-valóban jó ötlet?-
.Évtizedekig uralkodó tanács volt: a babák egyik elsőként fogyasztott étele a rizs legyen, kínáljunk rizskását először! Sajnos a közelmúltban számos, aggodalomra okot adó tény derült ki a babák által fogyasztott rizstermékekről, amelyeket vásárlás előtt érdemes mérlegelnünk.
Azért ajánlották a rizst a babák számára elsőként adandó ételként, hiszen nem igazán allergizál, jól ízesíthető, és könnyű elkészíteni. Azért írom múlt időben, mert ma már tudjuk, hogy ennek az állításnak több pontja nem igaz, hiszen:
.
A rizs arzént tartalmazhat.
.
A rizs toxinokat, például arzént is felszív, függetlenül attól, hogy a rizst hagyományos vagy biogazdálkodási gyakorlat szerint termesztik.
Az arzén természetesen megtalálható a talajban és a vízben. Könnyebben felszívódik a rizsbe, mint más gabonafélékbe (pl. termesztési metódusa miatt- elárasztás, hiszen vízben növekszik).
Az összes rizstermék tartalmaz bizonyos szintű arzént, amely nagy mennyiségben káros lehet. Míg a felnőttek és az idősebb gyermekek szervezete képes arra, hogy eltávolítsa ezeket az anyagokat a testéből, a baba sajnos nem feltétlen: még kis mennyiségű arzén is káros lehet számára. Az arzén problémákat okozhat várandósság alatt is, és fejlődési problémákat okozhat születéskor (hiszen az arzén könnyen átjut a placentán).
Ezt nem ellenőrzik?
De, a közelmúltban a „Healthy Babies Bright Futures” (HBBF) nevű nonprofit csoport, közel 170 bébiételt vizsgált be ebből a szempontból is. A közzétett jelentésben az áll, hogy az elemzett minták 95% -a tartalmaz nehézfémeket, és a vizsgált bébiételek negyede mind a négy vegyi anyagot (pl. arzént) tartalmazza. Itthon is történt több olyan eset, amikor bébiételt hívtak vissza a magas arzéntartalom miatt.
A megtévesztő grafika
Hozzátenném a témához, hogy a csecsemőknek gyártott élelmiszereket szigorúan ellenőrzik, így ezek, ha tartalmaznak is rizst, biztonságosak, főleg vegyesen kínálva mással.
Ám vannak olyan termékek a boltok polcain, amelyeket a szülők rendszeresen, akár naponta adnak a kisbabájuknak, pedig nem csecsemőknek készülnek: kásák, porok, pufik, aranyos grafikával (a csomagoláson nem olvasható a „csecsemő” szó sem, csupán egy aranyos, babás/kisgyermekes rajz található rajtuk, mely igen megtévesztő).
Legyünk körültekintőek, hiszen egy bizonytalan eredetű, ellenőrzésű rizskása túl gyakori (pl heti többszöri) kínálása már nem ajánlott, hiszen ebből gyakrabban, akár nagyobb mennyiséget ehet a baba. Az AAP szerint akár 3-4x kockázat, ha a rizstermékeket nem a csecsemőknek készült termékek köreiből kínáljuk a babánknak. .
forrás
.
forrás
Mi a baj az ételekben található arzénnel?
- Az arzén olyan következményekhez vezethet (bizonyos koncentrációban) amely káros hatással lehet a gyermek agyának fejlődésére – ideértve az IQ-t is.
Az arzén és a többi nehézfém gyakran együtt található meg az élelmiszerekben: pl. az ólom és a kadmium, amelyek neurotoxinnak tekinthetők.
- Összefüggésbe hozható még az arzén túlzott bevitele a tanulási problémákkal, a 2. típusú cukorbetegséggel, a szívbetegséggel, a rákkal és a későbbi életkorban jelentkező reproduktív problémákkal.
A csecsemők esetében különösen ügyelni kell a magas a nehézfém-szennyeződés veszélyére. A testméretükhöz képest viszonyítva több ételt esznek, mint a felnőttek, és sajnos azt látjuk, hogy nem is táplálják őket túl változatosan (a rizskására visszatérve, a gyakorlatban ez azt jelenti hogy van olyan szülő, aki ezt kínálja kizárólagosan, az étrend alapjaként hónapokig!).
- Az arzén idővel felhalmozódhat, és a magas arzénszint a bőr-, hólyag- és tüdődaganatok magasabb arányával járhat.
.
Rizsital .
A rizsitalt csecsemő-, és kisgyermekkorban (ált. 5 éves korig!) nem ajánlják a jelenlegi nemzetközi csecsemőtáplálási ajánlások (pl. ESPGHAN). Alig van benne tápanyag, arzén szempontjából veszélyes lehet, és fontos, hogy semmiképp nem helyettesíti az anyatejet vagy a tápszert! Elveszi a helyet a pociban, és édeskéz íze miatt az ízpreferenciát is megváltoztathatja. A gyermekünk fogyasszon vizet, ha szomjas, ezt néha ki lehet egészíteni persze. Az almalevet is megemlíti az AAP és az FDA állásfoglalás (arzént tartalmazhat), csökkentsük kínálását koragyermekkorban! Ha növényi ital kell, pl. tejfehérjementes étrend miatt, (amiről tudjuk, hogy időnként terhelni kell és nem fél évig-évig a gyereket diétán hagyni- nézd meg ITT, miért) akkor érdemes kalciummal dúsítottat használni, más növényből, cserélgetve, dietetikussal egyeztetve. Aki nem tejfehérje diétázik, komoly hiánytünetet okozhat a tej/tejtermék elhagyása ok nélkül.
.
Mi a helyzet a sima rizzsel?
.A fehér rizs az egész világon nagyon gyakori finomság. Egyfajta összetartó kapocs a világ különféle étrendjei között. Mivel a babák elsősorban anyatejet vagy tápszert fogyasztanak a hozzátáplálás első néhány hónapjában (szuper, ha anyatejet minél tovább) fontos, hogy a szilárd étel vasban és cinkben gazdag legyen. Vannak olyan családok a világon, ahol szinte az egyetlen, nagy mennyiségben elérhető étel a rizs. Éppen ezért teljesen kitiltani nem lehet, nem is szükséges.
.
A mértékre kell figyelni!
Akik különösen kitettek a rizs-arzén veszély szempontjából:
-
ázsiai családok
-
rossz szociális körülmények között élők
-
cöliákiások/ gluténmentes étrendet követők/speciális étrendet követők
-
makrobiotikus étrendet követők
.
A fehér rizs kevesebb arzéntartalommal rendelkezik, mint a barna rizs. A basmati rizsnek (pl. Indiából, Pakisztánból, Kaliforniából származó) a legalacsonyabb arzénszintje.
A barna rizs több arzént tartalmaz, mint a fehér rizs (a héjrész miatt). Éppen ezért ennek rendszeres fogyasztását csecsemőkorban kerülni szükséges!
.A dupla szakmai ajánlással rendelkező, ajánlásoknak megfelelő, szakemberek által írt hazai Hozzátáplálási Kisokosban a rizs az 1. szinten áll a táblázatban, azaz a hozzátáplálás elején adható. Jegyezzük meg azt, hogy a megfelelő állagban, és azt is, hogy a hozzátáplálás bizonyos fejlettségi fokon, időpontban kezdhető meg, ezek a tanácsok a Kisokosból részletesen elolvashatóak.
.
FONTOS: Mindig felügyeljük gyermekünket étkezés közben, és ha kétségeink vannak, kérdezzük meg a gyermekorvost, a védőnőt. Én is segítek a szülőknek hozzátáplálási témákban, ahol az összes többi figyelnivalót elmesélek ITT.
.
Hogyan csökkenthető a kockázat?
.
A teljes tiltás nem megoldás, hiszen a fenti kockázatokkal nyilvánvalóan nem akkor kell számolni, ha 1x-1x rizskását, rizsköretet, rizspufit eszik a gyermek. A rizs finom, könnyen elkészíthető étel, nem veszélyes, ha az étrend része – de ne legyen az alapja!
.
Az AAP (Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia) azt tanácsolja, hogy a szülők -a kiegyensúlyozott étrend részeként- különféle gabonaféléket kínáljanak csecsemőik és kisgyermekeik számára. Változatosan.
A megfelelő főzési technika is segíthet a közzétett tanulmányok szerint:
a főzés a rizs típusától függően csökkentheti a szervetlen arzéntartalom 40–60%-át, méghozzá a következő módon: 1 rész rizs : 6-8 rész víz.
Víz forral, bele a (NEM ÁTMOSOTT) rizs, és főzzük úgy, mint a tésztát. Azaz, amikor a rizs megfőtt, szűrjük le róla a vizet (sajnos ez más tápanyagok szintjét is csökkenti).
Érdekesség: Az FDA kutatása azt is kimutatta, hogy a rizs főzés előtti öblítése minimális hatással van a főtt gabona arzéntartalmára, és lemossa a vasat, folátot, tiaminot és niacint a polírozott és a főtt rizsből.
.A vassal dúsított rizsgabona jó tápanyagforrás lehet a baba számára, de nem szabad az egyetlen vagy az első forrásnak lennie. Vannak más, vassal dúsított gabonakásák, pl.: zab, az árpa (ha orvosi utasításra szükséges a kása fogós állaga, ne csak rizskását használjunk a baba számára!), melyek (amennyiben csecsemőknek készültek- a csomagoláson el kell olvasni) biztonságosnak tekinthetőek. Megjegyzendő, hogy a közelmúltbeli tanulmány megállapította, hogy ezen gabonafélék fajtái 84% -kal kevesebb arzént tartalmaztak, mint a rizsgabonák, és 64% -kal kevesebb nehézfémet.
.A pufik nem túl tápanyagdúsak, ám a babák nagy szolgálatára lehetnek a különféle textúrák megtapasztalásában, fogzáskor különösen hasznosak. Ne csak rizsből készültet kínáljunk nekik, és ez kísérője legyen 1-1 étkezésnek, ne főszereplője, és persze ne napi szinten!.
Érdekesség: Már a hozzátáplálás elején az egyik legfontosabb dolog, hogy vasban gazdag ételeket kínáljunk babánk számára. Ennek az az oka, hogy a babák ugyan vastartalékkal születnek (mely függ a köldökzsinór elkötésének idejétől és az anya vasszintjétől), ekkorra, ált. 4-6 hónapos korra ez a raktár kezd kiürülni. A normál növekedéshez és fejlődéshez a babáknak naponta 11 milligramm vasra van szükségük, és a vas létfontosságú az agy egészségéhez és a vörösvértestek előállításához. Segít pl.: hal, hús, máj, vassal dúsított gabonafélék, stb. Éppen ezért a rizs nem alkalmas arra, hogy a babák étrendjének alapja legyen. A hozzátáplálás célja egyrészt a tápanyagok bevitele (plussz a civilizációs betegségek csökkentése), másrészt az, hogy segítsünk gyermekünknek egy élethosszig tartó, egészséges viszonyt kialakítani az étkezéssel, ételekkel. Segítség ITT.
.
Allergia
.A rizsnél anno szempont volt, hogy nem igazán allergizál, tehát biztonságos. Mára már tudjuk, hogy nem kell tartanunk az allergénektől, sőt: amennyiben egészséges a baba, a nemzetközileg és a hazailag elfogadott állásfoglalások szerint minden táplálékallergént szükséges bevezetni számára 1 éves szülinapja előtt. Ha azonban például ekcémás és / vagy tojásallergiás a gyermek, akkor már magasabb rizikócsoportba sorolandó. Ilyenkor szakemberrel kell konzultálni a bevezetés időzítéséről. Erről mindent elmondtunk ITT.
.
Szoptatás, tápszeres táplálás, csapvíz
.Az arzén anyatejbe való átjutása korlátozott, ezért a szoptatott babák kevésbé vannak kitéve az arzén hatásainak a szoptatás ideje alatt. Ezzel szemben a tápszeres babák tápszere ivóvizet tartalmaz,- mely itthon szigorúan bevizsgált, határérték alatti-, de a világ több pontján sajnos nagyon magas arzénexpozíciót eredményezhet. A hazai helyzet helyenként eltérő (egy közelmúltbeli kutatás szerint a víz arzéntartalma a Dél-Alföldön meghaladja a 10,0 μg/literes európai küszöbértéket, ez sajnos már káros lehet). Érdemes a területileg illetékes hivatalnál érdeklődni a lakhelyünk ivóvízellátásával kapcsolatban (a vízvezetékek kora is számít, és megjegyezném, hogy önmagában a víztisztító sem megoldás!).
forrás
.
Összefoglalás, útravaló üzenet
.Jobb félni, mint megijedni, ha betartjuk az alábbi pontokat, már nagyban csökkentettük az arzénártalom veszélyeit, így babánk biztonságban lehet.
1. Nem minden arany, ami fénylik: olvassuk el a termékek címkéjét, adható-e csecsemőnek. (Nyilvánvalóan a basmati rizsre nem lesz ráírva, de erre nem is szükséges. Azoknál keresgéljünk inkább, amit 1 éves kor alatt pürébe tennénk- pehely, kása)
2. Váltogassuk a babánknak, kisgyermekünknek adott gabonaféléket: szerepelhet a rizs, de nem napi szinten. Ott a bulgur, quinoa, tarhonya, tészta, stb.
3. Rizsitalt 5 éves kor alatt rendszeresen ne kínáljunk gyermekünk számára.
4. Főzzük a rizst olyan módon, mint a tésztát!
5. Nézessük meg/vizsgáltassuk meg a csapvizet otthon.
.
Az AAP megelőző ajánlásai:
-
Csökkentsük a csecsemő rizsfogyasztását: kínáljunk számára alternatívákat a rizs helyett
-
Ritkán kínáljunk a csecsemők, és a gyermekek számára rizsitalokat, rizstésztát, főtt rizst (különös figyelmet igényel a gluténmentes étrendet követő vagy az allergiás gyermek!)
-
Kerüljük a rizsszirupot (édesítőszer) tartalmazó termékeket kínálását gyermekkorban
-
Ösztönözzük a szoptatást
-
Bevizsgált ivóvízből készítsük a gyermek ételeit, tápszerét
-
A következő módon kínáljunk gyümölcslevet gyermekünknek (a gyümölcslevekből származó arzén-expozíció miatt):
-
-
1 év alatt: nem ajánlott
-
1-3 év között: max. napi 1-1,2 dl
-
4-6 év között: max. napi 1,2-1,8 dl
-
7-18 év között: max. napi 2,4 dl
-
-
.
Ezek így, önmagukban korlátozzák az arzén expozíciót az elfogadható szintre. Nem egészséges vagy egészségtelen, jó vagy rossz önmagában egy étel, így a rizs sem. A rizs tartalmaz hasznos tápanyagokat, ne iktassuk ki teljesen! Ne féljünk tőle és gyermekünket se félemlítsük meg, azonban ezeket a tanácsokat vegyük figyelembe, és osszuk meg őket szülőtársainkkal! 🙂
.
