anyagcserezavar? Gyulladásos bélbetegség, stb?

+én megnézem még, hogy a szülő és a gyerek hogyan eszik? Van-e valamilyen kapcsolatból, kommunikációból akadó probléma? A gyerek milyen jeleket ad a szülőnek, ő ezt észreveszi-e és jól reagál-e rájuk?

Milyen a táplálási napló?? 5-7 napot írnak nekem, ahol a étrend mellett minden tünet, a széklet jellege, napi teendők is szerepelnek.

A szülők megnézik EZT az anyagot, ha válogat a gyermek, és az ott látható tanácsokat beemelik a napi rutinba (pozíció, készételek választéka, evési szeánsz, biztonsági ételek, comfort food, nyugalom, önálló evés, stb. praktikái).

.

HA JELEZ A GYEREKORVOS/VÉDŐNŐ

Alapvető, elsőszámú célunk ilyenkor az az optimális növekedési ütem kialakítása. Szükség szerint a gyermeket kivizsgálja szakorvos is (pl. gyermek-gasztroenterológus). A folyamat NEM ÁLL MEG A KALÓRIA-, ÉS TÁPANYAGIGÉNY BIZTOSÍTÁSÁNÁL! Mert a másik cél, hogy a gyereket a családot ebben hogyan támogatjuk, az a gyerek szeressen enni. Nem gép, akibe bedöntjük az X-kalóriát és pipa. Hiába írjuk le szakemberként, hogy 236 ml tápszer kell, ha az a gyerek nem annyit és nem akkor akarja ezt elfogyasztani. Kisgyermekkorban máshogy kell az étrendekhez állni!

A korai beavatkozás a legjobb, de sajnos van, amikor hónapok, évek telnek el a konkrét segítség nélkül.

Van, hogy a gyerek addigra -feleslegesen, álmegoldásként- szondára kerül, amiről aztán tényleg nehéz lehozni. Aki pedig látott már szondafelhelyezést, és átélte az utána lévő napokat, az tudja, milyen nehéz. Ez persze a spektrum egyik oldala, a másik a csak „kicsit stagnál a súlya, adjunk neki egy kis sűrítőt”.

A kalóriabevitelt növelni szoktam én is, és a szakorvossal együtt nagyon örülünk, ha erre jól reagál a gyermek súlya. Úgy növelem, hogy az étel attól még finom, és nem kell a gyereket kényszeríteni az evésre ekkor SEM.

.

VAN, hogy normális

A gyerekek néha keresztezik a percentilisgörbéket, ez lehet normális is. Sőt, az étvágyuk sem állandó. A növekedési időszakokban többet esznek, köztük kevesebbet. Ha a görbét nagyon felnagyítanánk, inkább lépcsőzetesnek látszódna, nem ívesnek. Ha a gyereknek jó a kedve, növekszik, de kicsit lelassult a növekedése, és amúgy minden oké, semmi más nem változott, adjunk a gyereknek időt. Ha közben rosszabbodnak az értékei, tünetei lesznek, szelektív evő lesz, vagy bármilyen gond, akkor jöhet a szakember. Ennek időpontjának eldöntésében a gyermek háziorvosa segíteni fog.

.

GYERMEKDIETETIKAI trükkök a kalóriabevitel növelésére

Kialakítunk egy étkezési rutint: napi 3 fő és 2 snack vagy kisétkezés. Nem eszünk (mi felnőttek sem) egész nap. A gyerekeknek szükségük van étkezésmentes időkre, ekkor van a játék, a séta, a mesék, az alvás, stb. Ekkor éheznek meg, az éhség (NEM éhezés) az egyik legjobb motiváló tényező.

Elkerüljük a nyomást: nem mondogatjuk, hogy mennyit egyen, mit egyen, mi lesz ha nem eszik. Mindig lesz olyan étel a gyerek előtt, amit szeret és elfogad.

Ha a fentieken mind túl vagyunk, jöhet az ételkészítés. Mi az erre való módszert dúsításnak hívjuk, azaz hogy ha egy falat étel tápanyagtartalmát megnézzük, az a jó, ha az minél dúsabb. Ha nem az, dúsítjuk! Mondjuk az étel, amit szeret a kifli. A kiflit lehet dúsított formában is készíteni, nem csak a vizes/tejes kifli létezik. Azaz a kifli tésztájához adunk zabpelyhet (+rostok, +szénhidrát +fehérje), vajat (+zsiradék), tejet és joghurtot (+fehérje, zsiradék), +esetleg sajtot (+fehérje, hajtogatásnál megszórjuk reszelt sajttal és úgy csavarjuk fel). Ugyanúgy kifli a végeredmény, de a tápanyagértékei ötszörösek a sima kiflihez mérten.

Ugyanez van a pogácsával, gofrival, palacsintával, húsgolyóval, muffinokkal, sütikkel, tésztaszószokkal, stb.

Dúsítunk:

zsiradékokkal: olívaolajjal, kókuszolajjal (palacsinta isteni ezzel!), vajjal, avokádóval, zsíros joghurttal és tejjel, olajos magvakkal (a megfelelő élektorban: mogyikrém, mandulakrém, darált dió, stb)

fehérjékkel: zsíros tejjel és joghurttal, sajttal (pl. apróra reszelt parmezán mindenbe beleolvad!), tojással, hallal, darált hússal, stb.

szénhidráttal: zabpehely, banánpép, vassal dúsított gabonakása (pl. ezzel készítem a kókuszgolyót háztartási keksz helyett), stb.

Beemeljük, sűrűbben kínáljuk a következőket:

-tészták, granola, babok, bagel, kalács, pogácsa, burgonya, rizs, stb

Kalóriát még növelünk öntetekkel, szószokkal, szaftokkal.

Pl. : reggelre répás-zabpelyhes muffin (3 tojással készítjük, teszünk bele zabpelyhet, vajat, fahéjat, akár kakaóport)+kalciummal dúsított narancslé, tízórai granolás joghurt+keksz, ebéd lencseszószos-halas tészta+parmezán a tetejére, nasinak kókuszgolyó, uzsonna pizzás csiga+áfonya, vacsora hambizsemle+zöldségek+hummusz.

Ötletek még: juharszirupos-epres palacsinta, ananászos-lazacos tésztasali, avokádós pasta, mandulakrémes-kakaós-áfonyás zabkása, aszalt gyümis gofri, stb.

Tudjuk, hogy ha ennyire nagy az ételeknek a telítőértéke, a gyerek nem fog sokat enni belőle. Mégis, a sok kicsi sokra megy.

Ezek az ételek finomak, fűszeresek, ízesek. Szerencsére rengeteg egészségesebb készétel is van, ezt is adjuk, megkönnyítve a szülő dolgát . 🙂 Én alkalmazok néha kiegészítőket is, hogy a gyerek és a szülő válláról is le legyen a gond, ameddig a gyermek az evést, vagy az ételek egy részét elutasítja (pl. csokivitamin).

.

AMIT NE TEGYÜNK

Kényszerítés, zsarolás, megtömés: sajnos léteznek! Van olyan szülő, aki lefogja a gyermekét az utolsó falatoknál. Hihetetlen károkat okozhatunk ezekkel a módszerekkel, nem minden áron kell kalóriát növelni! Van ennek gyerekbarát módszere is, amely sokkal hatásosabb.

Ne adjuk fel, ne álljunk meg kizárólag a készítmények meg a cukor adásánál! Ugyanolyan fontos, hogy a gyerek az evést ekkor se kényszernek érezze, hanem inkább felfedezésnek. Az étkezések nyugiban, szeretetben, elfogadásban teljenek, ne teljesítménykényszerben. Ebben tudok segíteni, idénre van még néhány helyem:

-gyermekdietetika online ITT  

-gyermekdietetika személyesen ITT 

Lukasz Rebeka
Lukasz Rebeka
dietetikus, csecsemő-szülő kapcsolati konzulens, a Kiskanál Kommandó alapítója Évek óta foglalkozik gyerekekkel, személyesen és online egyaránt segítve a szülőket. A célja, hogy a szülők etetés helyett megtanulják táplálni gyermeküket. Fő érdeklődési területe a koragyermekkori táplálási problémák és a hozzátáplálás. Nagy hangsúlyt fektet a legújabb szakmai ajánlásokra és a fejlődésre, ezért rendszeres résztvevője és előadója a hazai gyermekgyógyászati konferenciáknak. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete Egészségértés díját 2018-ban vette át a Kiskanál Kommandóért, amely könyveit és kisokosait a Házi Gyermekorvosok Egyesülete és a Magyar Gyógyszerészi Kamara szakmailag ajánlja.

ÚJ KISOKOS

KISOKOSOK

Ingyenes letöltés

error: Vedd fel a kapcsoaltot velünk, ha szeretnéd átvenni anyagainkat.