Világszerte nő a táplálékallergiások száma, nemzetközi felmérések szerint a gyermekek közel 7%-a érintett. A korábbi nézet, miszerint hároméves kor alatti allergén adása növeli a táplálékallergia esélyét, mára már idejétmúlt.

A szemléletváltás egyik alapját egy 10 évvel ezelőtti tanulmány adta, ahol arra keresték a választ, hogy az Egyesült Királyságban élő izraeli gyermekeknél miért nőtt meg a földimogyoró allergia előfordulása az anyaországban élőkhöz képest. 

A fő különbség egy földimogyorós snack volt (Bamba), amit az Izraelben élő csecsemők már 4 hónapos kortól kaptak.

A vizsgálat bebizonyította, hogy amennyiben magas rizikócsoportba sorolt (súlyos ekcémás, tojásfehérje allergiás) 4-10 hónapos kiscsecsemők rendszeresen kaptak földimogyorót (heti 3 x 2 teáskanál mennyiségben), úgy 80%-al csökkent a földimogyoró allergia kialakulása, a diétát tartó kontrollcsoporthoz képest (LEAP Study 2015.).

Hasonló következtetésre jutottak más olyan vizsgálatok, ahol tojást (PETIT), illetve egyszerre öt gyakori allergént vezettek be (EAT Study) 4-6 hónapos gyermekeknél. Ezen adatok fényében, minden nemzetközi és hazai ajánlás évek óta a korai allergénbevezetés fontosságát hangsúlyozza.

Kiknél nagyobb az allergia kockázata?

A genetika nagymértékben meghatározza az atópiára való hajlamot, egy allergiás szülő esetén 20-40%, két szülő esetén 60-80% az esély arra, hogy a gyermek maga is atópiás betegségekben szenvedjen (atópiás dermatitis, szénanátha, asztma, táplálékallergia). 

A korai megjelenésű, nagy testfelületre kiterjedő és állandó szteroid igenyű, súlyos atópiás dermatitis (vagy másnéven ekcéma) esetén nagyobb eséllyel kell számítanunk egy súlyos táplálékallergia kialakulására.

Erre az úgynevezett „kettős hipotézis” adja meg a magyarázatot, mely elmélet szerint, ha az immunrendszer az adott idegen fehérjével (allergénnel) egy sérült, gyulladt bőrfelszínen találkozik, vészreakciót indít el és allergiát vált ki, ezzel ellentétben a gyomor-bél rendszeren történő érintkezés toleranciát alakít ki. Érthető tehát, hogy milyen hosszútávú károkat okozhatunk, ha egy ekcémás csecsemőt felesleges megszorító diétának teszünk ki.

Szintén magas rizikócsoportba tartoznak azok a gyermekek, akiknél már fennáll egy táplálékallergia (pl. tojásfehérje allergia), mivel ez egy meglévő allergiás hajlamot jelez.

Mikor és hogyan kezdjük?

Magas rizikójú csecsemők esetében betöltött 4. hónaptól 6 hónapos korig javasolt megkezdeni az allergének bevezetését (földimogyoró, tojás). 

Minden, nem rizikócsoportba sorolt csecsemő esetében hat hónapos kortól egy éves korig meg kell történnie a főbb allergénekkel való találkozásnak.

A magok bevezetése korosztálynak megfelelő formában történjen:

• kiscsecsemőknek pürébe kevert magőrleményeket (pl. mozsárban megőrölve, nem darálva) vagy magkrémeket ajánlott adni (pl. földimogyoróvaj, törökmogyoró, kesudió krém, szezámmag krém – tahini). 
• három éves kor alatt szemes magokat a félrenyelés veszélye miatt tilos adni!

Egy új allergén bevezetésénél mindig fokozatosan emeljük az adagokat, egyszerre mindig csak egy új allergént adjunk és figyeljük a csecsemőt két órán keresztül.

Az azonnali típusú allergiás reakció többsége általában már az etetőszékben jelentkeznek.

Bevezetettnek akkor tekinthetjük az allergént, ha már legalább 4-5 alkalommal fogyasztotta és reakció nélkül tolerált belőle legalább 2 grammnyi fehérje mennyiséget.

Gyakori hiba, hogy bár bevezetésre kerül azt adott allergén, de később megfeledkeznek a rendszeres adásáról.

A tolerancia csak folyamatos találkozással tartható fenn, tehát kulcsfontosságú, hogy a bevezetett allergén kerüljön be a hetente két-háromszor adagolt ételek listájába. Az ajánlások kihangsúlyozzák az anyatejes táplálás és a kiegyensúlyozott, változatos anyai étrend fontosságát.

 BEVEZETÉSI METÓDUS ITT LÁTHATÓ

Gyakoribb allergének

Az Európai Unióban kötelezően jelölendő 14 allergén nem ugyanolyan gyakorisággal fordul elő, és okoz súlyos reakciót.

A gyermekkorban leggyakrabban előforduló tejfehérje- és tojásallergiát a gyermekek többsége 1-3 éves korra kinövik.

Az egészséges csecsemők esetén a tejfehérjét (joghurt, sajt) és tojást (hőkezelt!) féléves kortól fokozatosan el lehet kezdeni bevezetni. 

Az előbbiekkel ellentétben a dió és mogyorófélékre kialakult allergiát kis eséllyel, legfeljebb az esetek 15-20%-ában nőhetik ki.

A földimogyoró az egyik leggyakoribb és legismertebb allergén, amely akár nagyon kis mennyiségben is súlyos allergiás reakciót képes kiváltani (anafilaxia). Ezt követi gyakoriságban a kesudió (és növénytani rokona a pisztácia), ami jellemzően már koragyermekkorban heves allergiás reakciókat provokál. Törökmogyoró (vagy másnéven bokormogyoró), dió, szezámmag, mák szintén erős allergének. A hiedelmekkel ellentétben a valós mandula allergia ritka. Lenmag, napraforgómag, tökmag extrém ritkán okoz tüneteket. Szintén allergének és korai bevezetést igényelnek a ritkábban előforduló szója, búza, hal, tengergyümölcsei.

Kevésbé ismert, de gyakran allergizálnak a hüvelyesek, amik közül a borsó, a lencse és a csicseriborsó akár kis mennyiségekben is heves tüneteket provokálhatnak, ezzel ellentétben a szintén hüvelyesekhez tartozó zöldbab és szemesbab ritkábban vált ki allergiás reakciót.

Milyen jelekre figyeljünk?

Az első allergiás reakcióra utaló jelek általában már a falat szájba kerülése után tapasztalhatóak: kisebbek keservesen sírnak, nyugtalanok, szájukba nyúlkálnak, azonnal kiköpik az ételt, nagyobbak elmondják, hogy viszket-bizsereg a nyelvük, torkuk. Később száj körüli pirosodások, arcduzzanatok, testszerte csalánkiütések jelenhetnek meg. Ilyenkor függesszük fel az étel adását és adjunk antihisztamint (pl. cetirizin hatóanyag tartalmú cseppet).

Amennyiben a folyamat halad előre, nyelési nehezítettség (kisebbeknél nyálcsorgás), köhécselés, nehézlégzés, rekedt sírási hang, hányás, elbágyadás jelentkezik (ezt nevezzük anafilaxiának[MOU3] ), azonnali orvosi ellátás válik szükségessé.

Táplálék fogyasztása kapcsán jelentkező azonnali allergiás reakció után allergológus felkeresése szükséges, hogy megtörténhessenek a diagnózist alátámasztó vizsgálatok és szükség esetén életmentő adrenalin autoinjectorral és sürgősségi ellátási tervvel lássák el a gyermeket és családját. 

Fontos!

Sok szülő retteg az allergének bevezetésétől, de ha az új ételeket fokozatosan, kis mennyiségekben kóstoltatunk, akkor extrém ritkán tapasztalható súlyos reakció. Magas rizikójú csecsemők esetén javasolt allergológussal történő konzultáció. Az allergén bevezetésének késleltetése csak növeli az allergia kialakulásának esélyét, ezért semmiképpen sem érdemes halogatni!!

Amennyiben nem történt meg időben az allergénbevezetés vagy esetleg nem találkozott rendszeresen a gyermek az adott táplálék fehérjével, úgy későbbi életkorban is kialakulhatnak azonnali reakciók, akár egy váratlan élethelyzetben (vendégség, gyermekzsúr, utazás). Ha az allergén kerülése egyéb aggodalmakhoz, szorongásokhoz kötött (pl. testvér vagy szülő súlyos táplálékallergiája), akkor érdemes vizsgálatokat végezni a kóstoltatás előtt.