Földimogyoró bevezetése a babának

-ez van a háttérben-

írta: Lukasz Rebeka, dietetikus

.

Mi az: vezető oka a táplálék kiváltotta anafilaxiának (életveszélyes allergiás reakció)? Hát persze hogy a földimogyoró. Változtatni kellett az ajánlásokon.

Joggal kérdezhetnéd: miért variálnak a szakemberek? Miért nem a legegyszerűbb módját választják a megelőzésnek: azt, hogy a gyermek még a földimogyoróra se nézzen?

Azért, mert ez nem vált be. A “rá se nézzen” felfogás hozadéka lehet, hogy megkétszereződött az erre allergiások száma a nyugati országokban. A világ azon területén pedig, ahol kb. 4 hós kortól adnak a babáknak rendszeresen földimogyorót, az erre allergiások száma mégis csupán egytizede a világátlagnak. 

Az alábbi írásban elmesélem, mi lehet ennek az oka, és hogyan lehet megszelíditeni az ételek King Kongját. Köszönjük, ha megosztod, hogy minél több szülőhöz eljuthasson a megelőzés lehetősége.

.

Mutatnék egy fontos részletet (ha ismered az ingyenes hozzátáplálási Kisokosunkat, vagy a könyvünket, ismerős lesz): 

“Azt gondolhatnád, el lehet kerülni, hogy a földimogyoró bekerüljön a gyermeked szervezetébe, hiszen nem sűrűn fogyaszt a család földimogyorót. Sajnos tévedsz: a földimogyoró fehérje szinte mindegyik otthon (nappali) háziporában megtalálható, és onnan is bejuthat a szervezetbe. (megj.: elég, ha apa valamikor kinyitott korábban egy zacsi földimogyorót otthon).

Ha a háziporban ott van a földimogyoró fehérje, mind a két kapun keresztül szabad utat kap: gyermeked belélegezheti, és az ekcémás bőrén keresztül is bejuthat a szervezetébe. (megj.: így tolerancia nem alakulhat ki, és agresszívebb reakció jöhet létre).

Ezért szükséges ezeket a lehetséges bejutási utakat (belélegzés/ekcémás bőrön keresztül) megelőzni, a földimogyoró korai (egy éves kor előtti) bevezetésével, ételbe keverve. Így mintegy immunterápiaként viselkedik a kismennyiségű natúr földimogyoró püré (a földimogyoró allergia elleni megelőzésként) a gyermek szervezetében”

.

A földimogyoró bevezetése otthon, egészséges ill. alacsony kockázat gyermekeknél (megj.: azaz nincs ekcéma/és vagy allergia)

(a kockázatot orvos döntse el, bevezetés kb. 6 hónapos kortól, ne elsőként bevezetett ételként) a NIAID ajánlás szerint, 5 pontban ITT olvasható.  

Biztos, hogy nagy segítség,

  • ha látod is ezt a gyakorlatban

  • gyermek gasztroenterológus nyugtat meg ennek szükségességéről, buktatóiról- hiszen ezeket el lehet kerülni

dr. Cseh Áron gyermekgasztroenterológussal mindenkre kiterjedő videóanyagot vettünk fel erről neked. A VIP Klubnak az egyik fő része, ITT tudsz utánanézni

A háttér

Szeretnénk abban segíteni neked, hogy megérts ennek miértjét: a LEAP tanulmányt meséljük most el. A FARE (Food Allergy Research and Education) cikkét fordítottuk le, melyben választ kapsz mindenre.
A nemzetközi allergológiai ajánlásokat várhatóan hamarosan követik a nemzeti ajánlások is, ezek egyelőre kidolgozás alatt vannak mindenütt, köztük Magyarországos is. A földimogyoró bevezetése előtt konzultálj gyermekorvosotokkal!

Részlet a FARE cikkből:

“Dr. Lackben felmerült a kérdés, vajon a korábban elkezdett fogyasztás lehet a kulcsa a mogyoró-allergia megelőzésének? A választ a LEAP és a LEAP-On kutatások vezetőjeként tette közzé.
Ma, 10 évvel később, munkája alapjaiban változtatta meg a régóta fennálló ételallergia irányelveket. És ez az eltelt 10 év, a tudományos és orvosi világban robbanásszerűen gyorsnak számít.”

10 DOLOG, AMIT A LEAP TANULMÁNYOKRÓL TUDNI KELL
.

1. A LEAP (ang.) (Learning Early About Peanut Allergy – Tanulmány a mogyoró allergia korai felismeréséről) tanulmány valódi úttörőnek bizonyult.
Nehéz prevenciós tanulmányokat készíteni. Ugyancsak évekbe telik, ameddig az azokban megfogalmazott állításokról kiderül, hogy valósak- e vagy sem. Azonban létfontosságúak ahhoz, hogy a prevenciós stratégiáról kiderüljön, hogy valóban működőképes-e.
A LEAP az első olyan nagyszabású tanulmány, amelyben először vizsgálták az allergénanyagok gyermekeknél történő bevezetését, amellyel meg tudják előzni az ételallergiák kialakulását. Több mint 500 gyermek részvételével zajlott a kutatás.
A LEAP-tanulmány megmutatta, hogy a magas kockázatú csecsemők korai és gyakori mogyoróval etetése megakadályozhatja, hogy esetükben kifejlődhessen a mogyoró allergia, ezzel 81%-val csökkentve a kockázatot egy olyan csoporthoz képest, akiknek a táplálásából teljes mértékben elhagyták a mogyorót az első 5 évben.
A nyomonkövető kutatás (LEAP-On) bebizonyította, hogy a mogyoró korai bevezetése hosszútávon is kifejti hatását és megvédi a gyermekeket az allergia kialakulásától, még abban az esetben is, ha az nem képezi a mindennapi táplálék részét a továbbiakban.

2. FARE (Food Allergy Research and Education) támogatás már a LEAP kutatás kezdetétől 
2008-ban a FARE (Food Allergy Research and Education) partnereként a NIH (National Institutes of Health) – (Nemzeti Egészségügyi Intézet) egyik részlege, a NIAID (National Institute of Allergy and Infectious Diseases) – (Nemzeti Allergia és Fertőző Megbetegedések Intézete) támogatást nyújtott ehhez a létfontosságú kutatáshoz, híven ahhoz az elkötelezettségükhöz, hogy előmozdítsák az ígéretes prevenciós stratégiák, kezelések és gyógymódok létrejöttét. Mint a világ legnagyobb magántőkéből finanszírozott élelmiszer-allergia kutatásokat támogató alapítványa, a mai napig 90 millió dollárt fordított erre a célra.

3. Kulturális különbségek a gyermekek mogyoró fogyasztásában
Dr. Gideon Lack – gyermekorvos, allergológus és kutató – vette észre, hogy az Egyesült Királyságabn élő zsidó gyermekek között tízszer magasabb arányban jelentkezik a mogyoró allergia, mint azok között a gyermekek között, akik Izraelben nevelkednek. Ez a hatalmas különbség nem magyarázható sem genetikai, sem társadalmi-gazdasági, sem más allergiák kifejlődésével.
Azonban van egy számottevő kulturális különbség a két ország között. Izrealben a csecsemőket 7 hónapos koruk körül kezdik el mogyoró tartalmú ételekkel táplálni és ezt a mogyoró alapú élelmezést folytatják rendszeresen a későbbiekben is. Az Egyesült Királyságban azonban a gyermekek általában semmiféle mogyoróval vagy ilyen tartalmú étellel nem találkoznak egészen egyéves korukig.
Dr. Lackben felmerült a kérdés, vajon a korábban elkezdett fogyasztás lehet a kulcsa a mogyoró-allergia megelőzésének? A választ a LEAP és a LEAP-On kutatások vezetőjeként tette közzé.
Ma, 10 évvel később, munkája alapjaiban változtatta meg a régóta fennálló ételallergia irányelveket. És ez az eltelt 10 év, a tudományos és orvosi világban robbanásszerűen gyorsnak számít.

4. A mogyoró bevezetésével kapcsolatban eddig elfogadott ajánlásokat a LEAP és LEAP-On kutatásoknak köszönhetően újragondolták és újrafogalmazták.
A ‘90-es években a mogyoró-allergiások száma emelkedni kezdett. Az elmúlt 20 évben hatalmasat változtak a szülőknek tett javaslatok a mogyoró bevezetésével kapcsolatban.
– 2000-ben az Amerikai Gyermekorvosi Akadémia (AAP – American Academy of Pediatrics) azt ajánlotta, hogy a magas kockázattal rendelekező gyermekek étrendjében 3 éves korukig kerülni kell a mogyorót.
– 2008-ban az Allergia és a Klinikai Immunológia c. folyóirat (Journal of Allergy & Clinical Immunology) közölte Dr. Lack kezdeti eredményeit a brit és az izraeli mogyoró-allergiával rendelkező gyermekek száma közötti különbségben.
– 2010-ben a NIAID (NIAID (National Institute of Allergy and Infectious Diseases) – Nemzeti Allergia és Fertőző Megbetegedések Intézete) állítja, nem volt elegendő bizonyíték annak az elméletnek az alátámasztására, hogy várni kellene bizonyos ételek bevezetésével. Irányelveik szerint a gyermekek szilárd ételekkel való táplálásakor el kell kezdeni beemelni a hozzátáplálásba az allergén ételeket, 4-6 hónapos korukig. De a legtöbb gyermekorvos továbbra is azt javasolta, hogy a szülők kerüljék a mogyoró és a többi általánosan is ismert allergiát kiváltható ételek bevezetését.
– 2015-ben A LEAP kutatás eredményeit a New England-i Orvostani folyóiratban publikálják, majd 2016-ban a LEAP-On eremdményeit is.
– 2017 elején NIAID (National Institute of Allergy and Infectious Diseases) – Nemzeti Allergia és Fertőző Megbetegedések Intézete) hivatalosan is megváltoztatja irányelveit. Támogatja a korai bevezetést, mellyel szerintük is nagymértékben csökkenthető a mogyoró-allergia kialakulása.

5. LEAP és a LEAP-On csak a mogyoró-allergia megelőzősét vizsgálta
A kutatásokból kizárták azokat a gyermekeket, akiknél már ismert volt a mogyoró-allergia léte, annak érdekében, hogy megóvják őket. A kutatások eredményei nem azzal a céllal születtek, hogy a már kifejlődőtt ételallergiás megbetegedések kezeléséről további ismereteket szerezzenek.

6. A korai bevezetés nem képes megelőzni a mogyoró-allergia kialakulását minden gyermek esetében.
Néhány gyermek már a kutatás előtt allergiássá vált a mogyoróra. Őket kiemelték a kutatás alanyai közül. Ezeknél a gyermekeknél már első születésnapjuk betöltése előtt kifejlődött a mogyoró-allergia. Más gyermekek a kutatás közben váltak allergiássá a mogyoróra, annak ellenére, hogy csecsemőkoruk óta ettek mogyorót. A 81 %-os kockázatcsökkenés nagyon erőteljes, de nem garantált, hogy minden egyes esetben működik. Azért esetleges, mert jelen pillanatban nem ismerjük az ételallergia kialakulásának teljes működését.

7. A látóhatárt kémlelve
Kutatók most fedezik fel és ismerik meg a többi, általánosan is ismert allergiát kiváltó összetevő korai időszakban történt bevezetést követő hatását. A LEAP reményt adhat a jövőre nézve, de meg kell ismernünk pontosan minden egyes potenciális allergén anyagot ahhoz, hogy pontos ismereteink legyenek az ételallergia kialakulásának megakadályozására.

8. Nem szponzorálta a tanulmány létrejöttét egyetlen mogyoróipari cég sem.
A LEAP és a LEAP-On létrejöttét elősegítő támogatás legnagyobb részét a NIH (National Institutes of Health) – Nemzeti Egészségügyi Intézet és a FARE– Food Allergy Research and Education biztosította. A Nemzeti Mogyoró Tanácsnak, (National Peanut Board) mint kisebbségi támogatónak, megtiltották hogy bármilyen tekintetben is hatást gyakorolhasson a tanulmányok létrejöttében, vagy abban, ahogy a kutatók az eredményeikről beszámolnak. A tanulmány szerzői pontosan közzétették és ismertették a széles nyilvánosság előtt az esetlegesen a támogatók és közöttük fennálló érdekellentéteket. Ez bizonyult a legjobb megoldásnak a tudományos kutatást tekintve.

9. A mogyorót a gyermek kockázati szintjére tekintettel ajánlott bevezetni.
A NIAID (National Institute of Allergy and Infectious Diseases) – Nemzeti Allergia és Fertőző Megbetegedések Intézete) táplálási irányelvei a következők (ha nem ismeri vagy bizonytalan gyermeke kockázati szintjének megállapításában, forduljon a gyermek orvosához):
– Magas kockázat (A gyermeknek súlyos ekcémája és / vagy tojásallergiája is van):
Pontos kormegjelöléssel ellátott, mogyorót tartalmazó étel bevezetése 4 és 6 hónapos kor között. Nagy biztonságot adhat, ha előtte gyógyászati mogyoróallergia vizsgálatot végeznek el a gyermeknél, akár bőrön, akár vérből kimutatható tesztről van szó. Ennek az eredménye segíthet annak az eldöntésében, hogy otthon vagy egészségügyi ellátási körülmények között biztonságosabb-e a mogyoró bevezetése a gyermek számára.
– Közepes kockázat (A gyermeknek mérsékelt, vagy enyhe ekcémája van): Pontos kormegjelöléssel ellátott, mogyorót tartalmazó étel bevezetése 6 hónapos kor körül. Érdemes tanácsot kérni az orvostól bármely felmerülő kérdéssel kapcsolatban.
– Alacsony kockázat (A gyermeknek sem ekcémája, sem ételallergiája nincsen): Mogyoró tartalmú étel bevezetése tekintettel a családra és kulturális környezetre. Ez a biztonságos megoldásnak tartott és a mogyoró kerülését javasolt megoldások következtében kialakuló allergiához képest is csak enyhébb szintű allergia kialakulásához vezethet.
Tegye lehetővé, hogy babája más ételeket is megkóstoljon mielőtt bármelyikkel bevezetné a mogyorót és bizonyosodjon meg arról, hogy a gyermek készen áll a szilárd táplálék befogadására is.
Soha se adjon csecsemőnek vagy kisgyermeknek egész mogyorót, vagy hígítatlan mogyoróvajat, mert megfulladhat tőle. A NIAID táplálási irányelvei szerint a mogyoró biztonságosan adható vízzel pépesítve fiatalabb babáknak, továbbá adható lágy mogyoróvaj vízzel pépesítve, lágy mogyoróvaj pürésített gyümölcsökkel és zöldésgekkel keverve, és porított mogyoróvaj vagy mogyoróliszt pürésített gyümölcsökhoz és zöldségekhez keverve.

10. Ne felejtse, bárkinél kialakulhat ételallergia.
Senki sem hibás, ha valakinél kialakul a mogyoró-, vagy bármilyen más típusú ételallergia. Ne érezzen bűntudatot, ne ébresszen bűntudatot, ha Önnel, gyermekével vagy az Ön családjában történik ez meg.
Jelenleg ismerkedünk az ételallergia lehetséges okaival, azzal, hogy hogyan kell azokat kezelni, és ha lehetséges, minél korábban elkezdeni a megelőzést. Mint szülők, és mint az egészségügyet hivatásunknak vallók, a legjobbat igyekszünk tenni a rendelkezésünkre álló tudással és ismeretekkel. Hála a LEAP kutatásnak és az ahhoz hasonló forradalmian új eredményeknek, naponta újabb és újabb kérdésre ismerjük meg a választ.

Szószedet:
LEAP – Learning Early About Peanut Allergy – A mogyoró allergia korai felismeréséről.
LEAP On – LEAP nyomon követő kutatása
FARE – Food Allergy Research and Education, 2012-ben létrejött szervezet, a FAAN (Food Allerfy and Anaphylaxis Network és a FAI (Food Allergy Initiative) összeolvadásával. https://www.foodallergy.org/about-fare
NIAID (National Institute of Allergy and Infectious Diseases) – Nemzeti Allergia és Fertőző Megbetegedések Intézete
NIH (National Institutes of Health) – Nemzeti Egészségügyi Intézet

Fordította: Kiskanál Kommandó
Eredeti cikk, forrás:
https://www.foodallergy.org/life-food-allergies/food-allergy-101/preventing-food-allergies/10-things-to-know-about-the-leap-studies

Tehát a konklúzió, hogy irány a gyermekorvos, ha még a földimogyoró bevezetése előtt álltok. Akkor is, ha már elmúlt a gyermek 1 éves. A Kisokosban láthatod ennek legegyszerűbb módját ha zöld utat kaptok, és a VIP Klubban a gyakorlatot is magát. Nem jó az ilyen olyan bolti földimogyoró krém/püré a bevezetésre, hiszen az adagolás pontos kellene hogy legyen, amely csak a NIAID által ajánlott adagoknál mérhető (amit nálunk olvashatsz is). 

Szedjük le King Kongot az Empire State Building  tetejéről, és vegyük már észre: nem szörnyeteg.