Nem akar ételeket enni a tápszeres baba?

-Bence esete-

Gyermekdietetikai rendelésem keretein belül rengeteg esettel találkozom. Vannak nagyon gyakori hibaforrások, félreértett tanácsok, ezért választottam most az alábbi esetet bemutatásra. Elsősorban tápszerrel táplált babáknál érdemes átgondolni az esetet, melyet az édesanya engedélyével teszek közzé-neveket megváltoztatva-.

____

Bence 8,5 hónapos korában érkezett hozzám az online rendelés keretein belül. Anyukája, Ági mesélt róla, akinek a várandóssága alatt szemproblémái voltak. Bence császárral született a 39. héten, normál paraméterekkel, utána problémamentes adaptációs időszakkal, de szoptatási nehézséggel. Első baba, negatív családi anamnézissel.

Az apa is jelen volt végig, segítette a tanácsadást.

Bence táplálása kalandos volt, 2 hónapos koráig anyatejes baba volt kisebb tápszeres pótlással (a szoptatása többszöri próbálkozásra sem sikerült, cumisüvegből kapta az anyatejet), majd kizárólagos anyatejes táplálással a tápszert elhagyva, majd 7 hónapos korától ismét kizárólagos tápszeres táplálással. Most, 8,5 hós korában már kizárólag tápszerrel kínálják.

A hozzátáplálást 5,5 hónapos korában kezdték. A főbb allergének közül a hal, tenger gyümölcsei, szója és földimogyoró nincs még bevezetve. A glutén és a többi gyakori allergén sikeresen bevezetve, de az étrendjében nem rendszeresek még.

Normál baba etetőszékben eszik, nem jó evési pozícióban, sokáig bekötve, hátradöntve etették.

TÁPLÁLÁSI NAPLÓ

Minden kis betegemtől kérek táplálási naplót, hogy lássam a tápanyag- és kalóriabevitelt. Bence esetében ötnapos naplót kaptam, amelyben azt láttam, hogy napi 2x kínálják pürés gyümis, édesebb étellel, emellett néha kap pufit, és szinte minden nap 1OOO-12OO ml tápszert.

Vizet iszik, ügyesen itatópohárból.

Bence az ételekbe szívesen belenyúl, a NumNum előkanalat is használja, hőmérséklet, íz nem nagyon zökkenti ki a felfedezésből, szenzorosság gyanúját nem látni.

A PROBLÉMA

Édesanya arról panaszkodik, hogy Bence ugyan mindent megkóstol, de maximum 7-8 kanállal fogad el. Hol kiskanállal kap enni (anya eteti), hol önállóan, NumNum eszközt sikeresen használva.

Idézek: „Nem eszik jelentős mennyiséget, ami azért aggaszt, mert a gyermekorvos szerint ebben a korban már legalább két kiváltott étkezésnek kellene lennie (2×200 g főzelék + még a gyümölcsök), nagyon sok mindent kipróbáltunk, de nem tudjuk emelni a mennyiséget”, és „a hozzátáplálás kezdetétől nem volt sikertörténet, de június eleje óta nagyon visszaesett az elfogyasztott mennyiség”.

Ebben az időszakban, amikor elkezdett Bence kevesebbet elfogadni az anyatejes táplálás ért véget. A tápszert Bence elfogadta.

Az éjszakák jól telnek, alvással nem lenne gond, de Bencét az éjszaka felénél felkeltik tápszert enni, mert aggódnak a folyadékbevitel miatt.

Bence nagymozgások terén késést mutat, hipotón baba, picit nehezen motiválható a mozgásra, ami neki nehézséget okoz.

Fejlődésneurológusnál jártak, szoptatási szaktanácsadónál, házi gyermekorvosnál szintén, Bence egyébként egészséges, jól fejlődő gyermek, sőt.

.

A percentilisgörbéjén jól látszik a túltáplálás, 2 hónapos korától kezdve.

A tanácsadáskor, 8 hónapos kora előtt Bence 92OO g volt, ezért a napi kalóriaigénye (24h) kb. 75O-83O kcal lett volna. A tápszerből most, a hozzátáplálás nélkül napi (24h) 96O kcalhoz jut hozzá, van, hogy még többhöz.

A tápszerrel napi 6x kínálják. Éjszaka is felkeltik tápszert enni, minden nap.

___

Az anya aggodalma: „A háziorvos az utolsó státuszon már erőteljesebb fellépést javasolt (meg kell tömni, attól majd elkezd enni), ezt mi nem szeretnénk, de tényleg aggaszt, hogy nem eszik többet és nem tudjuk mitől fog ez megváltozni.”

.

A TANÁCSADÁS

Miután Bence anamnézisét, naplóját és táplálását jól átnéztem, feltettem anyának a kérdéseimet. Szó esett a különféle szakemberek véleményéről -akiknél eddig jártak, az evési pózról, Bence mozgásfejlődéséről, a darabos ételekről. Mivel semmi nyugtalanító nem volt, az édesanyával elkezdtük felépíteni Bence kora, és fejlettsége szerinti egészséges, fesztelen táplálását.

• A kíváncsiságára építettünk, amelyhez fontos, hogy mindent jól lásson, tudjon fogni, kényelmesen üljön és jól tartsa a szék, ezért első körben az evési pozíciót állítottuk be egy Hauck Alpha székkel. Megbeszéltük, hogy ebben hogyan üljön, mire figyeljen a hipotonia kapcsán, és hogy hozzuk be a darabos ételeket, a családi menüt, együtt egyenek vele, ne etessék feltétlen. Anya elkezdett főzni.
• Jöttek a finger foodok, a puha falatok, naponta 3-4x kínálva, mindig 3-4- félét (pl. paradicsomgerezd hámozva-magozva, toast kenyér kicsit pirítva -hogy jobban lehessen harapni és rágni-, hozzá puha sajtkockák).

• A falatok finom falatok lettek, nem például párolt natúr burgonya, ami a legtöbb babának ekkor már unalmas, hanem sült, grillezett finomságok, pirított dolgok, kencék, friss zöldségek és gyümik, gabonafélék, pékáruk (nem péksütivel egyenlő), ricotta, tojásos finomságok, husik (vagdalt/fasírt), halak. Fűszerek, ízek, formák, színek, a biztonságos kereteken belül is rengeteg a lehetőség. Anya elrugaszkodott a megszokott, unalmas párolástól. Sokkal jobb például a sárgarépa, ha nem pároljuk, hanem a sütőben sütjük, és belemártjuk a zöldfűszeres joghurtba. Főleg, ha a baba megfigyelheti azt is, hogy ezt anya hogyan eszi, és érzi, ez tényleg jó. A Nagyi húslevese is csúszott :).

• A tápszert kivettük az étkezések körüli időszakból,  ÉS fokozatosan csökkentettük a bevitelét. Nem az egyszeri adagokat, hanem a kínálások számát. Ennek ugye eddig majdnem dupláját kapta eddig, ezért nem volt éhes, és túl sok kalóriát kapott a teste. A tápszeres kínálásokat az alvásidőpontokhoz szorítottuk (elalvás/felkelés), hiszen a babának a cumisüveg nem csak táplálékforrás, hanem picit összebújás, megnyugvásfunkcióval is bír. Utóbbi az alváshoz kapcsolódhat, nem az éhséghez-, evéshez.

Azt szeretnénk idővel, hogy Bence önállóan -ne egyedül- egyen. Ha éhes, a gofri jusson eszébe, ne a cumisüveg. Ha alszik, anyával összebújik, oda oké a cumisüveg.

A rágással minden oké volt nála, nem kellett ebbe beavatkozni sem eszközzel, sem technikákkal, hogy hatékonyabb legyen. Nincs lenövés, tapadás sehol, a szoptatás sikertelen volt sajnos, többszöri szakember bevonása mellett is, ezt nem részletezném.

.

Két hét után itt álltak:

„Minden, gyakorlatilag minden bevált amit javasoltál! Hosszabban:

A konzultáció után vettünk új etetőszéket (Hauckot), és az EZPZ tányért és szívószálas poharat, valamint elkezdtem főzni, így minden nap azt kóstolja Bence amit én csinálok, tudom mi van benne, és mi is azt esszük, közösen vele. Az első egy hét egyfajta bevezetés volt, próbálkozott enni, de az rögtön látszott hogy lelkes és akarja a dolgot. Az első pár napban iszonyúan elfáradt minden evésnél (naponta háromszor kínáljuk darabos étellel), látszott hogy nagyon koncentrál. A tányér nagyon szuper, ebből sokkal könnyebben kiveszi az ételt. A szívószálas pohárhoz kb egy nap kellett hogy megtanulja, és mostmár imádja, ő fogja és addig iszik míg van a pohárban. 24 óra alatt kb 3-4 pohár vizet iszik meg. 

Az evésben az áttörést az áfonya hozta meg, azon sokat gyakorolt a kis kezeivel, és kb a második héttől kezdve már ki merem jelenteni hogy mennyiségeket kezdett enni mindenből, lelkesen lát neki és élvezi az evést. És amitől tartottam, a súly, az első hét után még volt fogyás, de mostmár újra gyarapszik Bence súlya, ez meg is lepett, de nagyon örülünk neki.”

.

ÖSSZEGZÉS

Minden baba esete egyedi, ezért ha a babád nem eszik, kérd ki szakember véleményét. Át kell nézni az anamnézist, a baba technikáját, minden apró részletet. Nem lehet legyinteni, hogy „majd enni fog”, rengeteg esetben nem az a probléma, hogy nem eszik a kicsi mennyiségeket, hanem az, hogy nem ideálisak a feltételek. Ezek nem változnak, ha nem változtatjuk meg őket mi, felnőttek.

Ilyen feltételek a teljesség igénye nélkül:

• nem jó evési pozíció (próbálj meg te hátradőlve, szíjakkal, lábtámasz nélkül enni, megemelve a fejed). Nem biztonságos és nem kényelmes. Nem jó eszközök is ide tartoznak, ami hátráltathatja a jól evést rágást (nem jó itató, nem jó tányér, stb).
• nem jó ételek (sokáig csak püré, amit megun a gyerkőc és nem érdekes annyira, nem finom annyira. Vagy nem jól van a finger food kor és fejlettség szerint beállítva- túl kemény, nem tudja megfogni, gyakran öklendezik, stb.)
• íztelen ételek (a baba nem krónikus beteg akinek párolt, natúr burgonyán és almán kellene felnőnie. Az étel nem csak -főleg nem ekkor még- kalóriaforrás, hanem tapasztalatszerzés. Ha kimarad, a baba nem fog jól enni.)
• szülői félelem („mi lesz, ha félrenyel?” / „mi lesz velem, ha már nem is engedi etetni magát?” / „hogyan fogom irányítani, ha nem én szabályozom?” / „mi lesz, ha nem eszik eleget?”
• meg kell említenem a sok rossz tanácsot, főleg ha szakembertől jön, az anya túlaggódik, megfélemlítik, és ekkor kezdődik a méricskélés, a stressz, aminek nincs helye a fesztelen evésnél. A felnőttek sem tudják normál esetben, hogy hány gramm rántott húst esznek, a babáknak sem kell. Egyedül arra figyeljünk, hogy vegyesen tápláljuk, változatosan, finoman, és általában havi 1x elég mérni a súlyt, hosszt. Nézzük a pelust is persze, de hagyjuk békén enni, felfedezni. Ha 6 hós körül kezdtük a hozzátáplálást, 3-4 heti +1 kínálással számoljunk, a gyerek igénye és jelzései szerint. Lehet hogy ez néha 1 szem eper. Mi csak felkínáljuk a fincsiséget, és hagyjuk őt, mi is együnk, beszélgessünk!

A percentilgörbe megadja, ha gond van, szakember segít kiértékelni (és mérni). Ha a baba nem TUD enni, akkor is a szakember segít, ez sem múlik el segítség és változtatás nélkül (pl. gyakran öklendezik, nem rág jól, nyelés nem megy, nem tud darabossal mit kezdeni, stagnál a súlya, elkerüli az evést, stb).

A gyerek nem autó, amelybe csak üzemanyag kell, és megy.

Most tanulja meg, hogy mi az a paradicsom, hogy mi az a csöves kukorica, mi lesz ha a dinnyét szétnyomom, mi lesz ha a barackot a hajamra kenem, ha a pufit ledobom, ha anyával mártogatjuk a finomságokat, hogy reggel lehet gofrit enni és nem burgonyás marhapürét, hogy este jólesik szánkózás után a meleg tea és a fincsi keksz, stb.

A hozzátáplálás nem csak a tápanyagbevitelről szól, ez látszik ebből a példából is. Ugyanúgy a tapicskolás, majszolás, érintés, tapasztalás, élményszerzés, ismeretek megszerzése („mi az a reggeli?” / „mi illik a pizzára?” / „mi az a nagyi piskótája?” stb). a cél. Ekkor nagyon nyitott rá a legtöbb baba. Én azt gondolom, ez az elsőszámú cél! Önállóan, de nem egyedül.

A mi dolgunk csak biztosítani ezeket (bevásárolni, kínálni, példát mutatni, mesélni), és biztonságossá tenni, de nem félni. A baba dolga, hogy kér-e, hogy mennyit kér, milyen sorrendben és hogyan.

Ne parázzuk túl, és figyeljünk a tápszerbevitelre is! 🙂 Ha gond van, ha valami nem megy, és szeretnél hozzám jönni, ITT várlak szeretettel (online is). Az említett eszközöket pedig teljes szívvel ajánlom minden életkorban, ITT tudod őket megnézni. Nagy gonddal, évek munkájával választottuk ki őket, és használjuk sikerrel a terápiában is.

__

Figyelem! A fenti írás nem minősül tanácsadásnak, ha a gyermek táplálásával gond van, bízd szakemberre.