Az apa szokásainak hatása a születendő gyermek egészségére

Számos vizsgálat igazolta már, hogy az anya terhességet megelőző és terhesség alatti életmódja, káros szenvedélyei hatással vannak a magzatra, meglepő lehet azonban, hogy az apa szokásai is jelentősen befolyásolják a születendő gyermek egészségét. Az utóbbi időben több kutatás is irányult arra, hogy az apa étkezési és alkoholfogyasztási szokásai milyen hatással vannak a magzatra. Az eredmények alapján egyértelműnek tűnik, hogy az egészséges életmód követése nemcsak a szülők saját érdeke, hanem a születendő gyermeké is.

Figyeljünk, mi kerül terítékre…

A várandósság alatti mikro- és makrotápanyagok bevitelére vonatkozóan számos ajánlás született, és a legtöbb kismama a táplálkozásra, a vitaminok- és ásványi anyagok bevitelére odafigyelve igyekszik a legjobbat, legtöbbet megadni születendő gyermeke számára. A kutatásokból azonban kiderül, hogy ez sok esetben nem sikerül.

A várandósok több mint fele, és egyes területeken akár 90%-a sem fogyaszt elég zöldséget és gyümölcsöt (napi legalább 5 adag gyümölcs és 3 adag zöldség).

Alig 1%-ra teszik azok arányát, akik elengedő gabonafélét fogyasztanak, és szintén igen alacsony azok aránya, akiknél megfelelő a táplálkozásból származó folsav-, jód-, kalcium-, cink-, és rostbevitel. A terhesvitaminok szedésével a helyzet javítható, becslések szerint azonban a várandósok csupán fele fogyaszt ilyeneket.

A magzatot az édesanyja táplálja a terhesség 9 hónapja alatt, azt várnánk, hogy az apa étkezési szokásai ezen időszak alatt nincsenek hatással a gyermekére. Egy friss kutatás során ugyanakkor arra a meglepő felfedezésre jutottak, hogy az apa szokásai is befolyásolják a gyermek egészségét. A kismamák ugyanis sokszor számolnak be arról, hogy a párjukkal azonos ételeket fogyasztanak, még akkor is, ha tudják, hogy az nem a legegészségesebb választás.

Egy, 2018 és 2021 között, Ausztráliában végzett vizsgálat során 200 pár táplálkozási szokásait elemezték. A párok szokásai jelentős hasonlóságokat mutattak: a kismamák zöldség-, gyümölcs-, tejtermék, hús-, és gabonafogyasztása sokkal inkább közelített az ideálishoz, ha a párjuk is egészségesen táplálkozott. Az eredmények alapján azonban a vizsgálatban résztvevő párok a javasoltnál jóval kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztottak. A legtöbb pár és kismama esetén az étkezésből származó ásványianyag- és vitaminbevitel is jóval az ajánlott alatt maradt. A vizsgálatban résztvevő kismamák alig 1%-a fogyasztott elegendő mennyiségű gabonafélét.

Az eredmények alapján az idősebb párok, illetve azon párok, ahol az egyik szülő idősebb volt, valamint a magasabban iskolázott párok egészségesebb táplálkozási szokásokkal rendelkeztek. Megfigyelték továbbá, hogy azon kismamák, akik a terhességet megelőzően magasabb testtömegindexszel (BMI) rendelkeztek többet híztak a terhesség során, mint azon várandósok, akik testsúlya közelebb volt az ideálishoz a teherbe eséskor.

Az alkoholról

Korábbi kutatásokból ismert, hogy az anyai alkoholfogyasztást a fogantatást megelőzően és a terhesség alatt is káros hatással van a magzatra. Emellett az is ésszerűnek tűnik, hogy az apa fogantatást megelőző alkoholfogyasztása befolyással lehet a magzat fejlődésére, hiszen az alkohol a hímivarsejtekre is hatással van. Ezt a feltételezést támasztja alá egy nemrég megjelent tanulmány, melyben igazolták, azokat a korábban állatkísérletekben leírt összefüggéseket, mely szerint az apa fogantatást megelőző alkoholfogyasztása káros hatással van a magzat és a gyermek idegrendszeri fejlődéséére.

A Sanghajban végezett vizsgálat során az édesapák alkoholfogyasztási szokásait (mennyiség, minőség) a fogantatást megelőző 3 hónapra vonatkozóan az anyák visszaemlékezése segítségévél rögzítették. A hímivarsejtek kifejlődéséhez körülbelül 74 nap szükséges, ezért választották a kutatók a 3 hónapos időintervallumot a vizsgálathoz.

Azon gyermekeket, akiknek az édesapja legalább hetente egy alkalommal fogyasztott alkoholt az alkoholnak lehetséges káros hatásainak kitett csoportba sorolták. A gyermekek viselkedését egy, a gondviselő segítségével kitöltött ellenőrző lista segítségével értékelték a gyermekek 2, 4 és 6 éves korában. Összesen 796 gyermek adatainak elemzésével arra a következtetésre jutottak, hogy az apai alkoholfogyasztás több ponton is káros hatással van a gyermekekre.

Az alkoholt fogyasztó apák

• fiú gyermekeinél nőtt a szorongás és depresszió kockázata, 4 éves korukra 33%-al és 6 éves korukra pedig 37%-al;
• a lány gyermekei körében a fizikai, testi panaszok előfordulása 4 éves korban 18, 6 éves korban 65%-al volt magasabb;
• lány gyermekeinél fokozódott az alvási és viselkedési problémák előfordulása az alkoholt nem fogyasztókéhoz képest.

Az élet – fogantatást követő – első 1000 napjának történései jelentős hatással vannak a későbbi években várható eseményekre, egészségügyi problémákra. A nem megfelelő táplálkozás és az alkoholfogyasztás fokozza a várandósság alatti és utáni komplikációk (pl. elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás) kockázatát és befolyásolja a születendő gyermek egészségét, növelve a későbbi tanulási nehézségek és krónikus betegségek kialakulásának a kockázatát.

A megoldást a közös odafigyelés jelentheti.

Érdemes már a babatervezés időszakában gondolni az egészségesebb táplálkozásra és kevesebb alkohol bevitelre. Sokszor a várandósság alatti sóvárgások, hányinger, vagy fáradtság jelentősen megnehezíti a megfelelő ételválasztást, ezekben a helyzetekben a leendő édesapa sokat tud tenni, hogy megkönnyítse a kismama számára az egészséges ételválasztást.

Forrás: