A gyermekorvos, aki komolyan veszi gyermeked táplálkozási zavarait

írta: Lukasz Rebeka, dietetikus

Dietetikusként követem a külföldi gyermektáplálási helyzetet is. Ami ott előkerül, előbb utóbb itthon is számíthatunk rá szakemberként. Így van ez a “picky eaters” gyermekekkel is, amit igazán jól fordítani nem lehet, mert nem csupán a válogatós gyermekeket jelenti. Olyan totyogók ők, akik valamilyen okból kifolyólag nem esznek eleget, nem esznek csak néhány ételféleséget, problémáik vannak az evéssel.

Az okok sokfélék lehetnek (pszichológiai, anatómiai eltérés, betegség – pl. reflux maradványtünete, eosophagitis, rossz emlék: hányás, megtömés, kényszer, stb.).

Nem helyes egyszerűen “válogatósnak” nevezni őket, hiszen ennél többről van szó a megbélyegzés pedig kártékony.

Soha többé nem szeretném, hogy egy gyermeket válogatósnak bélyegezzenek!

Sajnos azt látom és azt hallom a szülőktől, hogyha orvoshoz fordulnak ezzel a problémával, olyan tanácsot kapnak, hogy “Nem baj, adjon neki kakaót, mogyorókrémes kenyeret, stb.”

Ez hiba. Ne adjon ezért plusz cukrot, mert egy olyan spirálba fog kerülni, amiből – az amúgy általában múlandó, időszakos állapotból – nehéz kikecmeregnie a gyermeknek.

Dr. Scheuring Noémi itthon az elsők között kezdett el foglalkozni a 3 év alatti gyerkőcök evési és alvási zavaraival. Létrehozta a Koragyermekkori Evés- alvászavar Ambulanciát, amely a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Madarász utcai részlegén működik. Csapatban dolgoznak, külföldi példa alapján.

Jöjjön most egy szókimondó, őszinte interjú a Főorvos Asszonnyal!

1. Noémi, minden szülő nevében köszönöm, hogy elvállaltad az interjút. Végre mondjuk ki: ez egy létező probléma, amivel foglalkozni kell. Mit gondolsz, az említett kollégák miért nem fordítanak elég figyelmet az étkezési zavarokra?

Rebeka, én is köszönöm, hogy megkerestél ezekkel a fontos kérdésekkel!

Az étkezéssel kapcsolatosan jelentkező problémákkal napjainkban egyre gyakrabban találkozunk. Valóban ki kell mondanunk, hogy ez egy létező probléma, amivel foglalkoznunk kell. Azt is hangsúlyoznám azonban emellett, hogy a csecsemők és kisgyermekek evési viselkedési megnyilvánulásainak értékelése és hatékony kezelése speciális ismereteket igényel. Ez érinti a koragyermekkori lelki egészség területét is, melyet a nemzetközi irodalomban “Infant mental health”-ként ismernek. Egyébként nem könnyű mindig jó tanácsot adni a szülőknek, főként igaz ez az evési nehézségek esetén. Ha egy kisgyermek elutasítja a táplálást – ami idővel akár súlygyarapodási elégtelenséget is eredményezhet – , sokszor előkerülnek sajnos  a kedvenc édes enni- és innivalók. Természetesen ezeket az átmenetileg talán jónak tűnő megoldásokat javasolt elkerülni, mert az eredmény kedvezőtlen lehet a kisgyermek számára.

2. Honnan ered ez a probléma? El lehet egyáltalán kerülni: tehát, ha én szülőként nem szeretném, ha a gyermekem “válogatós” legyen, mit tudok tenni ellene?     

A kisgyermekek válogatása hátterében többféle ok is állhat. Elsősorban azt szükséges tisztázni, hogy mit is értünk “válogatós” evési viselkedésen, mit is takar ez pontosan.  Mennyi ideje tart, köthető-e megjelenése bizonyos körülményhez, következetesen ugyanazt az ételtípust utasítja-e el a gyermek, vagy ez teljesen változó az egymást követő napok során. Az is jellemző adat, hogy az elfogyasztott táplálék mennyisége csökkent-e. A „válogatósság” lehet pl. a kisgyermek részéről egy ártalmatlan átmeneti megnyilvánulás is. Ilyenkor az új ételekkel szemben bizalmatlanná válik, és nehezen, többszöri próbálkozás után fogadja csak el. Komolyabb problémát jelent azonban a szülőknek az a jelenség, ha gyermekük a felkínált ételeket az íz, állag, szag, hőmérséklet, illetve kinézete alapján minden alkalommal elutasítja.  Az életkornak megfelelő napirend, a rendszeres étrend bevezetése és betartása mindenképpen fontos az étkezési kultúra kialakítása szempontjából. Fontos az is, hogy a kisgyermekeket támogassuk az önálló étkezési törekvéseiben, így az evési iránti motivációja is könnyebben felkelthető. Egy étkezésnél háromféle ételnél többet nem javasolt felajánlani, és a folyadék víz legyen. A válogatás hátterében egyes esetekben lelki okok is állhatnak. Mindenképpen javaslom, hogy egy hirtelen fellépő vagy tartósan fennálló válogatós viselkedési megnyilvánulás esetén ezt beszéljék meg szakemberrel. Az erőltetés, főként a büntetés kifejezetten káros következményekkel jár.

3. Te is úgy látod, hogy egyre több gyermeknél fordul elő ez a probléma? Ez vajon mitől lehet? Én azt gondolom, hogy a rossz tanácsok, beidegződések a kiváltó okok leginkább: ha egy amúgy is bizonytalan szülő rossz tanácsot kap, nagyon félreviheti a gyermeke táplálkozását. Mit gondolsz?

Valóban, az evéssel kapcsolatosan fellépő nehézségekkel egyre gyakrabban találkozunk napjainkban.  Túl sok az elérhető információ véleményem szerint, amelyek sokszor félre is vezethetik a szülőket. Pillanatnyilag egy “információ rengeteg” vesz bennünket körül, melyben nehéz eligazodni.  A jó és hasznos tanácsok kérdése sem egyértelmű.  A problémát pontosan meg kell határozni, mert akkor lehet igazán személyre szóló hasznos tanácsot adni. A tanács pedig sokszor nem is elég, mert azt be is kell tartani. Az pedig nem minden esetben könnyű. Én a tudományos megalapozottsággal megírt cikkekben, könyvekben bízom, mint a Te könyved is. Ha pontos információkat kap a szülő, amelyben megbízhat, már egy fontos lépést tett gyermeke egészséges táplálkozásának elősegítése érdekében.  Ez a megelőzés fontos részének is tekinthető. Az előírások betartásával sokszor megelőzhetőek a különböző étkezési kisiklások is.

4. Csapatban dolgoztok, ami szuper: komplexen célszerű a gyermeket és a családot látni, nem 1-1 tünetet kezelni. Milyen szakemberek segítik nálatok a gyermekek kezelését?

Team munkában dolgozunk a kezdetektől. Így az evés és alvászavar hátterében fellelhető eltéréseket több oldalról is meg tudjuk közelíteni a kivizsgálás és a kezelés szempontjából is.  Felsorolom a szakembereinket: csecsemő-gyermekgyógyász, pszichológus, gyógypedagógus, logopédus, dietetikus, egészségfejlesztő-mentálhigiénikus, csecsemő-gyermek szakápoló, és egészségügyi operátor. Az alapszakmánk kiegészítéseként többen szülő/kisgyermek konzulensek is vagyunk

5. Mi motivált, amikor létrehoztátok az Ambulanciát?

Alapvetően az, hogy legyen egy hely, ahol nyugodt és gyermekbarát környezetben el tudjuk látni az evés és alvászavarral küzdő csecsemőket és kisgyermekeket, így a szülőknek is tudunk segíteni. Munkamódszerünk alapvetően belgyógyászati és pszichológiai jellegű komplex szakellátás, ahol a szervi okok vizsgálata kiegészül a lelki és egyéb tényezők figyelembevételével. Több követendő külföldi példáról olvastunk és hallottunk, sőt magam személyesen is betekinthettem néhány kisgyermekekkel foglalkozó “mental health” –lelki egészség – központ működésébe. Jó érzés, hogy Budapesten is működik ilyen ellátó hely.

6. A hozzátok forduló szülők nagyjából milyen idős gyermekekkel érkeznek?

Megközelítően az átlagéletkor 20 hónap. A legfiatalabb csecsemő 2 hónapos volt. A felső korhatárt 3 éves kornál határoztuk meg.

7. Milyen arányban vannak olyanok, akiknél inkább a szülő a “ludas”, nem a gyermek?

Az etetés-evés optimális megvalósulásához a kisgyermek és az anya részéről is tiszta, a másik fél számára értelmezhető, érthető jelzések szükségesek. A csecsemő éhség és jóllakottság jelzéseinek felismerése pl. az anya számára nem minden esetben egyszerű feladat.  A kisgyermekeknél más problémák adódhatnak. Például sokszor inkább játszanának, mint ennének, ami nehezen fogadható el a szülők számára.  Amikor pedig végre leülnek az asztalhoz, alkalmanként alig esznek, válogatnak, vagy csak turkálnak az ételben. Egy ilyen helyzet akár egy evés körüli vitába is torkollhat. Hogy ki is a “ludas” ilyenkor? Őszintén szólva, én bele tudom magam élni a kisgyerek helyébe, biztos rossz a játszást otthagyni. De a szülőnek sem könnyű, mert végül is készült, főzött, és ezek után szembesül az elutasítással.  A szülőnek segítenünk kell, hogy miként oldja meg, illetve hogyan előzze meg ezeket a helyzeteket. Javasolt mindkét oldalt figyelembe venni, ugyanis a kisgyermek evése a szülő és gyermek összehangolt, kölcsönös tevékenységén alapszik.

8. A Kommandó egyik célkitűzése, hogy a szülők szakítsanak a negatív étkezési szokásokkal/hagyományokkal: ne mondják, hogy meg kell enni, ami a tányéron van. Ne mondják, hogy a gyermek addig nem állhat fel az asztaltól, amíg meg nem eszi, ami előtte van. Ne büntessenek, vagy jutalmazzanak étellel. Ne tömjék meg kényszerrel a gyermeket. Mit gondolsz, mit kell tennünk szakemberekként, hogy ezt a szülők is megértsék?

Támogatom a Kiskanál Kommandó célkitűzését.  Az evési helyzetek legyenek kellemesek és nyújtsanak pozitív élményt a gyermekek és családjaik számára.

Szükséges lenne minél több szülői ismeretterjesztő oktatás, akár online, akár offline keretek között.  Amennyiben a szülők igényelnék, személyes csoportos szülői felkészítő tanfolyamokon való részvétel véleményem szerint hatékony lenne.

Amennyiben már kialakult problémáról van már szó, akkor azt javaslom a családoknak, hogy forduljanak a témában jártas, felkészült szakemberhez.

9. Mikor van az a pont, ahol javaslod, hogy a gyermeket hozzák el hozzátok?

Amikor a csecsemő/kisgyermek evési-alvási viselkedési megnyilvánulása az átlagostól eltérő, főképpen akkor, ha a testi fejlődés nem megfelelő.

10. Az olvasók kíváncsiak arra, hogy mit tegyenek, ha úgy érzik, szükségük van a segítségetekre. Amint felhívnak titeket és kapnak egy időpontot, mire számítsanak? Mi történik, ha belépnek az ajtón?

A vizsgálathoz házi gyermekorvosi beutaló szükséges. Ezt kérjük minden első megjelenés alkalmával. Amikor felhívnak bennünket, adunk egy időpontot.  Kérjük a szülőket, hogy hozzák magukkal a gyermek előző orvosi dokumentumait, az egészségügyi kiskönyvet, illetve a hossz és súlyadatokat is. Első alkalommal minden esetben gyermekorvosi vizsgálat történik, mely során az előzményeket és egyéb körülményeket részletesen felmérjük. Ennek alapján tervezzük meg a további diagnosztikai lépéseket, majd a kezelési tervet. Eddigi tapasztalataink alapján szívesen léptek be a családok az ambulanciánk ajtaján. A gyerekek mindig találnak játékot, amivel eltölthetik az időt. De van olyan is, aki éppen az ebédjét fogyasztja el nálunk.

11. Az is fontos kérdés, mi a teendő az ilyen gyerkőcökkel, ha a távolság miatt nem vagytok elérhetőek számukra? Hová forduljanak, ha a Budapestre utazást nem tudják megoldani? 

A házi gyermekorvosokkal több esetben is felvettük már a kapcsolatot ilyen esetekben. Igyekszünk közösen megoldást találni.

12. Hogy tetszett a Kiskanál Kommandó – Hozzátáplálás szakemberektől c. könyve? Igyekeztünk erre a témára is rálátást adni, plusz videókkal, tartalmakkal segítve a szülőket.

Kiskanál Kommandó – Hozzátáplálás szakemberektől c. könyve nagyon tetszett. Tudományosan megalapozott, gondosan felépített, olvasmányos kiadvány.  Különösen megfogott a tévhitek szerinti csoportosítás és az azokhoz kapcsolódó magyarázatok. Ez sokat segíthet abban, hogy a meglévő ismeretek újragondolhatóak és átformálhatóak lehessenek.  Ez egy igazi hiánypótló mű, gratulálok hozzá!

13. Képzeld most el, hogy ott ül a kétségbeesett szülő a gép előtt és ezt az interjút olvassa. Mit üzennél neki?

Ezt üzenném: Kedves Szülő!

Köszönöm, hogy olvassa a soraimat!  Talált választ a kérdéseire? Remélem legalább néhányra igen! Amennyiben szüksége van rá, keressék fel ambulanciánkat. Várjuk jelentkezésüket!

Köszönjük!