Az anyai stressz befolyásolja a születendő gyermek agyának a fejlődését és a gyermek kognitív képességeiben is megmutatkozik a stressz hatása.
Problémamentes várandósság, csodálatos szülésélmény és egészséges újszülött… minden gyermekre vágyó álma. A várandósság azonban – még komplikációk nélkül is –egy rendkívül megterhelő időszak, amely a legritkább esetben stresszmentes. Újabb kutatások megerősítik, hogy a stressz, legyen az bármely eredetű, nemcsak a várandósság időszakát nehezíti meg, hanem ettől sokkal hosszabb távú hatása van a születendő gyermek fejlődésére.
.
Napjainkra a stressz a legtöbb terhesség velejárója lett, még az egyébként problémamentes váradósság és jó szociális körülmények sem óvják meg a leendő anyákat a stressztől. Számos kutatás során bizonyítást nyert már, hogy a várandósság alatti stressz befolyásolja a magzatok agyának strukturális és funkcionális fejlődését.
Természeti katasztrófák hatásai
Az egyik leglátványosabb „kísérlet” 1998-ban kezdődött Kanada Quebec tartományában. Az év első napjaiban óriási jégvihar sújtotta a területet, amelynek következtében megközelítőleg 3 millió ember maradt több hétre elektromos áram és fűtés nélkül, és a vihar sokakat teljesen elvágott a külvilágtól.
A viharnak nemcsak azokra az emberekre volt hatása, akik átélték, hanem a még meg nem született magzatokra is. Kutatók éveken keresztül vizsgálták és vizsgálják a mai napig a vihar alatt várandós anyák gyermekeit és megdöbbentő felfedezéseket tettek. A vihar alatt várandós anyákat és azokat, akik a vihar kezdetét követő 3 hónapon belül estek teherbe 1998 júniusában a kértek meg két kérdőív kitöltésére, amelyekben a vihar és az azt követő áramkimaradás alatt átélt stressz mértékét rögzítették. Az anyák által leírt stressz mértéke később a gyermekek egy sor jellemzőjével (IQ, testtömegindex és elhízás, nyelvi készségek, inzulinrezisztencia) összefüggést mutatott.
Minél tovább volt áram nélkül egy várandós anya és volt ezáltal egyre fokozódó stressznek kitéve, annál inkább csökkent a gyermek IQ-ja.
Az összefüggés okára 2011-ben derült fény, amikor a kutatók a vihar után született gyermekek vérét elemezték. A vizsgálatok során kiderült, hogy a vihart az anyaméhben átélt gyermekek DNS-ében is kimutatható változások következtek be. A kutatás a mai napig tart és egyre több összefüggést találnak a stressz és a mára már fiatal felnőttek egészségi állapota és mentális képességei között. A stressz hatással volt például a kislányok testtömegindexére és a pubertás kezdetére. Az extrém időjárási körülmények szerencsére viszonylag kevés terhességre vannak hatással, a hétköznapi stressz is hatással van ugyanakkor a magzatokra.
.
A hétköznapi stressz vizsgálata
Egy, az Egyesült Államokban végzett kutatás során megerősítést nyert, hogy az anyai stressz befolyásolja a születendő gyermek agyának a fejlődését és a gyermek kognitív képességeiben is megmutatkozik a stressz hatása.
A kutatás során 97 várandóst vizsgáltak MRI képalkotó eljárás segítségével. Bár az, hogy a stressz hatással van a magzat fejlődésére már régóta ismert, az MRI technika fejlődése csak mostanra tette lehetővé, hogy ezt a hatást a magzat méhen belüli fejlődése során is követni lehessen. A 2016 és 2020 között zajlott kutatásba olyan egy gyermekkel terhes egészséges anyákat vontak be, akiknek semmilyen krónikus betegségük, terhesség alatti betegségük és káros szokásuk nem volt.
A magzatok agyának fejlődését, a hippokampusz és az agykéreg méreteit, valamit az agyi kolin- és kreatinszintet a 24. és 40. terhességi hét között kétszer vizsgálták. Az anyai stressz, szorongás és depresszió mértékét pedig kérdőívek segítségével mérték fel az MRI vizsgálattal azonos napokon. A magzatokat születésük után, 18 hónapos korukban vizsgálták újra, amikor is értékelték az idegrendszeri fejlődésüket, kognitív, nyelvi, motoros, szociális képességeiket és alkalmazkodóképességüket. A szülők stresszszintjét ekkor is felmérték. A vizsgálatba bevont 97 várandós közül 28-nál tapasztaltak jelentős stresszt, 29-nél szorongást és 10 esetben depressziót.
Az eredmények alapján minél nagyobb anyai stressznek volt kitéve a magzat, annál gyengébb kognitív képességekkel rendelkezett a gyermek 18 hónapos korában. A kutatók a képességekben mért különbségeket az agy felépítésében, különösen a hippokampuszban tapasztalt különbségekkel magyarázták. Azok az anyáknak, akik a várandósság alatt magasabb stressznek voltak kitéve, illetve szorongtak vagy depressziósak voltak a gyermekek 18 hónapos korában is nagyobb eséllyel kellett ezekkel megbirkózniuk. A vizsgálat során a résztvevők 36%-a tapasztalt stresszt, szorongást vagy depressziót, illetve ezek kombinációját. A korábbi irodalmi adatok és becslések ezt a számot 18-25%-ra teszik, így a kutatás arra is rávilágít, hogy a várandósság alatti mentális nehézségek előfordulása jócskán alulbecsült lehet.
A stressz olyan hormonális és immunfolyamokat indít be az anyai szervezetben, amelyek a méhlepény közvetítésével jelentős hatással lesznek a magzatra is.
A terhesség alatti stressz mérséklése mind a születendő gyermeknek, mind az anyának igen kedvező, és a stresszcsökkentésével javulhat az anya-gyermek kapcsolat minősége is.
Lazítsunk…
A várandósság alatti stresszt számos módon lehet enyhíteni.
Egyrészt érdemes az okokat felderíteni és azokra magoldást találni. Sok leendő anya aggódik a szülés, és az anyaság kihívásai miatt, ezekben az esetekben segíthet a pihenés, a relaxáció, az egészséges étkezés, az orvosilag engedélyezett mértékű testmozgás.
Kutatások igazolják, hogy a zene, és az éneklés is enyhíti a terhesség alatti depresszió és stressz mértékét és javíthatja a szülő-gyermek kötődés kialakulását.
Szintén hatásos lehet a megfelelő instrukciók szerint végezett jógagyakorlatok rendszeres végzése. Klinikai vizsgálatok értékelése után bebizonyosodott, hogy a jóga nemcsak a stresszt, a szorongást és a depressziót is enyhítheti, de a vajúdás idejét is lerövidítheti.
Összefoglalásként elmondható,
hogy vannak olyan helyzetek (pl. természeti katasztrófák, háborúk), amelyek elkerülhetetlenül stresszhatásnak teszik ki a várandósokat, de amennyire lehetőség van érdemes a hétköznapi élet során kiküszöbölhető stresszhelyzeteket kerülni és mielőbb megoldást találni rájuk. Bár a fenti kutatási eredmények olvasása talán tovább fokozhatja a kismamák szorongását, érdemes megjegyezni, hogy a stressz okozta változások kutatása még messze nem zárult le, valószínűsíthető, hogy ezek a hatások ellensúlyozhatók és nem végzetes mértékűek. Egy-egy stresszes nap levezetéseként érdemes pár perc relaxációval, olvasással, zenehallgatással, sétával vagy jógával lazítani, így kikerülve azt, hogy a stressz miatti szorongás ördögi kört alkosson.
Források:
- https://jamanetwork.com/journals/jamanetworkopen/fullarticle/2791732
- https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32776296/
- https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/35337282/
- https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fnbeh.2021.706660/full
- https://www.theglobeandmail.com/life/parenting/pregnancy-stress-during-1998-ice-storm-linked-to-genetic-changes-in-children-after-birth-study-suggests/article20868841/
- https://www.cbc.ca/news/canada/montreal/ice-storm-stress-affected-pregnant-women-s-offspring-study-suggests-1.2781661
