Fontos leszögeznünk, hogy semmi sem fekete vagy fehér a hozzátáplálásban. Pár kivételtől eltekintve (pl. méz, kemény ételek-pl. diófélék, nyers hal/nyers hús/nyers tojás, túl sok cékla 7-8 hós korig) 1 éves kor alatt nézőpont kérdése, hogy mi egészséges és mi nem.

Főleg, hogy a gyermek egészsége nem 1-1 alkalmon múlik, hanem a rendszerességen. Az első 3-4 éve meghatározó az egész életére nézve.

.

.

Egészséges a virsli a szülők szerint?

A rendelésen és a hozzám forduló szülők alapján én 3 verziót látok a virslihez való hozzáállásban, ezek:

1. Egészségtelen, sosem adnák a babának.

2. Simán adják a babának, minden fajtát hiszen finom.

3. A jó minőséget adják a babának, ügyelve a címkeolvasásra.

Nézőpont kérdése. Nézzük a pro és kontra érveket, és a virsli jellegzetességeit.

.

Mi is az a virsli?

.

„Legfeljebb 26 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött húspépet (prádot) tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstöletlen, füstölt vagy füst ízesítésű homogén metszéslapú termék.

A jelölés szempontjából a hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 51%. A csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége ezen felül a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10%.” (Magyar Élelmiszerkönyv)

.

Fontos a címkeolvasás

Dietetikusként nekem alap, hogy elolvasom a címkéket, de szülőként is ajánlom bizonyos esetekben. Nem kell azért nagyon belemerülni és hinni a tévhiteknek (pl. hogy bizonyos összetevő rákot okoz azonnal, egy fogyasztás után- ilyen nincs..), az a másik véglet. Rengeteg káros tévhit kering az interneten, a 4 év alatti gyermekeket érintőek magyarázata ITT található.  

 A címkén fel vannak tüntetve a termék összetevői. Elöl vannak, amelyekből az adott termék a legtöbbet tartalmaz. Virsli esetében ez a hús, majd a víz.

.

Minél magasabb a hústartalom, annál jobb (van olyan, ahol ez 75%). Nem mindig a márkán múlik a minőség, de azért fontos, hogy ellenőrzött helyről vásároljunk virslit is, melyből tudjuk a gyártás helyét, az összetevőket, a minőségmegőrzési időt, stb.

.

Ellenérvek a baba szempontjából

.

1. Az összes negatív tulajdonsága közül a legfontosabb ellenérv a virsli alakja. Ez akár egyetlen alkalommal is okozhat komoly gondot. Ez a félrenyelés.

A virsli átmérője érme alakú: ez a forma a legkönnyebben és a leggyakrabban félrenyelt forma babák, kisgyermekek körében. Külföldön sorra történnek ebből tragédiák.

Ugyanaz az eset mint az egész szőlő esetében, el tudja zárni teljesen a légcsövet az alakja miatt, ha bekerül oda: az alak ugyanaz egy karikára vágott virsli esetében.

Jó hír, hogy ez azért csökkenthető: egyszerűen a virslit kockázva kell felvágni a 2 év alattiak számára, 2-5 éves kor között pedig ha lehet hosszában (vagy félkörre), nem karikára!  Legalább ilyen fontos, hogy tudd, mi is az a félrenyelés, mi a különbség az öklendezés és a félrenyelés között ( az öklendezés félrenyelésbe tud torkollni), mit kell tenni ha bekövetkezik a baba életkorának megfelelően. Mindent elmeséltünk ITT. 

.

.

2. Feldolgozott húskészítmények=rák? Nem egyértelműek még a kutatások, de kapcsolat lehet közöttük. Azt ne felejtsük, hogy mindig minden dózisfüggő, maga a víz is lehet káros nagy mennyiségben fogyasztva. Sajnos a magas hústartalom, esetleg a bio termék sem igazán mérvadó ebből a szempontból. A rák kialakulása szempontjából fontos kérdés a füstölés, a tartósításhoz használt vegyületek, a sózás, és ha még ezt a virslit esetleg meg is grillezzük, kap egy fekete színt (megég), az még nagyobb gond. De nem egyszeri fogyasztásra.

A szakmai testületek, irányelvek egyértelműen a feldolgozott húskészítmények korlátozását ajánlják.

.

3. Túl magas sótartalom: 1 éves kor alatt napi max 1 g!- ez a gyakorlatban nagyon kevés ám, a virsli sokat tartalmaz belőle. 1-3 éves kor között a maximális napi sómennyiség 2 g, ez a gyakorlatban fél-1,5 db virsliben már benne lehet.

.

4. Beltartalom: minőségi termék esetében más és más lehet a helyzet, de sajnos kapható itthon is nagyon silány termék is. Adalékanyagok, térfogatnövelők, ízfokozók, bőrke, füst-aroma.

Néhány kicsit megtévesztő összetevő:

-dextróz: szőlőcukor

-E45O: ITT

-maltodextrin: édeskés fehér por, adalékanyagként használatos, szénhidrát

-aszkorbinsav: nem egyenlő a C-vitaminnal, ITT

-E25O: nátrium-nitrit, tartósítószer

-bőrke: “A Étkezési melléktermékek (A.8.3. és A.8.4.) megengedett mennyisége Húskészítményekben a húsipari eredetű étkezési melléktermékeket (szeparált sertéshús, bőrke, étkezési vér, Laval-rost stb.); (A.8.3.) a késztermék tömegére vonatkoztatva, összesen legfeljebb 10% (m/m) mennyiségben ajánlott felhasználni, de csak hőkezelt készítményekben, és azokban, ahol az irányelv termékcsoport-leírása azt lehetővé teszi, azzal a kikötéssel, hogy a termékösszetételben a bőrkekészítmények nyers bőrkére számított mennyisége a késztermék tömegére vonatkoztatva legfeljebb 6% (m/m) lehet. Ezen belül a bőrkepor mennyisége legfeljebb 2% (m/m) lehet. Bőrkepor és nyers bőrke együtt nem használható fel. Baromfihúst (A ) és a baromfivágás étkezési melléktermékeit (A. 8.4.) húskészítményekben (a nem baromfihúsos termékekben) a termék nevének megváltoztatása nélkül nem szabad felhasználni, így bármilyen kis mennyiségű baromfihús vagy szeparált baromfihúspép felhasználásakor a termék nevét ki kell egészíteni a baromfihús vagy szeparált baromfihúspép felhasználásával készült kifejezéssel. Kivételt képeznek az MÉ 2-13/13/2 Aprított jellegű húskonzervek, amelyek megnevezését a termékcsoportra megadott feltételektől való eltérés esetén kell módosítani. A hőkezelt baromfihús-készítményekben a baromfi- és a húsipari eredetű étkezési melléktermékeket (baromfibőr, szeparált hús, étkezési vér, bőrkepép stb.; A.8.3. és A.8.4.), a késztermék tömegére vonatkoztatva, összesen legfeljebb 10% (m/m) mennyiségben ajánlott felhasználni, azzal a kikötéssel, hogy a késztermék tömegére vonatkoztatva a termékösszetételben lévő nyers baromfibőr mennyisége legfeljebb 6% (m/m) vagy a bőrkepor 2% (m/m) lehet. Bőrkepor és nyers bőrke együtt nem használható fel. Baromfibőr csak baromfihúsból készült termékekbe dolgozható be. Kivételt képeznek az MÉ 2-13/6 Hússajtok és az MÉ 2-13/7 Hurkák, és az MÉ 2-13/8 Kenhető húskészítmények, amelyek esetében a bőrke mennyisége a termék jellegének megfelelő lehet. A bőrke szőrszálat és szőrmaradványokat nem tartalmazhat”. (Magyar Élelmiszerkönyv)

Nem teljes a lista, lehetne beszélni a fehérjetartalomról, zsírtartalomról, füstölési eljárásokról, stb.  Szülőként azonban a fontos tények az alábbiak. 

.Hogyan tudja elfogyasztani a baba a virslit?

.

Érdemes megemlíteni, hogy a húsokat nagyon nehéz egy babának elrágnia (mégis, a vastartalom miatt adandó 6 hónapos kortól hús, nézd meg ITT, milyen).

Kivétel a virsli és a párizsi például, ezeken ha meg vannak főve, jóval könnyebb rágni. Természetesen a félrenyelés elkerülése miatt nem karikára vágva.

.

A fent említett tulajdonságai miatt azonban rendszeres fogyasztását nem javasoljuk 1 éves kor alatt.

.

A legfontosabb azt tudni, hogy az, hogy:

az egyébként húst és darabos ételeket már stabilan evő 1O-12 hónapos, egészséges gyermek 1-1x kap a megfelelő formára vágott virslit, biztonságos lehet. A lényeg a minőségi termék és az alkalmi kínálás. Számos termék kapható már a boltok polcain, érdemes a címkéket mindig elolvasni. Törekedjünk a magas hústartalomra, mint elsőszámú szempont.

.

Ketchup, mustár, majonéz?

1 éves kor alatt fontos, hogy a gyermek a különböző textúrákat megismerje (kivéve a kemény, ami nem egyenlő a roppanóssal!). A virsli darabos étel. A szószok folyékonyak. Keverve megzavarhatja a babát. 

Házi/ nagyon minőségi ketchupot lehet az 1 év körüli baba elé tenni, és mutatni neki, hogy a virslit bele lehet mártani. De valószínű ez egy kicsit megzavarja majd, a tunkolás (zöldség gerezdek, virsli, stb.) kicsit később szokott szokássá válni (2-3 éves kor körül).

A házi majonézt nem javasoljuk, hiszen a nyers tojásban számos kórokozó lehet, melytől a baba/kisgyermek megbetegedhet.  A bolti majonézek között is nagy a különbség,

A mustárt szintén csak 1 éves kor után, jellegzetes csípős íze a babából félelmet válthat ki.

.

Konklúzió, mi van az 1 év felettiekkel?

A feldolgozott húsok (pl. virsli) fogyasztása nem feltétlen előnyös a babák, kisgyermekek számára. Általában mégis imádják. Próbáljuk 1 éves kor alatt a megfelelő formában (főve, félbe vágva és nem karikára) néha néha kínálni ha szükséges.

1-4 éves kor között pedig szintén ebben a formában, limitálva a mennyiséget az alábbi tanácsokat betartva.

1. jó minőségű, magas hústartalmú termék. Olvass címkét!

2. a virsli nem „A MENÜ” hanem a „menü EGYIK része”. Kínálj hozzá szószt, kiflit/zsemlét/kenyeret, zöldségeket.

3. ne legyen rendszeres (pl. napi) a fogyasztása.

4. a rák kockázatát nem csupán a feldolgozott húskészítmények teszik ki, ajánlott, hogy a gyermek mozogjon sokat, kerüljétek a dohányfüstöt (passzívan is árt!), legyen sokat levegőn, egyen sok sok zöldséget, gyümölcsöt, rostot, stresszt minimalizáljátok (ééés anya is kapcsolódjon ki) stb.!

.

Mutassatok példát szülőként, hiszen a fenti kockázatok titeket, felnőtteket is érintenek. Ne legyen mindig otthon virsli/feldolgozott húskészítmény. Jól be lehet lőni, ha az egész családnak például heti 1-2 csomag van a hűtőben, és tartjátok ezt az adagot. Arra szuper, hogy gyorsan megvan, és mégis hozzájárul a fehérje és vas ellátottsághoz, gyerekek egyik kedvence. 

.

Végül azért ne feledd, nem dől össze a világ ha a gyermek virslit eszik. Ne reagáld ezt túl, ha megtörténik, az nagyobb kárt tud okozni ha például a gyermek az ételt károsnak (számára ez egyenlő a rossz, ártó) címkézi. Vagy ha véletlen rákiabálsz, kiveszed a kezéből az általa finomnak ítélt ételt, esetleg apára/nagyira förmedsz rá, hogy “mit adtál a gyereknek!?”

Az étel étel, nem rossz vagy jó számára. Szülőként örülj, ha ízlik neki valami, majd próbáld meg a kínálását az életkorához és a fejlettségéhez, szükségleteihez képest igazítani: az ő felelősségre vonása nélkül.