mi lesz az evéssel?

     Egy ideje gyermeked elkezdte a bölcsit, ovit, vagy a sulit. Mostanra látod, hogyan hat ez az evésére.

Sokan azzal nyugtattak, hogy „majd a közösség segít az evésén!”.. Ez fontos lenne, hiszen napja egy részét ott tölti, és a tápanyagszükségletének is egy részét ott kellene biztosítania.

Ha ez nem így van: fáradékony, nyűgös, vagy éppen nagyon „pörög”, előfordulhat, hogy fáj a hasa, feje.

Szembe jött vele a megváltozott rutin, új ételek, tálalási módok, evési szituációk, illatok, új ízek, emberek. Változik a világ körülötte, és neki is kell egy kis idő, hogy megszokja.

Vannak olyan dolgok, amelyek ezt a megszokást nem segítik.

Vannak olyan gyerekek, akik eddig is válogattak, nekik nehézséget okozó dolgok is vannak.

Ilyenek:

• Rigid közösségi ételek (Nincs más étel).
• Frusztráló csoportszabályok („meg kell kóstolni”/ „annyi falattal egyél, amennyi éves vagy”).
• Nem kedves, elfogadó felnőttek/vagy kevés figyelmet adó felnőttek (nem veszik észre, ha nem evett semmit/ erőszakkal kóstoltatják / büntetik, ha nem eszik).

És így történik, hogy egy bizonyos temperamentumú, eddig is szelektíven evő gyerek még inkább rugalmatlanabb lesz az evésben, még inkább szorong evéskor és az új ételektől, még inkább szűkíti az étrendet.

Érdekes, olyan gyerek is van, aki a közösségben elkezd jobban enni, de otthon nem, otthon nagyon szelektíven eszik. Ekkor a szülő hibáztathatja magát, nem érti, mi történik.

Szerencsére olyan is van, aki egészségesen válogatós evő- a közösségben elkezd eszegetni, amúgy is több, mint 3O-4O-féle ételt eszik, jól táplált, jól növekszik és bátrabb az újdonságokkal. Mindig van mit ennie.

Mikor kell lépni?

1. Ha a gyereknek nincs mit ennie a nap nagy részében- azaz a közösségben nem eszik, vagy csak pl. kenyeret/almát, de főtt ételt nem. Nem kell minden ételt megenni vagy megkóstolni, nem ez az elvárás, hanem, hogy ha ez ne forduljon elő minden nap, heteken-hónapokon keresztül. Egy igazán evésgondokkal küzdő gyereket nem hat meg az éhség, vagy csak minimálisan (azaz akkor sem eszi meg, ha nincs más..). Ha ez mégis így van, ott már kell keresni az okokat.
2. Ha a gyermek nem akar, vagy nagyon szorongó lesz, ha a másik gyerek mellett kell ennie, aki olyat eszik, amit ő nem szeret.
3. Ha a gyermek evés alatt furcsán nyel, rág, öklendezik (pl. ha otthon csak pürésítve eszik már több évesen is ételeket).
4. Ha a gyermek a súlygörbéje elkezd laposodni, vagy csökkenni- azaz a növekedése nem biztos, hogy megfelelő lesz a kevesebb kalória miatt.
5. Ha a gyermek otthon láthatóan még inkább frusztráltabb evés alatt, akkor is, ha az otthoni légkör amúgy elfogadó, kedves, és eddig otthon jobban evett.
6. Ha a gyermek játékában látható/szóban/rajzban jelzi, hogy őt bántás éri a közösségben (pl. azt mondja a felnőtt: “te nem ehetsz kekszet, mert nem ettél ebédet, ülj külön!” )
7. Ha a gyermek mentes étrenden van, és az nagyon nem jól tervezett (pl. túrós tészta helyett kap üres tésztát..)

Közös ügyünk, hogy a gyerek közétkeztetése és otthoni evése is működjön.Ne legyenek hiánytünetei, ne legyen nyűgös, fáradékony, szorongó evő. Ne legyen még rosszabb a helyzet.

Ezért ajánljuk olyan szakember segítségét, aki

-felméri gyermeked tápláltsági állapotát,

-evéstechnikáját,

-szelektív evésének mértékét,

-és segít a továbblépésben.

Nem elég ám csak kalóriákat számolgatni. Vagy csak szenzoros játékokat játszani..

Ilyen szakembert találsz IDE KATTINTVA, aki nem fog elküldeni azzal, hogy „majd elmúlik”. Ugyanis sajnos nem mindig múlik el, lehet rosszabb is.

Ne félj segítséget kérni, minél előbb, annál jobb!

De az biztos, hogy ennek megoldása komoly, összetett feladat, és mindannyiunk érdeke. Hiszen mindenki jót akar a gyereknek, akárhol is eszik éppen. Ha egy csapat vagyunk, segíthetünk a kicsiknek.